Tennivalók a házikertben

Már érik a szabadföldi görög- és sárgadinnye is. Mindig a kocsányukról könnyen leváló, illatos sárgadinnyéket szedje. Az érett őszibarackokat óvatosan szedje, mert a nyomódás hatására barnafoltos lesz a húsa. Szedheti továbbra is a folyamatosan érő gyümölcsöket. A letermett őszibarackfákon időszerű elvégezni a hajtásválogatást, nehogy elsűrűsödjön a katlan alakú korona belseje. Tőből távolítsa el a túl sűrűn álló gyenge hajtásokat.

Már nem kell sokat várni és hamarosan (rend szerint augusztusban) elérkezik a szemzés ideje. A szemzés a legegyszerűbb, legbiztosabb szaporítási mód. Átszemezheti a rossz minőségű gyümölcsfákat, illetve beszemezheti a vadalanyokat egy nemes fajtára. A jó szemzés alapja, hogy az alany jól adja a héját

Elérkezett a nyári körték és almák szedésének az ideje. Vigyázzon, mert csak kevés fajta tűri a szállítást és a tárolást. Szedéskor a gyümölcsöket óvatosan fogja meg, és ügyeljen, hogy ne sérüljenek, nyomódjanak, különben hamar barnafoltosak lesznek és nagyon gyorsan romlásnak indulnak.

A gyomirtást a már korábban ismertetett módon folytassa. Az alacsony tőkeművelésmódú ültetvényekben az utolsó nyári kapáláskor a zsendülő fürtök alól húzza el a földet. Ezzel megakadályozható, hogy a fürtök a földre feküdjenek és elrothadjanak.

A nyári körte és almafajták mellett már szedheti a kora őszi fajtákat is. A gyümölcsöket mindig óvatos, csavaró mozdulattal vegye le, és a sérülés elkerülése érdekében ne dobja az edényekbe. A szilva szedéséhez is lassan hozzáfoghat. 

Az alma és a körte szedésekor ügyeljen, hogy ne sértse meg a gyümölcsöt és a termőrészeket. A gyümölcsöt ne dobja, mert a nyomódottak, sérültek gyorsabban romlanak. A termést mindig kocsánnyal együtt, csavaró mozdulattal vegye le az ágról. Tárolásra csak kocsánnyal rendelkező, ép és egészséges gyümölcsöket válogassa ki.

Az almát és a körtét nagy körültekintéssel szedje, lehetőleg száraz időben, tenyérbe fogva, finom mozdulattal vegye le. Lehetőség szerint minél több gyümölcsöt tároljon, hogy kitartson a tél végéig. A gyümölcstárolót alaposan takarítsa ki, a falakat meszelje le és kénezéssel fertőtlenítse. 

Nagy figyelemmel szedje továbbra is az almát és a körtét. Csak a jól színeződött almákat szedje le. A körtéket ne hagyja túlérni, mert így nem állnak el sokáig. Túl korán se szedje le, mert az elégtelen utóérés hatására fanyar, ízetlen lesz. A szedést mind a két gyümölcsfajtánál óvatosan végezze, nyomásra és ütésre érzékenyek, ezért ügyeljen, hogy a kocsány se szakadjon ki a gyümölcsből.

A gyümölcsösben továbbra is a legfontosabb munka az alma és a körte szüretelése. A gyümölcsöket ne tépje, hanem csavaró mozdulattal óvatosan vegye le. Ne dobja, ne öntse a gyümölcsöt, mert könnyen megsérülhet, megnyomódhat. Csak gondosan átválogatott, egészséges gyümölcsöket vigyen a tárolóba. A károkozóktól fertőzött gyümölcs könnyen átfertőzheti a tárolt gyümölcsöket.

Erre az időszakra már ajánlatos befejezni a téli alma és körte szüretét, mert a túlérett gyümölcsöket nem lehet tárolni. A beérett birset és naspolyát is szedje le és száraz, hűvös, fagymentes helyen tárolja. A birsről tudni kell, hogy erős illata miatt nem ajánlatos együtt tárolni az almával, mert átveszi az illatát.

A gyümölcsösökben mindenütt fejezze be a termések szedését. A fákon ne hagyja a gyümölcsmaradványokat, mert romlásnak indulnak és akár a fán maradnak, akár lehullanak, betegségek terjesztői lesznek. Gyűjtse össze és semmisítse meg őket.

Mindenütt fejezze be a gyümölcsszüretet. Egy termést se hagyjon a fán vagy a fa alatt. Gondosan gereblyézze össze a lehullott leveleket. A fertőzötteket égesse el, az egészségeseket pedig hordja a komposztra. Égetni csak délelőtt érdemes, mert ilyenkor a füst fölfelé száll, délután azonban megül a környéken. A dió- és gesztenyelevelek alkalmatlanok a komposztálásra.

A szőlő késő ősszel és tavasszal egyaránt ültethető. Az őszi ületelítés novemberben végezhető, de akár egész télen is lehetséges fagymentes időben. A tavaszi ültetés legkedvezőbb időpontja április, amikor a talaj már kissé felmelegedett, de végezhető egészen május közepéig. A szaporítóanyag rügye ilyenkorra már megindul, de ez semmiféle hátrányt nem jelent.

A gyümölcsösben a hideg idő hatására megindul a gyors lombhullás. Még az egészséges leveleket is gereblyézze össze a fák alól, és tegye a komposzthalomra. Az őszi telepítéshez csemetéket csak megbízható lerakatból, kertészetből vásároljon. Ellenőrizze az oltványok vesszőit és gyökérzetét, nehogy sérültek, szárazak vagy penészesek legyenek.

Novemberben befejeződik a gyümölcsfák felkészülése a télre. Lehullanak a levelek, megduzzadnak a termőrügyek és bennük már ott szunnyadnak a virágkezdemények várva a tavaszt, hogy kihajthassanak. Megkezdődik a fák mélynyugalmi állapota, téli pihenése.

Folytassa és lehetőleg igyekezzen befejezni a gyümölcsfák és szőlőoltványok telepítését. A gyökerek védelme érdekében csak fagymentes napokon ültessen. Négyzetméterenként legalább 40-50 liter vízzel öntözze meg az oltványokat, ha a talaj nem elég nedves. A csemetéket vermelje el, ha nem tudja azonnal elültetni őket.

Az enyhébb napokon elkezdheti a gyümölcsfáink mechanikai növényvédelmét, a fatisztogatást. Ez a környezetkímélő módszer nagyon hatásos a kártevők számának ritkítására. A kártevők és a különböző gombabetegségek nagy része a lehullott leveleken is áttelelhet. A fertőzött leveleket vagy égesse el, vagy forgassa jó mélyen a talajba, így a kórokozók áttelelő alakjai elpusztulnak. 

Talált egy ízletes gyümölcsöt a határban, vagy a szomszéd kertjében? Esetleg egy távoli rokonnál több száz kilóméterre? Nem tudja senki a fajtáját, vagy nem kapható már sehol, de mégis szeretne ebből az ízletes gyümölcsből a saját kertjében is tudni egy fát? Ha elég elszánt, ennek nincs akadálya. Szaporítson saját kezűleg gyümölcsfát, melyhez az első lépés az úton, az oltóvessző megszedése.

A téli időszak a legalkalmasabb arra, hogy a nyugalomban lévő kertben, vegyszerek nélkül ritkítsa meg a kórokozókat és kártevőket. Ezzel a mechanikai védekezéssel megalapozza a tenyészidőszakban elvégzett permetezések sikerét, és nem utolsósorban a számát is csökkentheti.

Ha elmulasztotta volna, enyhébb napokon nézze át a kertet. A fák és szőlőtőkék alatt hagyott, lehullott fertőzött levelek, gyümölcs- és szőlőmaradványok hozzájárulnak a gombabetegségek terjesztéséhez. Sokszor csak fokozott permetezéssel lehet ellensúlyozni a nagyobb kártételt.

Ha még nem tette volna meg, mielőbb gereblyézze össze a lehullott leveleket a fák, bokrok és tőkék alól. A fertőzött lombot ássa-, vagy égesse el, az egészségeseket pedig komposztálja. Az enyhe téli napokat fölhasználhatja a szőlők támberendezéseinek elkészítéséhez, javításához.

A szoba melegéből az udvarra toppanva még hűvösek a reggelek és a későn felkelő Nap sugarai is csak lassan melegítik fel a levegőt, azonban egy kellemesebb, szélcsendes, szárazabb időben már el lehet kezdeni a kerti teendőket a gyümölcsösben és a házikertekben. 

Sokan leírták a védelemnek különféle módját, de régi időkben, ahogyan nagyapám is tette, bizonyosságot nyertem arról, hogy a gyümölcsfáinkat, csemetéinket a nyulak ellen biztosan csak a bekötözés által lehet megvédelmezni. A régi időket felelevenítvén, hiszen még van idő rá és ajánlom minden gyümölcsfa-kedvelőnek, hogy fáit náddal, vagy más keményszárú növénnyel - mint a seprőféle -, kötözze be, és  akkor a nyulaktól nyugodtan alhatik, lévén a nyúlatyafiak főként éjjeli kóborolnak.

A zöldségfélék biztonságos termesztésének egyik alapvető feltétele a fertőzésmentes vetőmag, ezért a vírusos, baktériumos és gombás betegségek ellen szükség szerint csávázzunk. Az ellenőrzött, nemesített vetőmagvakat gyakran csávázva hozzák forgalomba.

A januári hideg időjárás alkalmas arra is, hogy felmérje és megtervezze az évi fejlesztést, telepítést, vagy számításba vegye az ápolási munkákhoz, növényvédelemhez szükséges anyagokat és eszközöket. Területbeosztást készíthet a növényfélék helyéről, figyelembe véve az egyes növények tenyészidejét. Így jól párosíthatók az elő- és utótermények, alkalmas zöldségfajok.

A körte a szilvával ellentétben szerető gondoskodást igényel, és már tél derekán ébredezni kezd álmából. A téli metszést az almánál és a körténél is egyaránt el kell végezni, ami nem csak a növekedést serkenti, hanem ilyenkor lehet megszabadulni a nem kívánt ágaktól is. Csak akkor kedzjen bele a metszésbe, ha már nincs kemény tél, és a nagy hidegek elmúltak.

Január 10-ét követően az enyhébb téli napokon már hozzá lehet kezdeni a gyümölcsfák ágainak tisztogatásához. A gyapjaslepke és az amerikai fehér szövőlepke a fák törzsein, illetve annak repedéseiben húzódnak meg és telelnek át. Nagyon sok kártevő lárvája bújik meg viaszváladékkal borított rákosodó sebek zugaiban, vagy az elhalt felrepedt kéregrészek alatt. Ezért kiemelkedően fontos a fák tisztogatása, mert azzal jelentős mértékben csökkenthető a kórokozók és kártevők száma.

A tavaszi ültetéshez a forgatást csak a néhány cm mélységig megfagyott talajon lehet végezni. Ha nem fagyos a talaj, folytatható az ősszel be nem fejezett szerves- és műtrágyázás. A pótlási gödrök ásása és trágyázása a november hónapban ismertetett módon most is végezhető.

Az egynyáriak palántanevelése fontos tevékenység. A növényházzal kombinált termesztésben nevelhető egynyáriak magvetésének és dugványozásának ideje a következő (hónap)

A hűvösebb januári napokat még mindig fel lehet használnia tavaszi munka terveinek kidolgozására. Lehet készíteni permetezési naplót, amelyből könnyen tapasztalatokat lehet szerezni arról, mely szer nem felelt meg teljes egészében az elvárásoknak, és melyek azok, amelyek jól teljesítettek. Mivel elég bőséges a választék, könnyen lehet a nem megfelelők helyett másikat választani. Némely szert célszerű is évente változtatni, mivel egyes kártevők, mint pl. a levéltetvek néhány generáció után hozzászoknak az azonos hatóanyagokhoz, melyekre közömbössé válnak.

Január hónap harmadik dekádjában, azaz 20-a után, a hónap végén - ha az időjárás engedi - enyhébb napokon meg lehet kezdeni a gyümölcsfák és bokrok metszését. Igen fontos azonban az, hogy -5 °C alatt nem szabad metszeni. Fagyos időben ridegebb a növények szövete, így a vesszők és az ágak könnyen törnek.

A január végi fagyok után kezdődik a rózsa korai virágoztatásának előkészítése. Az időjárás javulásával fel lehet húzni a vázra az új palástot. A tövek kitakarás utáni langyos vizes öntözése (ha ez lehetséges) elősegíti a kihajtást. A rózsa korai virágoztatásának környezeti igényei a következők.

A korai termesztésre szánt dísznövények magvait növényházban általában január elejétől március végéig szakaszosan célszerű vetni. Ebben az időszakban szükséges a magcsávázás.

Februárban még mindig bőven van lehetőség a január enyhébb napjain megkezdett munkák folytatására. Érdemes ellenőrizni, hogy nem rongálódott-e meg a fák kötözőanyaga, illetve a kerítés. 

Változatlanul időszerű a fatisztogatási munka. A leszedett kaparékot, a lemetszett, fertőzött ágrészeket, hernyófészkeket és gyümölcsmúmiákat gondosan gyűjtse össze és égesse el. Ne sajnálja a gyümölcsfák besűrűsödött koronáját kiritkítani. Már kezdheti metszeni a bogyós gyümölcsűek bokrait.

A gyümölcsösben folytassa a fák metszését, főleg az almatermésűekkel igyekezzen. Törekedjen arra, hogy a fák megtartsák eredeti koronaformájukat. A befelé törekvő, sűrűn álló vesszőket, gallyakat metszőollóval, a vastagabbakat fűrésszel vágja.

Márciusi munkák a gyümölcsösben. Március az ébredés hónapja. A fokozatosan emelkedő hőmérséklet lehetővé teszi, hogy meginduljon a nedvkeringés és lassan kihajtsanak a gyümölcsfák. A tavaszi napsugarak hatására a télen visszafojtott élet megpezsdül, az alvó rügyek megmozdulnak, a bennük rejtőző bimbók kiteljesednek.

A februárban felsorolt munkák folytathatók. A hónap első hetében be kell fejezni a nyitást, lehetőleg a nedvkeringés megindulásának kezdetéig. A tőkéket úgy bontsa ki, hogy a metszést és a harmatgyökerek eltávolítását könnyen el lehessen végezni.

Bármilyen formában is került előkészítésre a talaj, mindenképpen fontos teendő a szervestrágyának és a lassan ható műtrágyáknak a gyökérzóna mélységébe való juttatása. Ilyenkor - a gyökérzet károsodása nélkül - lehet a mélyebb talajrétegeket feltölteni tápanyagokkal. A műtrágyák közül a kálium- és a foszfortartalmúakat mélyebbre kell juttani, mert a talaj felszínére helyezve nagyrészt megkötődnek, és csak lassan áramlanak lefelé.

A kialakított tőkéken, a tőkeművelésmód fenntartását szem előtt tartva, a termőremetszés a visszavágott vesszőkből hagyott részen levő világos rügyek számától függően lehet kopasz-, rövidcsapos, hosszúcsapos, félszálvesszős és szálvesszős metszés.

A gyümölcsösben a metszés a legfontosabb feladat továbbra is, igyekezzen az alma- és körtefa metszésével, mert az idő javulásával megindulhat a rügypattanás. Ügyeljen a minél kisebb sebzési felületek ejtésére, és feltétlenül kezelje a sebeket fasebkezelővel.

Amennyiben az eredményesebb őszi szőlőtelepítés elmaradt, a megforgatott terület elegyengetése és a tőkehelyek kijelölése után az ültetés márciusban is elvégezhető.

Március második felében meg lehet kezdeni a gyümölcsösök első tavaszi kapálását. A gyümölcsfajok közül elsőnek a szamócát kapálja meg. Közben az esetleges trágyatakarót - amely ősszel fagyvédelmi célból a szamócára került - le kell kaparni a tövekről, s a sorközökbe bedolgozni.

A tavasz első hónapja növényvédelmi szempontból a legmozgalmasabb. Az ekkor végzett fizikai és vegyi védekezés az egész évi növény védelem megalapozása.

Igaz, a szabadgyökeres növények ültetési szezonja lassan már a vége felé közeleg, de még lehet ültetni, tehát még mindig folytathatja a gyümölcsfák, gyümölcsbokrok és a szőlő telepítését figyelve arra, hogy a rügyek még ne legyenek megpattanva.

Legtöbbször áprilisban virágzanak a gyümölcsfák és -bokrok. Nem egyszerre bontják a szirmukat, hanem egymás után, bizonyos sorrendben. Ez nagyjából megegyezik a tavaszi vegetáció megindulásának sorrendjével, s ugyancsak az egyes gyümölcsfajok eltérő hőmérsékleti igényén alapszik. A termesztett gyümölcsfajok közül először a mandula virágzik, majd rövidesen követi a kajszi. A piros- és feketeribiszke, valamint a köszméte szintén a korán virágzó fajok közé tartoznak. A csonthéjasok közül sorrendben a kajszi után a szilva, a cseresznye és a meggy, végül az őszibarack következik. A sort a körte és az alma zárja le. A szamóca előbb, a málna később kezd virágozni, de ezek virágzása nagyon elhúzódik. A dió is viszonylag később virágzik.

Kímélje és óvja a méheket, mert nekünk dolgoznak! A gyümölcsfák virágzása idején csak olyan növényvédő szert használjon, amely nem pusztítja el a méheket. A használati utasítás minden esetben utal erre, ezért kímélje őket. A méhek nem csak az önmeddő fák esetében segítenek, de még az önporzó gyümölcsfák kötődése is nagymértékben javul a méhek munkájának köszönhetően.

Ott, ahol nem esett elég eső, továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az új telepítésű gyümölcsfák és bokrok öntözésére. A fák alját tányérozza ki, és ha ritkábban is, de alaposan öntözze meg a talajt, hogy minél jobban átnedvesedjen. A gyakori, de kis mennyiségű vízzel nem éri el a kívánt hatást. A fák tövén a talaj takarása fűvel vagy komposzttal, nem csak a gyors párolgást, hanem a gyomok megjelenését és növekedését is akadályozza.

Érés előtt a szamóca sorok között a talajt takarni kell. Erre a célra tökéletesen megfelel az apróra vágott szalma, vagy törek, esetleg faforgács.  Ily módon egyrészt a talajnedvességet is megőrizhetjük, másrészt a fő cél azonban az érő gyümölcsök szennyeződésének megakadályozása. Az egyre növekvő szamóca súlya alatt a gyümölcskocsány meghajlik és a gyümölcs sok esetben a talajra fekszik.

Májusban a málnahajtások, sarjak erőteljes növekedése következtében szükségessé válik azok felkötözése. A kötözés módja a művelés fajtájától függ. Gyalogművelés esetén – amikor támberendezést nem használunk – a málnasarjakat rafiával vagy egyéb kötözőanyaggal körbe kell kötni. 

Május közepére, végére a gyümölcsfákon az új hajtások erőteljes növekedése folytán, bizonyos esetekben egy részüket el kell távolítani. E művelet a fiatal fákon és a sövényművelés esetében szükséges. A tavasszal koronába metszett suhángoknak a korona alatti rügyei is rendszerint kihajtanak, s a gyenge hajtásokat fiatal korban ki kell törni.

Érdemes mostanában ellenőrizni az alma és körtefákat. Számos kiskert tulajdonos keresett már meg bennünket ezen időszakban kétségbe esve, fotókat mellékelve, hogy mi történhetett a körte és almafáikkal.

A gyümölcsösben még mindig időszerű munka a zöldválogatás vagy a zöldmetszés. A lomb szellősebb lesz, a gyümölcsök a több fény hatására szebbek és jobbak lesznek. Elsősorban a korona belseje felé törő hajtásokat, az egymást keresztező elágazásokat és vízhajtásokat távolítsa el. Ez különösen hasznos a varasodás és a lisztharmat támadásakor.

Május végén a korai fajtákkal megkezdődik a szabadföldi szamóca érése és leszüretelése. A szamóca gyümölcse nagyon érzékeny, könnyen megnyomódik eszért szedése óvatosságot kíván. Lehetőleg reggeli órákban, a harmat felszáradását követően érdemes szüretelni. A

Júniusban folytatódik a hajtások növekedése, s a hónap végére az első fő növekedési szakasz be is fejeződik. Ezután viszont már megindulnak azok a belső hormonális hatással kiváltott tápanyagmozgások, amelyek a következő évi termőrügyek kialakulásához vezetnek.

Júniust írunk. Még el sem jött a szüret ideje és még zöldek a fákon a fejlődő gyümölcsök, de már metszőollót kell ragadni, hiszen eljött a nyári zöldmetszés és vele együtt a hajtásválogatás ideje, ami igen fontos munka a gyümölcsösben. Június elejétől kezdődően a zöldmetszést akár több lépcsőben is el lehet végezni, de ügyelve arra, hogy azt augusztus végéig mindenképp be kell fejezni.

Az első kötözést vagy hajtásigazítást, ha május végén nem került rá sor, úgy június elején feltétlenül végezze el. A szőlő május végétől kezdve általában június első két hetében virágzik. Erre az időre a kötözést célszerű befejezni. Nem jó, ha a virágzó fürtök a földre érnek. 

Júniusban tömeges a cseresznye érése, noha a legkorábbi fajták egyes helyeken már május végén beérnek. A cseresznyét, mint puha húsú gyümölcsöt óvatosan szükséges szedni. Időpontját is gondosan kell meghatározni, mert a korán szedett gyümölcs ízetlen, a későn szüretelt pedig már puha húsú és romlékony.

Június elején a gyorsan növekvő málnasarjak újabb kötözése szükséges. Gyalogművelés esetén az első körülkötés felett újabb rögzítést kell elhelyezni. Ugyanez szükséges a karó mellett termesztett málnatövek esetében is, ahol érés előtt esetleg egy harmadik kötést lehet végezni.

Június második dekádjában folytatható a terméssel túlzottan berakódott alma-, körte- és őszibarackfák gyümölcseinek ritkítása. Érdemes az egymást elnyomó terméseket megritkítani, hogy szebb és jobb gyümölcsöt kapjon. Az őszibarack és a szilva, ha elérte 2 cm átmérőt, akkor érdemes ritkítani, kb. 8-10 cm távolságra egymástól.

A terméshozást és jövő évi fejlődést szolgálja a szamócaindák eltávolítása is, amelyet júniusban, termés érés után kell megkezdeni. Az erőteljesen meginduló indaképződés ugyanis sok tápanyagot és vizet von el az anyatövektől, amíg a kis növénykék meg nem gyökeresednek, önálló táplálkozásra nem térnek át.

Korábban a szamócaültetvényt általában 4-5 évig hagyták meg, addig próbáltak termelni rajta. A tapasztalatok szerint a harmadik évtől kezdve rohamosan elöregszik az ültetvény, kondíciója romlik, kevesebbet terem, és apró gyümölcsöket hoz.

A gyümölcsösben már szüretelhetők a kajszi és őszibarackfák érett termései. Óvatosan, csavaró mozdulattal válassza le a kocsányról a gyümölcsöket, nehogy megsérüljenek. A szedéshez stabil, kétágú létrát használjon. Ezek a gyümölcsök utóérők, de az érési időszak utolsó két hetében gyarapodnak jelentősen, ezért figyeljen a szüret idejére. A korai körte szedésénél is vigyázzon, mert azok is igencsak sérülékenyek.

A nyári metszés ideje július közepe után érkezik el. Ez azt jelenti, hogy a körte és almafákon ilyenkor kell visszavágni 3-4 levélre valamennyi függőlegesen feltörekvő ágat. A következő évben majd ezek az ágak hoznak termést. Tulajdon képpen ilyenkor programozzuk be a jövő évi feladatot a fának, bár még az idei gyümölcsöt sem szedtük le. Valójában nem is jött el még a szüret ideje.

Túlnyomórészt júliusban érik a kajszi is. A piacon különösen kedvelt a Magyar kajszi, és ennek elterjedőben levő újabb fajtái mind e hónapban szedhetők. Az egyidőben való érés azért hátrányos, mert nagyon gyorsan kell szüretelni, s ez például tiszta telepítésű zártkerti kajszisban eléggé sok munkát és gondot okoz.

Július második dekádjában már szüretelhetők az őszibarack egyes fajtái is! A csúcsán megpuhult gyümölcsöket óvatosan csavarva, kocsány nélkül szedje le az ágakról. A leszüretelt őszibarackfák katlan alakú koronáját ritkítsa meg a befelé növő, sűrűsítő hajtásoktól. A felesleges hajtásokat tőből távolítsa el, így a szakszerűen ritkított korona szellős lesz, és a napfény így kellően éri a belső részeket.

Júliusban érnek az őszibarack korai fajtái, melyeket talán még nagyobb körültekintéssel kell szedni, mint a kajszit. Különösen fontos az őszibarack szedési időpontjának helyes megállapítása, mert a túl korai szüret esetén az íz- és zamatanyagok még nem fejlődtek ki, s ezenkívül a termés mennyisége is lényegesen kisebb lehet.