Tennivalók a házikertben

Júniusban folytatódik a hajtások növekedése, s a hónap végére az első fő növekedési szakasz be is fejeződik. Ezután viszont már megindulnak azok a belső hormonális hatással kiváltott tápanyagmozgások, amelyek a következő évi termőrügyek kialakulásához vezetnek.

Júniust írunk. Még el sem jött a szüret ideje és még zöldek a fákon a fejlődő gyümölcsök, de már metszőollót kell ragadni, hiszen eljött a nyári zöldmetszés és vele együtt a hajtásválogatás ideje, ami igen fontos munka a gyümölcsösben. Június elejétől kezdődően a zöldmetszést akár több lépcsőben is el lehet végezni, de ügyelve arra, hogy azt augusztus végéig mindenképp be kell fejezni.

Júniusban tömeges a cseresznye érése, noha a legkorábbi fajták egyes helyeken már május végén beérnek. A cseresznyét, mint puha húsú gyümölcsöt óvatosan szükséges szedni. Időpontját is gondosan kell meghatározni, mert a korán szedett gyümölcs ízetlen, a későn szüretelt pedig már puha húsú és romlékony.

Június elején a gyorsan növekvő málnasarjak újabb kötözése szükséges. Gyalogművelés esetén az első körülkötés felett újabb rögzítést kell elhelyezni. Ugyanez szükséges a karó mellett termesztett málnatövek esetében is, ahol érés előtt esetleg egy harmadik kötést lehet végezni.

A terméshozást és jövő évi fejlődést szolgálja a szamócaindák eltávolítása is, amelyet júniusban, termés érés után kell megkezdeni. Az erőteljesen meginduló indaképződés ugyanis sok tápanyagot és vizet von el az anyatövektől, amíg a kis növénykék meg nem gyökeresednek, önálló táplálkozásra nem térnek át.

Korábban a szamócaültetvényt általában 4-5 évig hagyták meg, addig próbáltak termelni rajta. A tapasztalatok szerint a harmadik évtől kezdve rohamosan elöregszik az ültetvény, kondíciója romlik, kevesebbet terem, és apró gyümölcsöket hoz.

A nyári metszés ideje július közepe után érkezik el. Ez azt jelenti, hogy a körte és almafákon ilyenkor kell visszavágni 3-4 levélre valamennyi függőlegesen feltörekvő ágat. A következő évben majd ezek az ágak hoznak termést. Tulajdon képpen ilyenkor programozzuk be a jövő évi feladatot a fának, bár még az idei gyümölcsöt sem szedtük le. Valójában nem is jött el még a szüret ideje.

Novemberben befejeződik a gyümölcsfák felkészülése a télre. Lehullanak a levelek, megduzzadnak a termőrügyek és bennük már ott szunnyadnak a virágkezdemények várva a tavaszt, hogy kihajthassanak. Megkezdődik a fák mélynyugalmi állapota, téli pihenése.

Talált egy ízletes gyümölcsöt a határban, vagy a szomszéd kertjében? Esetleg egy távoli rokonnál több száz kilóméterre? Nem tudja senki a fajtáját, vagy nem kapható már sehol, de mégis szeretne ebből az ízletes gyümölcsből a saját kertjében is tudni egy fát? Ha elég elszánt, ennek nincs akadálya. Szaporítson saját kezűleg gyümölcsfát, melyhez az első lépés az úton, az oltóvessző megszedése.

Sokan leírták a védelemnek különféle módját, de régi időkben, ahogyan nagyapám is tette, bizonyosságot nyertem arról, hogy a gyümölcsfáinkat, csemetéinket a nyulak ellen biztosan csak a bekötözés által lehet megvédelmezni. A régi időket felelevenítvén, hiszen még van idő rá és ajánlom minden gyümölcsfa-kedvelőnek, hogy fáit náddal, vagy más keményszárú növénnyel - mint a seprőféle -, kötözze be, és  akkor a nyulaktól nyugodtan alhatik, lévén a nyúlatyafiak főként éjjeli kóborolnak.

A szoba melegéből az udvarra toppanva még hűvösek a reggelek és a későn felkelő Nap sugarai is csak lassan melegítik fel a levegőt, azonban egy kellemesebb, szélcsendes, szárazabb időben már el lehet kezdeni a kerti teendőket a gyümölcsösben és a házikertekben. 

A zöldségfélék biztonságos termesztésének egyik alapvető feltétele a fertőzésmentes vetőmag, ezért a vírusos, baktériumos és gombás betegségek ellen szükség szerint csávázzunk. Az ellenőrzött, nemesített vetőmagvakat gyakran csávázva hozzák forgalomba.

A januári hideg időjárás alkalmas arra is, hogy felmérje és megtervezze az évi fejlesztést, telepítést, vagy számításba vegye az ápolási munkákhoz, növényvédelemhez szükséges anyagokat és eszközöket. Területbeosztást készíthet a növényfélék helyéről, figyelembe véve az egyes növények tenyészidejét. Így jól párosíthatók az elő- és utótermények, alkalmas zöldségfajok.

A körte a szilvával ellentétben szerető gondoskodást igényel, és már tél derekán ébredezni kezd álmából. A téli metszést az almánál és a körténél is egyaránt el kell végezni, ami nem csak a növekedést serkenti, hanem ilyenkor lehet megszabadulni a nem kívánt ágaktól is. Csak akkor kedzjen bele a metszésbe, ha már nincs kemény tél, és a nagy hidegek elmúltak.

Január 10-ét követően az enyhébb téli napokon már hozzá lehet kezdeni a gyümölcsfák ágainak tisztogatásához. A gyapjaslepke és az amerikai fehér szövőlepke a fák törzsein, illetve annak repedéseiben húzódnak meg és telelnek át. Nagyon sok kártevő lárvája bújik meg viaszváladékkal borított rákosodó sebek zugaiban, vagy az elhalt felrepedt kéregrészek alatt. Ezért kiemelkedően fontos a fák tisztogatása, mert azzal jelentős mértékben csökkenthető a kórokozók és kártevők száma.

A tavaszi ültetéshez a forgatást csak a néhány cm mélységig megfagyott talajon lehet végezni. Ha nem fagyos a talaj, folytatható az ősszel be nem fejezett szerves- és műtrágyázás. A pótlási gödrök ásása és trágyázása a november hónapban ismertetett módon most is végezhető.

Az egynyáriak palántanevelése fontos tevékenység. A növényházzal kombinált termesztésben nevelhető egynyáriak magvetésének és dugványozásának ideje a következő (hónap)

A hűvösebb januári napokat még mindig fel lehet használnia tavaszi munka terveinek kidolgozására. Lehet készíteni permetezési naplót, amelyből könnyen tapasztalatokat lehet szerezni arról, mely szer nem felelt meg teljes egészében az elvárásoknak, és melyek azok, amelyek jól teljesítettek. Mivel elég bőséges a választék, könnyen lehet a nem megfelelők helyett másikat választani. Némely szert célszerű is évente változtatni, mivel egyes kártevők, mint pl. a levéltetvek néhány generáció után hozzászoknak az azonos hatóanyagokhoz, melyekre közömbössé válnak.

Január hónap harmadik dekádjában, azaz 20-a után, a hónap végén - ha az időjárás engedi - enyhébb napokon meg lehet kezdeni a gyümölcsfák és bokrok metszését. Igen fontos azonban az, hogy -5 °C alatt nem szabad metszeni. Fagyos időben ridegebb a növények szövete, így a vesszők és az ágak könnyen törnek.

A január végi fagyok után kezdődik a rózsa korai virágoztatásának előkészítése. Az időjárás javulásával fel lehet húzni a vázra az új palástot. A tövek kitakarás utáni langyos vizes öntözése (ha ez lehetséges) elősegíti a kihajtást. A rózsa korai virágoztatásának környezeti igényei a következők.

A korai termesztésre szánt dísznövények magvait növényházban általában január elejétől március végéig szakaszosan célszerű vetni. Ebben az időszakban szükséges a magcsávázás.

Februárban még mindig bőven van lehetőség a január enyhébb napjain megkezdett munkák folytatására. Érdemes ellenőrizni, hogy nem rongálódott-e meg a fák kötözőanyaga, illetve a kerítés. 

Változatlanul időszerű a fatisztogatási munka. A leszedett kaparékot, a lemetszett, fertőzött ágrészeket, hernyófészkeket és gyümölcsmúmiákat gondosan gyűjtse össze és égesse el. Ne sajnálja a gyümölcsfák besűrűsödött koronáját kiritkítani. Már kezdheti metszeni a bogyós gyümölcsűek bokrait.

A gyümölcsösben folytassa a fák metszését, főleg az almatermésűekkel igyekezzen. Törekedjen arra, hogy a fák megtartsák eredeti koronaformájukat. A befelé törekvő, sűrűn álló vesszőket, gallyakat metszőollóval, a vastagabbakat fűrésszel vágja.

Márciusi munkák a gyümölcsösben. Március az ébredés hónapja. A fokozatosan emelkedő hőmérséklet lehetővé teszi, hogy meginduljon a nedvkeringés és lassan kihajtsanak a gyümölcsfák. A tavaszi napsugarak hatására a télen visszafojtott élet megpezsdül, az alvó rügyek megmozdulnak, a bennük rejtőző bimbók kiteljesednek.

A februárban felsorolt munkák folytathatók. A hónap első hetében be kell fejezni a nyitást, lehetőleg a nedvkeringés megindulásának kezdetéig. A tőkéket úgy bontsa ki, hogy a metszést és a harmatgyökerek eltávolítását könnyen el lehessen végezni.

Bármilyen formában is került előkészítésre a talaj, mindenképpen fontos teendő a szervestrágyának és a lassan ható műtrágyáknak a gyökérzóna mélységébe való juttatása. Ilyenkor - a gyökérzet károsodása nélkül - lehet a mélyebb talajrétegeket feltölteni tápanyagokkal. A műtrágyák közül a kálium- és a foszfortartalmúakat mélyebbre kell juttani, mert a talaj felszínére helyezve nagyrészt megkötődnek, és csak lassan áramlanak lefelé.

A kialakított tőkéken, a tőkeművelésmód fenntartását szem előtt tartva, a termőremetszés a visszavágott vesszőkből hagyott részen levő világos rügyek számától függően lehet kopasz-, rövidcsapos, hosszúcsapos, félszálvesszős és szálvesszős metszés.

A gyümölcsösben a metszés a legfontosabb feladat továbbra is, igyekezzen az alma- és körtefa metszésével, mert az idő javulásával megindulhat a rügypattanás. Ügyeljen a minél kisebb sebzési felületek ejtésére, és feltétlenül kezelje a sebeket fasebkezelővel.

Amennyiben az eredményesebb őszi szőlőtelepítés elmaradt, a megforgatott terület elegyengetése és a tőkehelyek kijelölése után az ültetés márciusban is elvégezhető.

Március második felében meg lehet kezdeni a gyümölcsösök első tavaszi kapálását. A gyümölcsfajok közül elsőnek a szamócát kapálja meg. Közben az esetleges trágyatakarót - amely ősszel fagyvédelmi célból a szamócára került - le kell kaparni a tövekről, s a sorközökbe bedolgozni.

A tavasz első hónapja növényvédelmi szempontból a legmozgalmasabb. Az ekkor végzett fizikai és vegyi védekezés az egész évi növény védelem megalapozása.

Igaz, a szabadgyökeres növények ültetési szezonja lassan már a vége felé közeleg, de még lehet ültetni, tehát még mindig folytathatja a gyümölcsfák, gyümölcsbokrok és a szőlő telepítését figyelve arra, hogy a rügyek még ne legyenek megpattanva.

A szőlő késő ősszel és tavasszal egyaránt ültethető. Az ültetés legkedvezőbb időpontja április, amikor a talaj már kissé felmelegedett, de végezhetjük egészen május közepéig. A szaporítóanyag rügye ilyenkorra már megindul, de ez semmiféle hátrányt nem jelent. Gyakorlati tapasztalatok szerint kedvezőbb a korábbi, mint a későbbi ültetés.

Legtöbbször áprilisban virágzanak a gyümölcsfák és -bokrok. Nem egyszerre bontják a szirmukat, hanem egymás után, bizonyos sorrendben. Ez nagyjából megegyezik a tavaszi vegetáció megindulásának sorrendjével, s ugyancsak az egyes gyümölcsfajok eltérő hőmérsékleti igényén alapszik. A termesztett gyümölcsfajok közül először a mandula virágzik, majd rövidesen követi a kajszi. A piros- és feketeribiszke, valamint a köszméte szintén a korán virágzó fajok közé tartoznak. A csonthéjasok közül sorrendben a kajszi után a szilva, a cseresznye és a meggy, végül az őszibarack következik. A sort a körte és az alma zárja le. A szamóca előbb, a málna később kezd virágozni, de ezek virágzása nagyon elhúzódik. A dió is viszonylag később virágzik.

Kímélje és óvja a méheket, mert nekünk dolgoznak! A gyümölcsfák virágzása idején csak olyan növényvédő szert használjon, amely nem pusztítja el a méheket. A használati utasítás minden esetben utal erre, ezért kímélje őket. A méhek nem csak az önmeddő fák esetében segítenek, de még az önporzó gyümölcsfák kötődése is nagymértékben javul a méhek munkájának köszönhetően.

Ott, ahol nem esett elég eső, továbbra is nagy figyelmet kell fordítani az új telepítésű gyümölcsfák és bokrok öntözésére. A fák alját tányérozza ki, és ha ritkábban is, de alaposan öntözze meg a talajt, hogy minél jobban átnedvesedjen. A gyakori, de kis mennyiségű vízzel nem éri el a kívánt hatást. A fák tövén a talaj takarása fűvel vagy komposzttal, nem csak a gyors párolgást, hanem a gyomok megjelenését és növekedését is akadályozza.

Érés előtt a szamóca sorok között a talajt takarni kell. Erre a célra tökéletesen megfelel az apróra vágott szalma, vagy törek, esetleg faforgács.  Ily módon egyrészt a talajnedvességet is megőrizhetjük, másrészt a fő cél azonban az érő gyümölcsök szennyeződésének megakadályozása. Az egyre növekvő szamóca súlya alatt a gyümölcskocsány meghajlik és a gyümölcs sok esetben a talajra fekszik.

Májusban a málnahajtások, sarjak erőteljes növekedése következtében szükségessé válik azok felkötözése. A kötözés módja a művelés fajtájától függ. Gyalogművelés esetén – amikor támberendezést nem használunk – a málnasarjakat rafiával vagy egyéb kötözőanyaggal körbe kell kötni. 

Május közepére, végére a gyümölcsfákon az új hajtások erőteljes növekedése folytán, bizonyos esetekben egy részüket el kell távolítani. E művelet a fiatal fákon és a sövényművelés esetében szükséges. A tavasszal koronába metszett suhángoknak a korona alatti rügyei is rendszerint kihajtanak, s a gyenge hajtásokat fiatal korban ki kell törni.

Érdemes mostanában ellenőrizni az alma és körtefákat. Számos kiskert tulajdonos keresett már meg bennünket ezen időszakban kétségbe esve, fotókat mellékelve, hogy mi történhetett a körte és almafáikkal.

A gyümölcsösben még mindig időszerű munka a zöldválogatás vagy a zöldmetszés. A lomb szellősebb lesz, a gyümölcsök a több fény hatására szebbek és jobbak lesznek. Elsősorban a korona belseje felé törő hajtásokat, az egymást keresztező elágazásokat és vízhajtásokat távolítsa el. Ez különösen hasznos a varasodás és a lisztharmat támadásakor.

Május végén a korai fajtákkal megkezdődik a szabadföldi szamóca érése és leszüretelése. A szamóca gyümölcse nagyon érzékeny, könnyen megnyomódik eszért szedése óvatosságot kíván. Lehetőleg reggeli órákban, a harmat felszáradását követően érdemes szüretelni. A