Védekezzen a levéltetvek inváziója ellen!

A levéltetű jelenlétének teljesen biztos hírnökei a hangyák. Ha a gyümölcsfán megjelennek a hangyák, ott teljes bizonyossággal levéltetű is van. Miért? Nos a hangyák imádják, és mohón fogyasztják a levéltetvek emésztésének cukros ízű végtermékét, azaz a mézharmatot. Tehát szeretnének minél több mézharmathoz jutni és ennek érdekében egy szabályos állattenyésztési formát folytatnak. Pontosan úgy tartják a hangyák a levéltetveket, mint az ember a teheneket. A hangyák masszírozzák a levéltetvek potrohát mintegy megfejve azokat az intenzívebb termelésért, és ráadásul még meg is megvédik „haszonállataikat” természetes ellenségeiktől, pl. a különböző ragadozó rovaroktól, katicabogaraktól és pókoktól.

Az így kényeztetett rovarok anyagcseréje intenzívebbé válik, tehát még több nedvet szívnak ki növényeinkből és még gyorsabban szaporodnak. Amikor egy növény már nem ad elegendő táplálékot, mert tönkrement, vagy az állomány túlszaporodott, a hangyák megfogják a „fejősteheneiket" és átköltöztetik egy másik növényre, ezzel is terjesztve a fertőzést. Ez talán meghökkentő, már-már meseszerű, de ne becsülje le az apró kis állattenyésztők számát és szorgalmát. Egy sikeresebb kolónia a kert majd' minden növényét befertőzheti! Ugyanakkor, hogy a hasonlat még találóbb legyen, néha meg is eszik a levéltetveket.

A levéltetvek tehát a növények nedveivel táplálkoznak. Jelentős elszaporodásukra feltétlen felfigyelni kell, ugyanis azok a levelek, hajtások, amelyeket a levéltetű ellepett, eldeformálódnak, elszíneződnek (gyakran bepirosodnak vagy elsárgulnak), akár teljesen el is halnak, vagy lehullanak. 

Ahogy a levéltetű fertőzés egyik növényről a másikra terjed, úgy viszik magukkal a vírusokat, bakteriális fertőzéseket is, sőt, a nagy mennyiségű, kiválasztott mézharmatban penészgombák is megtelepedhetnek.

Tehát, ha a gyakorlatban azt látja, hogy a gyümölcsfán, rózsán, vagy bármely növény törzsén, szárán, levelein fel-le vonulnak a hangyák, kezdjen el felkészülni a védekezésre.

Egyfelől meg kell akadályozni a hangyákat pásztori küldetésükben; a fa köré szórjuon hangyairtó port! Ez akkor működik, ha a boly nincs közvetlenül a fa tövében. A másik lehetőség, hogy a fa törzsére körben ragacsos lapot rögzít. Erre alkalmas például a kereskedelemben kapható egérfogó lap, de akár egyszerű ragasztószalag is, amin a hangyák nem tudnak átkelni (ezek a ragacsos lapok egy idő után megszáradnak, cserélni kell!). Ezzel együtt rendszeresen figyelje a növényt, és amint megjelennek rajta a levéltetvek, védekezzen ellenük. Ha tekintettel szeretne lenni a környezetre is, akkor ökológiai gazdálkodásban is használható szereket alkalmazzon.

Vannak olyan levéltetvek, amelyek annyira agresszívek, hogy el is tudják pusztítani a növényt. Ilyen például az utóbbi években megjelent kajszi levéltetű, mely szilván is károsít. Az ellene való harcot már sziromhullás után azonnal fel kell venni.

A kevésbé agresszív levéltetvek most kezdenek szaporodni és néhány hét múlva vastagon belephetik a növényeket. Ellenük jó megoldás a narancsolajos készítményekkel történő permetezés (pl. Boroil 30 ml/10 liter) melynek kijuttatási ideje kora reggel, vagy este legyen, hogy a perzselődést elkerüljük.  A kezeléseket 2 hetente lehet megismételni. A legjobb megoldás viszont egy 3-as koktél alkalmazása, mely  és Boroil (10 ml / 10 liter víz) + Drekkar (30 ml / 100 liter víz) + Selectyc (20 ml / 10 liter víz). Tehát ugyanazon 10 liter vízhez hozzákever 10 ml Boroil-t + 30 ml Dekkar-t + 20 ml Selectyc-et.

A narancsolajos készítmények leperzselik a virágokat, ezért, ha virágzik a növény, akkor a csalánlé adhat megoldást (Csalánkivonat 30-50-ml/ 10 liter).

A kert egyensúlyának fenntartása / létrehozása érdekében rendkívül fontos, hogy nem szabad minden levéltetűt elpusztítani, mivel akkor azok a hasznos (ragadozó) rovarok is továbbállnak a kertből, melyek táplálékául a tetvek szolgálnak, mint például a katica, zengőlégy vagy a fátyolka. Ezek rendkívül nagy segítséget nyújtanak kártevő rovarok gyérítésében, ezért életteret kell számukra is kialakítani, hiszen ha távoznak a kertből, akkor a kert teljes mértékben természetes védelem nélkül marad.

A megoldás tehát az, hogy telepíteni kell néhány olyan növényt, amelyeken bátran garázdálkodhatnak a levéltetvek, hogy így táplálékot biztosíthassunk velük a hasznos ragadozó rovaroknak. Javasoljuk tehát a bodza, labdarózsa, selyemakác, babfélék telepítését a tektvek lakhelyéül, ahol nem okoznak túl nagy kárt a kertben. Ezeket a növényeket kifejezetten szeretik a tetvek és előnyben is részesítik azokat más növényekkel szemben, mint pl. a gyümölcsfák.

Fontos tudni azonban, hogy a ragadozó rovarok nem csupán állati eredetű táplálékot fogyasztanak. Ahhoz, hogy a hasznos ragadozó rovarok energiát gyűjtsenek a létfenntartásukhoz és a szaporodásukhoz, maguk is megkívánnak némi szénhidrátban gazdag virágnektárt és pollent, amelyek értékes fehérjéket tartalmaznak számukra. Ilyen növények lehetnek például a búzavirág, a borágó, a kapor, a facélia, de jó választás lehet az ún. Méhdoktor magkeverék is.