Melyik gyümölcsfa nem terem önmagában állva?

Igaz, az őszi gyümölcsfa ültetési szezonig (november) még hátra van, mintegy másfél hónap, de javasolt előre átgondolni az ültetési tervet, melyek szempontjait szintén érdemes mérlegelni azok fontossági sorrendjében.

Önmeddő vagy öntermékeny? - avagy a megporzás fontossága

Azok számára, akik nem jártasak a gyümölcsfák gondozásában, még meglepetést okozhat az a tény, hogy nem minden gyümölcsfa terem önmagában állva. Azaz a megtermékenyüléséhez porzópárt szükséges ültetni mellé. Ez nem azt jelenti, hogy még egy ugyanolyan fajta fát kell mellé ültetni - mert ilyen felvetés is elhangzott már ügyfeleink szájából -, hanem azt, hogy a számára megfelelő másik fajta szükséges mellé, ami az adott fajtát porozza, és ez nem minegy, hogy mi.

Vannak természetesen öntermékeny fajták is, amelyek önmagukban, magánosan állva is hoznak termést, de az önmeddő gyümölcsfák esetében idegenmegporzásra van szüksége a gyümölcs kialakulásához.

Hogyan is működik?

A gyümölcsfák virágait tekintve amikor egy virágon belül megtalálható a termő (nőivarú) és a porzó (hímivarú) is, azok kétivarú virágok. Ezek a gyümölcsfák önmagukban is képesek termést produkálni, azaz öntermékenyek, tehát nem kell melléjük porzópárt ültetni.

Ha egy virág csak hím, vagy csak nőivarú, akkor azok egyivarú virágok. Ha a kétféle egyivarú virág egy növényen helyezkedik el, akkor azt egylakinak nevezzük. Ilyen a dió, a mogyoró és a gesztenye.

Ha viszont az adott faj egyik egyedén csak hím-, vagy csak nőivarú virágok vannak, akkor kétlaki növényről beszélünk például a homoktövis, vagy a legtöbb kivi fajta. Ezeket mindenképp párban kell ültetni ahhoz, hogy termést hozzanak, hiszen itt már nem csak a virágok egyivarúságáról beszélünk, hanem a növény egyedeinek is van ivari jellege. Tehát ebben az esetben van egy hímivarú- és egy nőivarú növény. Például a homoktövis esetében szükséges porzópárt is ültetni, amely 4-5 nőivarú (azaz termő) növény mellé elegendő egy darab hímivarú (tehát porzó -ez nem terem, csak poroz) növényt ültetni.

A virágzási idő

A gyümölcsfajok és azon belül a fajták bizonyos egymásutánban, meghatározott sorrendiségben virágoznak, amire a papírformában meghatározottaktól azaz az írott dokumentációtól eltérően módosító hatással lehet a termőhely és az adott évi időjárás.

A fajok tekintetében papírforma szerint általában legelőször a mogyoró virágzik, amit a mandula követ. Ezt követően virágzik a ribiszke, majd a kajszi- és őszibarack. Ezek után a cseresznye, a meggy, a köszméte, a szamóca, és a szilva következik, majd virágba borulnak a körte-, és az almafák is. Ezeket követve virágzik a birs, a naspolya, a dió, a gesztenye és végül a málna.

Miért érdemes az ültetést tudatosan megtervezni?

A kert gyümölcsfa-választékának tervezésénél a talaj minőségének függvényében gondosan megválasztott alany-, illetve az egyéb kívánalmaknak és a környezeti viszonyoknak megfelelően meghatározott faj-, és fajta mellett még az is fontos szempont, hogy egy fajta öntermékeny, vagy önmeddő, azaz, hogy képes termést hozni önmagában, magánosan állva is, vagy idegenmegporzásra van szüksége, tehát, hogy porzópárt kell ültetni mellé a gyümölcs kialakulásához, azaz a megtermékenyüléshez.

Amennyiben tehát a választott fajta önmeddő, csak másik fajta virágporával lesz eredményes a termés kialakulása. Ebben az esetben megporzó növényről is gondoskodni kell. A porzópár megválasztásánál nagy gondossággal és odafigyeléssel kell eljárni, hiszen nem mindegy milyen fajtát választ. Elengedhetetlen konkrétan tudni azt, hogy az adott idegen beporzást igénylő fajtát mely más fajták termékenyítik meg a leghatékonyabban.

A gyakorlatban vannak azért olyan esetek, amikor ezt nem kell ennyire szigorúan venni, hiszen például egy almafa tekintetében elképzelhető, hogy a szomszéd kertjében egy olyan almafa, mely más fajtájú, mint az öné, de virágzása ugyanarra az időre esik: így egymásnak kölcsönösen jó megporzói lehetnek. Ám ha valóban biztosra szeretne menni, akkor bizony érdemes porzópárt is ültetnie. Vannak esetek, mikor felmerül kérdés ügyfeleink részéről, hogy pl. alma porozhat-e körtét? Nos, a válasz: Nem. Csak azonos fajok porozhatják egymást, tehát az alma az almát, a körte a körtét stb. A cseresznye és a meggy esetében viszont lehetnek kivételek. Ott előfordulhat, hogy bizonyos meggyfajták porozzák a cseresznyét, és fordítva, mint például a Cigánymeggy, mely jó porzója lehet a cseresznyének is.

A gyümölcstermő növények eredményes porzását túlnyomó részben a méhek- és egyéb, a virágot látogató rovarok végzik. Szélporozta gyümölcsfajták csak a mogyoró, a dió és a gesztenye.

Az almafélék közül az újabb fajták esetén már vannak egészen jó öntermékeny fajták, de a régebbiek, mint például a Starking, a Golden Delicious, a Jonatán stb., csak más fajták virágporával termékenyülnek jól. Az, hogy mely fajtát mely másik fajta porozza, weboldalunkon minden esetben feltüntetjük az adott fajta adatlapján. Létezik azonban sok régi vagy gyűjtött fajta amelynek írásásos dokumentáció hiányában nem ismerjük a porzóját. Ilyenkor javasoljuk azt, hogy a biztonság kedvéért érdemes jó pollenadó fajtákat ültetni / választani melléjük, mint például a Jonathán, a Cox narancs renet, a Téli arany pármen, vagy a Húsvéti rozmaring stb.

A körtéket alap esetben önmeddőnek kell tekinteni, tehát több fajtát kell, illetve célszerű ültetni egymás mellé, figyelve arra, hogy egyidőben virágzó fajták legyenek. Egyes körtéken megporzás nélkül is lesznek gyümölcsök, ilyen például többek között a Clapp kedveltje, vagy az Arabitka is.

A birs- és a naspolyafajták ugyan öntermékenyek, ezért magukban is telepíthetők, de ennek ellenére célszerűbb legalább két fajta együttes telepítése a bőségesebb és biztonságosabb terméshozam érdekében.

A cseresznye is többnyire idegen beporzásra tart igényt, de már létezik sok öntermékeny fajtája is, mint például a Sándor-, Pál-, vagy az Alex cseresznye.

A meggyfajták között az öntermékenyek például a Feketicsi meggy, az Újfehértói fürtös, az Érdi bőtermő, a Cigánymeggy. Önmeddők az Érdi nagygyümölcsű, illetve Pándy fajták...

A szilvafajták kisebb része öntermékeny, mint például a Besztercei, a Vörös szilva, a Cacanska lepotica, de a többségük idegen beporzást igényel, mint páldául az Althann ringló, vagy a Zöld ringló stb...

A kajszi- és őszibarackfajták többsége öntermékeny, de persze itt is vannak kivételek.

A mandulafajták általában idegen beporzást igényelnek. Azonban már ezek között is találhatók öntermékeny új fajták, mint pl. a Supernova, vagy a Tuono.

 A héjas gyümölcsök (dió, mogyoró, gesztenye) szintén idegen beporzást igényelnek.

A bogyósok közül a szamóca és a málna általában öntermékeny. A ribiszke- és a köszmétefajták között már idegen beporzást igénylő fajták is vannak.

A megporzandó fajták 100-200 m-re is lehetnek egymástól, de akár messzebbre is, hiszen a méhek több kilóméterre is ellátogatnak virágokért. Szél porzás esetén szintén nagy távolságokról lehet beszélni, mivel az igen apró polleneket a szél könnyedén röpíti hatalmas távolságokra.

Vásárlóink körében már számtalan alkalommal felmerült a kérdés, hogy mit tegyen, ha helyszűke miatt nem tud több fát ültetni és így nem lesz, ami porozza a kiválasztott kedvencét. Erre is van megoldásunk. Léteznek olyan gyümölcsfáink is, ahol egyetlen fára 2-3 fajta gyümölcsöt is ráoltunk, vagy szemezünk, így az adott fa mindamellett, hogy különféle gyümölcsfajtákat is terem egyes ágain azok porozzák is egymást, mivel ezeknél a fáknál igyekszünk egymást porzó fajtákat társítani. Vásárlóink azonban igényelhetik mintegy szolgáltatásként is egy adott fába történő más fajták beoltást akár a helyszínen is. IIyen esetekben nincs más dolga, mint hogy megvásárolja a kívánt fajtát ősszel, és ezt elülteti saját kertjébe, majd tavasszal meglátogatjuk önt, és beoltjuk a fácska néhány ágát porzó fajtákkal. Persze ebben az esetben figyelni kell arra, illetve jeleznie, hogy olyan facsemetét szeretne vásárolni, amelynek már vannak kis korona kezdeményei. Ennek hiányában, csak a rá következő évben / években valósulhat meg a ráoltás.

A megporzásra jó megoldás lehet még az is, ha szomszédokkal megbeszélve és közösen tervezik meg, ki milyen fajtát ültessen a megporzás érdekében.