Vásárokban, de az üzletek polcain is gyakran lehet találkozni jó fajta pálinkákkal, és nem ritka, hogy a drága nedű kellős közepében ott úszkál egy jókora gyümölcs, amelyet méreténél fogva sehogyan sem lehetett beletuszkolni az üvegbe a szűkösre szabott üvegszájon keresztül. De mégis? Hogyan kerülhetett bele. Talán már sokak fejében szöget ütött ez a kérdés. Egy szilvapálinkában úszkáló szilva gyümölcs, még csak-csak beférhet azon a kis nyíláson, node a körte…?
Ez valahogy hasonló, mint a nyuszika története, amikor szalad az erdőben, és találkozik az öszvérrel, aki azt mondja neki, hogy ő azért öszvér, mert az anyja ló volt, az apja pedig szamár. A farkaskutya esetében megtudja, hogy az anyja farkas volt, az apja kutya, de mikor a lódarázzsal találkozik, ott már valahogy elszakad a cérna…
„Ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberek is követik őket.” - Albert Einstein A méhekről sokaknak csak a méz jut eszébe, de kevesen tudják, hogy méhek nélkül az embernek nincs sok esélye életben maradnia ezen a bolygón. A méhek pedig bizony egyre nagyobb számban pusztulnak az egész világon. Számuk - köztük több fontos beporzófaj egyedszáma - drasztikusan csökkent az utóbbi években. Ennek oka a táplálkozási lehetőségek beszűkülésében, élőhelyeik megszűnésében is kereshető. A méhek továbbá nem csupán a vegyszerek, a csávázó anyagok, és ezen belül a neonikotinoidok, a féregírtók, az atkák, az antibiotikumok, a beltenyészet vagy a stressz és az időjárási viszontagságok miatt pusztulnak el, hanem ezeknek az együttes hatása és a civilizáció miatt is. Tulajdonképpen az emberek miatt, akik a vadméhekből engedelmes, gyenge immunrendszerű háziállatokat neveltek
Több alkalommal panaszolják kertbarát vásárlók, hogy megvásároltak valamiféle gyümölcsfát valamely faiskolában, de a fajtáról látott fénykép sok esetben még csak nem is hasonlított arra a gyümölcsre, amelyet évek múltán termett a fa és olykor megtörtént az is, hogy nem is az adott fajta volt, mint ami a címkéjén szerepelt. A faiskolák általában csak egy azonos fajtáról készült fényképet töltenek fel a megvásárlásra kínált facsemeték
Folytatás
Aki esetleg nem járatos a gyümölcsészetben, nem feltétlen hallotta még ezt a kifejezést, vagy, ha hallotta is, nem feltétlen tudja, mit is jelent. A növények, így a gyümölcsfák is kétféle módon szaporíthatóak. Ezen két fő mód egyike az ivaros-, a másik pedig az ivartalan szaporítás.
Ivaros szaporításnak a magról való szaporítást (magvetést) nevezzük, de a magból kifejlődő új növény nem lesz teljesen azonos azzal a növénnyel, amelyről a mag származik (gyümölcsfa esetében más tulajdonságú lesz a gyümölcs), mert egyesíti magában mindkét szülő
Folytatás
„A vitamin olyan anyag, amely csak akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg.” [Szent-Györgyi Albert]
A gyümölcs és a zöldségfogyasztásnak betegség megelőző-, egészségvédő hatása van. Persze ez csak a friss, teljesen érett vegyszermentes termesztésből származó gyümölcsökre, zöldségekre igaz.
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy hogyan lehet az, hogy egy nagy áruházláncban olyan gyümölcsöt lehet vásárolni még tavasszal
Folytatás
Aki gyümölcsfát vásárol kiskertjébe és a régi fajtákat részesíti előnyben, közülük sokan azt szeretnék hallani, hogy ezekkel a fákkal aztán semmi gondja nem lesz. Mindenféle törődés és velük való foglalkozás nélkül ontják majd az egészséges, és szebbnél szebb gyümölcsöt. Ezek tévhitek, és ki kell ábrándítsam azokat az olvasóinkat, akik kényelmi szempontból szeretnének ősi gyümölcsfajtát választani. Ezekkel a fákkal is foglalkozni kell. Ápolni és gondozni kell őket és szinte lesni minden rezzenésüket, viselkedésüket. Miért?
Folytatás
„A gyümölcsész, midőn egy vad fát megnemesít, merész kézzel a teremtés művébe avatkozik; magát a szép természetet teszi áldottabbá, bájolóbbá maga körül. A gyümölcsészet egy áldással teljes tudomány; olyan mint a szeretet vallása, mely nem egyes népeket, hanem az egész világot törekszik boldogabbá tenni, keblére ölelni. A gyümölcsészet a vele foglalkozót megnemesíti, mint megnemesíti az átojtás a vad fát.”
[Bereczki Máté]
pomológus
Bereczki Máté
pomológus
Közelgő események
Szociológusok és közgazdászok 4K csoportja összejövetele
Budapest, Andrássy út 100 2018 december 12.
Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat (KmGyH) országos találkozó
Drávafok, Fodor kúria 2018 november 23-25.
Videók
A gyümölcsfaoltás tízparancsolata
Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!
Maléth J. Zsolt – TündérKertek.com - A szőlőt a nemesítők ugyan magról szaporítják, főleg abban az esetben, ha egy új fajtát szeretnének létrehozni, azonban a fajtatulajdonságok megőrzése érdekében a szőlő esetében kizárólag csak a vegetatív-, azaz a vesszőkkel való szaporítási mód vezet célra. A szaporítási módok közül talán az egyik legegyszerűbb megoldás a gyökereztetés. Ez történhet szabadföldben is, de aki szeretne némileg időt nyerni, még a tavasz beköszönte előtt ki lehet gyökereztetni a vesszőket a megfelelő feltételek megtartása mellett, amelynek még egyéb pozitívumai is vannak. Ezekre a későbbiekben rátérek.
Az alma alanyai növekedési erősség szerint három csoportba sorolhatóak: erős, középerős, gyenge (törpe) növekedésűek. Az erős növekedésű alanyok használata extenzív, vagy félintenzív termesztési körülmények között indokolt.
Az alanyok helyes kiválasztása több szempontól is fontos. Figyelembe kell venni, hogy nem lehet bármilyen gyümölcsfajtát bármilyen alanyra oltani, mert nem feltétlen kompatibilisek egymással.