Régi írások
Archív szakanyagok, régi kiadványok, dokumentumok
Megjelent: Kertészet (1927)
Szerző: Németh József gazd- tanácsos, kert. főfelügyelő

Újültetésű gyümölcsfák ápolása
Gyümölcsöskert,
Ültetés,
Nem szándékozom bővebben magyarázni annak szükségességét, hogy mennyire fontos az újonnan ültetett gyümölcsfák elsőévi gondos ápolása. Csupán csak arra kívánom a figyelmet fölhívni, hogy a helyéből kimozdított, több napos utat tett és megsebesített gyökerű fa életfolyamata megzavartatván, az átültetést még kedvező körülmények közt is megsínyli.
15

Megjelent: Kertészet (1929)
Szerző: Szlávik Endre

Az őszibarackfajták metszése
Gyümölcsöskert,
Az őszibarackfák ültetésideje főleg a tavasz. A legtöbb gyümölcsfa 3—4 évi faiskolai nevelés után kerülhet állandó helyre kiültetésre, kivételt képez e tekintetben az őszibarackfa, amennyiben kiültetésre legalkalmasabbak az egy-, legfeljebb a kétéves oltványok. Az őszibarackfák általában nem szeretik az átültetést, ezért szokták vagy saját fajtáinak magját — kikelés után oltás nélkül is megtartja fajtajellegét — vagy alanyul használt keserű mandulamagot vetni állandó helyre, hol azután kikelve még az év nyarán alvóra be is szemezhető.
15

Megjelent: Kertészet (1929.)
Szerző: Ulicsny Károly

A szőlővessző vagy oltvány ültetési helyzete
Gyümölcsöskert,
Szőlészet,
A szőlővesszőt vagy oltványt fektetve vagy függőhelyzetben és milyen hosszúságban ültessük el? A címben felvetett kérdésre nagyon nehezen kaphatnánk megnyugtató választ, ha azt szakkönyvekben, szaklapjainkban vagy folyóiratokban keresnénk. A szélsőségbe menő különbségeket tapasztaljuk az ide vonatkozó adatokban. Nézzük csak először a dugványok hosszúságára nézve az eltéréseket! Sokan úgy vélik, hogy minél hosszabb dugványvesszőt alkalmazunk, annál több gyökeret, ebből kifolyólag erőteljesebb tőkéket nyerünk.
15

De hogyan kerül bele?
Varázslat az üvegben
Vásárokban, de az üzletek polcain is gyakran lehet találkozni jó fajta pálinkákkal, és nem ritka, hogy a drága nedű kellős közepében ott úszkál egy jókora gyümölcs, amelyet méreténél fogva sehogyan sem lehetett beletuszkolni az üvegbe a szűkösre szabott üvegszájon keresztül. De mégis? Hogyan kerülhetett bele. Talán már sokak fejében szöget ütött ez a kérdés. Egy szilvapálinkában úszkáló szilva gyümölcs, még csak-csak beférhet azon a kis nyíláson, node a körte…?
Ez valahogy hasonló, mint a nyuszika története, amikor szalad az erdőben, és találkozik az öszvérrel, aki azt mondja neki, hogy ő azért öszvér, mert az anyja ló volt, az apja pedig szamár. A farkaskutya esetében megtudja, hogy az anyja farkas volt, az apja kutya, de mikor a lódarázzsal találkozik, ott már valahogy elszakad a cérna…

Valóban nagy a baj?
A méhek jelentősége az ember életében
„Ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberek is követik őket.” - Albert Einstein A méhekről sokaknak csak a méz jut eszébe, de kevesen tudják, hogy méhek nélkül az embernek nincs sok esélye életben maradnia ezen a bolygón. A méhek pedig bizony egyre nagyobb számban pusztulnak az egész világon. Számuk - köztük több fontos beporzófaj egyedszáma - drasztikusan csökkent az utóbbi években. Ennek oka a táplálkozási lehetőségek beszűkülésében, élőhelyeik megszűnésében is kereshető. A méhek továbbá nem csupán a vegyszerek, a csávázó anyagok, és ezen belül a neonikotinoidok, a féregírtók, az atkák, az antibiotikumok, a beltenyészet vagy a stressz és az időjárási viszontagságok miatt pusztulnak el, hanem ezeknek az együttes hatása és a civilizáció miatt is. Tulajdonképpen az emberek miatt, akik a vadméhekből engedelmes, gyenge immunrendszerű háziállatokat neveltek
Fotógarancia
Garantáljuk a fajtaazonosságot
Több alkalommal panaszolják kertbarát vásárlók, hogy megvásároltak valamiféle gyümölcsfát valamely faiskolában, de a fajtáról látott fénykép sok esetben még csak nem is hasonlított arra a gyümölcsre, amelyet évek múltán termett a fa és olykor megtörtént az is, hogy nem is az adott fajta volt, mint ami a címkéjén szerepelt. A faiskolák általában csak egy azonos fajtáról készült fényképet töltenek fel a megvásárlásra kínált facsemeték
Folytatás
Miért kell gyümölcsfát oltani?
Mi az az oltás?
Aki esetleg nem járatos a gyümölcsészetben, nem feltétlen hallotta még ezt a kifejezést, vagy, ha hallotta is, nem feltétlen tudja, mit is jelent. A növények, így a gyümölcsfák is kétféle módon szaporíthatóak. Ezen két fő mód egyike az ivaros-, a másik pedig az ivartalan szaporítás.
Ivaros szaporításnak a magról való szaporítást (magvetést) nevezzük, de a magból kifejlődő új növény nem lesz teljesen azonos azzal a növénnyel, amelyről a mag származik (gyümölcsfa esetében más tulajdonságú lesz a gyümölcs), mert egyesíti magában mindkét szülő
Folytatás
Csak a jó gyümölcsöt érdemes fogyasztani
Mi a baj a bolti gyümölcsökkel?
„A vitamin olyan anyag, amely csak akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg.” [Szent-Györgyi Albert]
A gyümölcs és a zöldségfogyasztásnak betegség megelőző-, egészségvédő hatása van. Persze ez csak a friss, teljesen érett vegyszermentes termesztésből származó gyümölcsökre, zöldségekre igaz.
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy hogyan lehet az, hogy egy nagy áruházláncban olyan gyümölcsöt lehet vásárolni még tavasszal
Folytatás
Tévhitek a régi-, ősi gyümölcsfajták gondozásáról
A régi fajtát is gondozni kell
Aki gyümölcsfát vásárol kiskertjébe és a régi fajtákat részesíti előnyben, közülük sokan azt szeretnék hallani, hogy ezekkel a fákkal aztán semmi gondja nem lesz. Mindenféle törődés és velük való foglalkozás nélkül ontják majd az egészséges, és szebbnél szebb gyümölcsöt. Ezek tévhitek, és ki kell ábrándítsam azokat az olvasóinkat, akik kényelmi szempontból szeretnének ősi gyümölcsfajtát választani. Ezekkel a fákkal is foglalkozni kell. Ápolni és gondozni kell őket és szinte lesni minden rezzenésüket, viselkedésüket. Miért?
Folytatás
Tennivalók a gyümölcsöskertben
Közelgő, aktuális feladatok

Gyümölcsfa webáruház
ősi-, ellenálló, és rezisztens gyümölcsfák
