Milyen földbe, milyen alanyon, milyen fát?

Igaz, az őszi gyümölcsfa ültetési szezonig (november) még hátra van, némi idő, de javasolt előre átgondolni az ültetési tervet, melyek szempontjait szintén érdemes mérlegelni azok fontossági sorrendjében.

Vásárlóink elmondása szerint sokaknak nem kis fejtörést okoz a számukra minden igényt kielégítő- és leginkább megfelelő fajtájú gyümölcsfa/fák kiválasztása. Ez nem is csoda hiszen oly sok szempontot figyelembe kell venni a kiválasztásnál, hogy még a szakembernek fejtörést okozhat a sok szempont összefésülésével választani. Mindnek előtt javasolt a talaj adottságait szem előtt tartani és azt megvizsgálni.
A talaj szerkezete lehet kötött (kemény, tömődött) vagy laza szerkezetű. Bizonyos gyümölcsfajtáknál a helyes alany megválasztásával kell számolni, hiszen nem viseli el minden alany a rendelkezésre álló talaj tulajdonságait.

Node, mi is az az alany?

Az oltás, és a többi ivartalan szaporítási eljárás között a legfőbb különbség, hogy az oltásnál két teljesen külön növény forr össze úgy, hogy később egyetlen növényt alkot. Tehát az oltás alkalmával a nemes gyümölcsfajtákat lehet szaporítani ivartalan úton a fajtatulajdonságok megtartásával. Alanynak nevezzük azt a növényt, amely gyökérzettel rendelkezik, és erre az alanyra forr rá és nő vele egybe a nemes. Az alanynak a szerepe a növény földbe való rögzítése a gyökerei segítségével és a tápanyag felvétele, a nemes rész pedig a tápanyagot feldolgozza, hasznosítja és termést ad. Az alany és a nemes is kölcsönös hatással vannak egymásra, mely nagymértékben befolyásolja a növény fejlődését. Aki tehát gyümölcsfa oltásra adja a fejét, fontos egészen pontosan ismernie ezeket a kölcsönhatásokat, mert csak úgy lehet az egyes nemes fajtákhoz a legalkalmasabb alanyt kiválasztani.

A talajkötöttséget tehát befolyásolja a talaj nedvessége, szerkezete, humusztartalma, sőt a benne lévő növényi maradványok is.

Milyen a kötött talaj?

A kötött talajok a legkisebb szemcseméretűek. Két fajtája: az iszap- és az agyagtalaj. A finom szemcsék közötti tapadóerő és a talaj egészének képlékenysége döntően meghatározzák a kötött talajokat. Az iszap száraz állapotban szilárd, de könnyen szétporladó, képlékeny talaj. A kötött és erősen kötött talajok művelés szempontjából kedvező nedvesség tartalmának eltalálása már sokkal nehezebb, mivel ez egy viszonylag szűk tartomány és rövid ideig tart. Ezért nevezik ezeket „perc talajoknak”, mivel művelésük mind száraz, mind nedves állapotban nehéz, energiaigényes, egyben komoly szerkezetleromlást okozhat.

A középkötött talajoknak az Arany-féle kötöttsége 38-50, leiszapolható része 36-70 közötti, ide sorolhatók a vályog és agyagos vályog talajok. Az 51-60 közötti Arany-féle kötöttségi szám és a 70-80 % közötti leiszapolható rész a kötött, agyagtalajokra jellemző. A nehéz agyag, erősen kötött talajok Arany-féle kötöttsége nagyobb, mint 60 %, leiszapolható része pedig több mint 80 %. A középkötött talajok művelésére a nyirkos állapot a legkedvezőbb, mind száraz, mind nedves állapotban kárt okozhatunk a talaj szerkezetében.

Milyen a laza talaj?

A talaj a művelés szempontjából lehet laza kötöttségű is, ide tartoznak a durva homok, homok és homokos vályog textúrájú talajok, melyeknek Arany-féle kötöttsége kisebb, mint 38 és a leiszapolható rész kevesebb, mint 35. A különböző kötöttségű talajok művelhetősége erősen függ a nedvességtartalomtól, így a laza talajok viszonylag jól, károkozás nélkül művelhetők mind száraz, mind nedves állapotban, bár ez utóbbi esetben már számolni kell kisebb szerkezetkárosítással.

Kötött talajra való alanyok és fajok

A meggy és a cseresznye fajták a kötött, nedves talajokat kedvelik igazán, de ez is csak kifejezetten akkor igaz, ha vadcseresznye alanyra vannak oltva. A meggyről még érdemes megjegyezni, hogy egy kiválóan alkalmazkodó gyümölcsfaj.

A nyirkos, kevéssé levegős talajokat kedveli még kajszi és szilva amennyiben mirabolán vagy potyókaszilva alanyra van oltva. A szilva kifejezetten nyirkos, csapadékos viszonyokat szereti. Száraz körülmények között viszont beteges és rövid életű lesz.

A kötött talajt az őszibarack csak vadőszibarack vagy GF alanyon viseli el.

Ez a talajtípus szintén kedvez a körtének, melyről elmondható, hogy a legigényesebb gyümölcstermők egyike, viszont érdemes vadkörte alanyon ültetni, mintsem birsen, mert a vadkörte alany egyrészt igénytelenebb, tehát a szívósabb, igénytelenebb alanynak köszönhetően szélsőségesebb viszonyok között is így jól meg tud élni a ráoltott nemes körte. Azonban azt tudni kell, hogy aszályos időszakban bőséges öntözést igényel. Ezt bőséges hozammal és nagy gyümölcsökkel hálálja meg. Rossz minőségű, illetve meszes talajba ültetve, apró, kövecses termést hoz. A birs alany jóval igényesebb, és azt is figyelembe kell venni, hogy a nemesre nézve törpésítő hatása van, tehát a ráoltott nemes fa nem fog túl magasra nőni.

A körtékhez hasonlóan a legtöbb alma is a nyirkosabb, kötött talajon, párával telített környezetben érzi jól magát. Száraz viszonyok között a gyümölcse elaprósodik, a fa betegségekre fogékony lesz.

Laza talajokra, szárazabb viszonyok közé való fajok

A laza talajra a meggy és a cseresznye tekintetében sajmeggy alanyra oltottak alkalmasak.

A kajszi fény- és melegigényes faj, mindenképp napos, világos helyre ültesse. Nagyon jól bírja a szárazságot, különösen, ha vadkajszi alanyon van. Az öntözést bőséges terméssel hálálja meg. A lúgos (meszes) kémhatású talajokon érzi jól magát különösen mandula alanyon. Mandula alanyon viszont csakis kizárólag meszes talajra ültethető. (Pl. Balaton felvidék)

Az őszibarack keserűmandula vagy mandulabarack alanyon jobban alkalmazkodik a száraz, meszes domboldalakhoz, mint a vadőszibarackon. Szélvédett és déli lejtésű területeken érzi a legjobban magát. Kifejezetten hő- és fényigényes növény.

A mandulák számára nagyon fontos a laza, levegős, akár kövecses talaj. Mészigényes és sok napfényre van szüksége. Kötött talajon csak szenved.

Az alma esetében a vadalma alany szívósabb és noha az almák alapvetően a nedvesebb klímán érzik jól magukat, tapasztalatunk szerint a szárazabb klímát is jól tűri például Húsvéti rozmaring alma, a Zelíz alma, a Nyári fontos alma és a Téli piros pogácsa alma, illetve a legtöbb nyári almafajta is.

Ahogyan a körték alapvetően a nyirkosabb körülményeket kedvelik, attól függetlenül itt is vannak kivételek. Például a Nyári Kármán körte, a Kieffer körte és a legtöbb nyári körte a száraz viszonyok között is jól megél.

Nedvesebb, magasabb vízállású helyekre való fajok

Az alma, meggy, szilva, dió akár az időszakos vízborítottságot is jól tűri. A dió ártéri növény lévén víz- és tápanyagigényes, azonban nagyon jól alkalmazkodik a talajadottságokhoz. Az alföldi homokon is szépen nő.

Hasznos lehet az érési sor felállítása is

A házikertekbe jó szívvel ajánljuk, hogy a környezeti viszonyok szerint már megszűrt gyümölcsfajokon és fajtákon belül is úgy válasszon kedvenceket, hogy legyen egész évben folyamatosan valamilyen gyümölcs a kertben. Tehát amint az egyik leérik, a következő fán már legyen érésben a másik, és így tovább. Tehát így egy úgynevezett érési sort lehet felállítani fajokon belül és fajonként eltérően is.

Így el lehet érni azt is, hogy ne egyszerre legyen egy, vagy több fajta gyümölcsből nagy mennyiség és ne legyen vállalhatatlan feladat és egy kényszer a rengeteg gyümölcs szinte azonnali feldolgozása, hanem hosszabb időn keresztül, folyamatosan lehessen fogyasztani vagy akár feldolgozni is kezelhetőbb, házikerti léptékű mennyiségeket. Így jut idő mindenből tartósítani is a kellő mennyiéget. Lesz idő befőtteket eltenni, lekvárt főzni, savanyítani, és mindezt nem versenyt futva az idővel.

Akár olyan érési sort is össze lehet állítani, amelynek köszönhetően már május végétől, a következő év márciusáig folyamatosan ellátja a háztartást gyümölccsel.

Ebben a választásban óriási segítséget ad önnek a honlapunkon megtalálható érési idők naptára, mely fajonként összesíti és rendezi pl. az almák, a körték, illetve egyéb fajok érési idejét. Ezeket rendezheti is ABC sorrendben gyümölcsnevek szerint, de érési idő szerint is növekvő, vagy csökkenő sorrendben, de a táblázatban szereplő gyümölcsnevekre kattintva azonnal aljuthat azok adatlapjaira is.

A táblázat minden esetben az adott gyümölcsfaj kiválasztását követően az oldal tetején lévő gombra kattintva érhető el. Pl.: Almák / [Almafa érési idők] - gomb

Amennyiben önnek nincs túl sok ideje a fákat gondozni, vagy kevesebbet szeretne permetezni, javasoljuk, hogy válasszon kevesebb gondozást igénylő, betegségekkel szemben ellenállóbb, vagy toleráns fajtákat. Ezeket a gyümölcsfajtákat webáruházunkban mind az adatlapokon, mind pedig a lista nézetben is jelöljük egy (Rezisztens) felirattal a képek sarkában, egy rikító narancssárga körcikkben.

Ilyen ellenállóbb gyümölcsfajták például a Top-sorozatból származó szilva fajták (Pl.: TopHit, TopTaste, TopKing), Paczelt szilva, Csúcsos szilva, Gyöngyösi szív cseresznye, Fajszi kékszilva, Ceglédi piros alma, Feketicsi meggy, stb.

Ezek a fajták általában jóval kevesebb gondozást igényelnek, és akár még biotermesztésre is alkalmasak.