Január

Január a mélynyugalom ideje. Ilyenkor a gyümölcsfák és a gyümölcsbokrok téli pihenőjüket tartják, élettevékenységük a minimálisra csökken. Alig lélegeznek, s a táplálkozásuk, tápanyag-előállító tevékenységük is leáll. A mélynyugalmi szakasz azonban mégsem jelent teljes tétlenséget, teljes pihenést a gyümölcsfák számára. A hideg hatására ugyanis ekkor a gyümölcsfák rügyei élettani átalakuláson mennek keresztül, amelynek során alkalmassá válnak a tavaszi kihajtásra. A nálunk termesztett gyümölcstermő növényeknek - alkalmazkodva az évszakok változásához - szükségletévé vált a hideg hatása is. Az ennek következtében beálló hormonális változások teszik továbbfejlődésre és kihajtásra éretté a rügyeket.

Az egyes gyümölcsfajok mélynyugalmi időszaka eltérő hosszúságú. Vannak olyanok, amelyek rövidebb, mások hosszabb pihenést igényelnek. A csonthéjasok általában hamarabb befejezik a mélynyugalmat, az almatermésűek esetében hosszabb ideig tart ez az állapot. Általában azonban ez az időszak minden gyümölcsfajnál január végén befejeződik, s képessé és alkalmassá válnak a kihajtásra. Ez azért nem következik be ilyen korán, mert a hőmérséklet még alacsony, s kényszerből pihennek tovább a fák és bokrok.

A nyugalomban lévő gyümölcsfákon sokféle munka könnyebben elvégezhető, mint kihajtás után. Ezért érdemes nyugalmi szakaszban végrehajtani az olyan fontos beavatkozásokat, mint a metszés vagy kéregápolás. Januárban azonban rendszerint olyan szigorú, fagyos időjárás uralkodik, hogy ilyenkor még legfeljebb csak megkezdeni lehet a gyümölcsfák ápolását. Mégsem kell tétlenkednie a kertésznek, mert akad olyan tennivaló is bőven, amelyet a gyümölcsös érdekében ekkor is végezhet.

A tavaszra nem lehet elég korán felkészülni. A kerti munkák csak úgy lehetnek sikeresek, ha az ember egy időben elkészített terv alapján dolgozik. A tervek elkészítésében nagy jelentősége van a saját tapasztalatoknak, hiszen az idők folyamán az ember évről-évre egyre jobban megismerheti saját kertjét, saját háza táját.

A januári enyhébb időszakok alkalmasak arra is, hogy a túl idős, alig termő fákat kivághatja, hiszen ezek a fák már fölöslegesen használják el a talaj tápanyagtartalmát, valamint a vizet, és veszik el azt a környezetükben élő, termő növényektől. Ajánlott az így kivágott fák tuskóját és a gyökereit is kiásni, mert ezeken kórokozó penészgombák telepedhetnek meg, amelyek igencsak veszélyesek a fiatal fákra. A felaprított farészeket érdemes minél hamarabb a fáskamrába hordani, mert a szétszóródott és otthagyott fadarabok a kártevők igencsak jó búvóhelyéül szolgálnak.

A gyümölcsfák, és a bogyós termésű gyümölcs bokrok elhalt, elöregedett ágait is le lehet vágni ilyenkor. A tüskétlen málna és a szeder hajtásit is visszavághatja arasznyira (fajtától függően!).

A fűtött fóliasátrakban ilyenkor már megkezdhető a hónapos retek és a paradicsom, paprika magjainak veteményezése. Palántanevelésre a ház egyenletes hőmérsékletű, napos részei is megfelelnek.

Már most el lehet vetni a veteménybe való zöldségféléket vetőládákba világos, de ne túl meleg helyre. Már ilyenkor el lehet vetni ezekbe a ládákba a karfiol, a karalábé, a lestyán, a tárkony, a csombor és az egyéb fűszernövények magvait. Magvetés közben ügyeljen arra, hogy a ládákban ne legyenek túlságosan sűrűn szórva a magok, mert a kiültetést az egymásba fonódó gyökerek igencsak megnehezíthetik.

A januári teendők között további tartalmainkban bővebben írunk még a

• Kerti szerszámok, gépek karbantartásáról, beszerzéséről
• A tervezésről és a területbeosztásról
• A nyúl elleni védelemről
• A metszésről
• A törzsápolásról, fák tisztogatásáról és a lemosó permetezésről
• A szőlő januári munkáiról
• A támrendszerek elkészítéséről, javításáról
• A zöldségtermesztés januári feladatairól
• Valamint a dísznövénytermesztés januári tennivalóiról