Kajszi oltványok

Kajszi betegségei, kártevői

Nincs még egy olyan hányatott sorsú gyümölcsfajunk, mint a kajszibarack. A kajszibarack Kínából származik és feltehetően az egykori Selyemúton érkezett hozzánk. Az egyik nagy termőtája Örményországban alakult ki, innen terjedt el a középkorban a Földközi-tenger körüli országokban is. Magyarországon a kajszi termesztése ma már nem olyan egyszerű, mint régen, hiszen a virágok elfagyásán túl a monília, a sharka vírus és a fitoplazmózis is fenyefeti a fajtát. Sajnos, nincs olyan kajszi fajta, amely ezen betegségek mindegyikével szemben ellenálló lenne egyszerre, de kínálatunkban szerepelnek olyan fajták is, amelyek betegségcsoportonkén külön-külön ellenállók a fentiekkel szemben. Pl. a' Goldrich' jól védekezik a fitoplazmózis ellen. A 'Gönci magyar kajszi' nem érzékeny a moníliára, de a 'Rakovszky kajszi', a 'Korai piros', a 'Kécskei rózsa' is kevésbé fogékony rá, a 'Ceglédi arany' a vírusokkal szemben igencsak ellenálló, moníliával erősen fertőzött területekre ezt a fajtát javasoljuk. A kajszifák gyorsan fejlődnek és korán termőre fordulnak. Nagy termés esetén a természetes hullás után gyümölcsét feltétlenül ritkítani kell, mert ezáltal meghosszabbodik a fa élete és minőségben sokkal szebb gyümölcsöt eredményez. Házikertekben érésben egymást követő fajtákat célszerű ültetni.

A kajszi a környezeti tényezők szempontjából az egyik legigényesebb gyümölcsfajunk. Talajban különösebben nem válogat, hazánkban a zord vidékek kivételével mindenütt eredményesen termeszthető, a -20 foknál nagyobb, tartós hideget azonban nem viseli el, a tavaszi fagyok is rendszeresen károsítják, ezért jobban fejlődik meleg fekvésű, mélyebb rétegű, laza, kissé nyirkos talajon. Mészigényes növény, csekély mésztartalmú talajban elmézgásodik. Dombvidék délnyugati-, északnyugati lejtőin termeszthető sikeresen. Nagyon fényigényes.

Rendezés: