Az almamoly az alma egyik legnagyobb kártevője. A kezeletlen vagy a rosszul kezelt gyümölcsösökben a termések akár 80 %-a is károsodhat. Annak ellenére, hogy a faj több gyümölcsfafajon képes kifejlődni. meghatározó gazdasági jelentősége az álmában van. A károsítás jelentőségét tovább növeli a másodlagos moníliafertőzés, amely tovább terjed a tárolás során.

Az almamoly reprodukciós potenciálját számos hasznos élő szervezet jelentősen csökkenti. Dél-Angliában figyelték meg az almamoly populációjának következő csökkenését. A peték kb. 40 %-át a fülbemászók és a Miridae és Anthocoridae ragadozó poloskacsalád tagjai semmisítették meg, amelyek elpusztították a hernyók első lárva-stádiumának mintegy 10 %-át is a petéből történt kikelés és a gyümölcsbe történt befúrás közötti időben. A maradék hernyók kb. 40 %-át a futóbogarak és a holyvák támadták meg, amikor a bábozódáshoz alkalmas helyet kerestek. Jelentős szerepet játszottak télen a cinegék, amelyek az áttelelő hernyók mintegy 90 %-át pusztították el. A bábozódást követően a bábok 15 %-át még a Pimpla turionellae fürkész parazitája. Összességében az egyetlen nőstény által lerakott átlag 120 petéből csak 1 nőstény és 1.8 hím maradt meg. A predátorok és a paraziták egyedszámának csökkenését okozó szerves foszforsavészteres kezelést követően a túlélő almamolyegyedek aránya hatszorosára nőtt.

A hernyó egy szövedékben telel át a fatörzs kéregrepedéseiben. A nagyüzemi gyümölcsösökben a talajban és a fűcsomók alatt is áttelelhet. Tavasszal a hernyók bábozódnak. A lepkék május elején, a déli vidékeken április utolsó dekádjában kezdenek kikelni. A melegebb térségekben - így Magyarország területén is - az almamolynak két nemzedéke-, a hidegebb térségekben, a hegységek lábánál csak egy nemzedéke van. A megtermékenyítést követően a nőstények petéiket egyesével helyezik el a fiatal terméseken vagy a környező leveleken. A peterakásra estefelé, 16°C körüli vagy annál magasabb hőmérsékleten kerül sor. Egyetlen nőstény nagyjából 80-120 petét rak. 8-15 nap elteltével (szélsőségesen alacsony hőmérséklet esetén csak 20 nap múlva) kikelnek a hernyók, amelyek rövid felületi rágást követően befúrják magukat a termésekbe. 4 hét leforgása alatt a hernyók fejlődésük során öt lárvastádiumon jutnak át. Ezt követően elhagyják a termést. A hernyók egy része egy fonálon leereszkedik a földre és alkalmas helyet keres a bábozódáshoz vagy az átteleléshez a fakéreg pikkelyei alatt vagy repedéseiben. A hernyók más része közvetlenül a fatörzsre mászik és nem ereszkedik le előtte a földre.

Május 20-tól

Az utóbbi években a gyümölcsösök almamoly elleni védelmében nagyon gyorsan terjed a hímek feromonos megtévesztésének az ún. feromon légtértelítésnek a módszere. E módszerrel azonban csak az 5 ha-nál nagyobb összefüggő gyümölcsösökben lehet sikeresen védekezni. Az első években az almamoly populációnagyságának a visszaszorítására szükséges a feromonok mellett az almamoly granulózis vírusával (Cydia Pomonella Granulosis Virus, CPGV) kiegészítő permetezéseket végezni. A víruskezelést 8-10 naponként célszerű megismételni, de meghatározó szerepe az első kezelésnek van, amennyiben az tavasszal, közvetlenül az első nemzedék hernyóinak kikelése előtt történik, amikor a peték a „fekete fejecske” fázisában vannak. Az első granulovírus kezelés időpontját az aktív hőösszegek és a biofix pont figyelembevételével lehet pontosan meghatározni. A tényleges rajzáskezdetet jelentő biofix ponttól (az a nap, amikor a feromoncsapdában az egymás utáni napokon megfigyelt almamoly fogások összege eléri az 5 példányt) a napi középhőmérsékletek +10 °C fölé eső értékeit összeadva a 80-90-es összeg elérésekor kell a permetezést a granulovírus hatóanyaggal elvégezni. Az 1. nemzedék korán lerakott petéinek többsége a teméskezdemények körüli leveleken találhatók, igy a hernyó olyan útvonalon halad a terméskezdemény felé, amelyen már megtalálhatók a vírusok, és ezáltal megnő annak a valószínűsége, hogy a testének felületén megtapadnak a vírusrészecskék, amelyek az elfogyasztás után később elpusztítják a hernyót. A granulózis vírusok a populációt képesek néhány nemzedéken át fertőzni. Ezeknek a nagyon szelektív módszereknek az alkalmazásakor szükséges feromoncsapdákkal és a termések rendszeres ellenőrzésével más potenciálisan jelentős kártevők populációsürüségének a gondos megfigyelése is, mint pl. a galagonya-bogyómoly (Grapholita janthinana), almamagmoly (G. Iobarzewskii), keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta). galagonya-magrágómoly (Pammene rhedlella). valamint a héj- és a rügykárosító sodrómolyok csoportja.

A gyümölcsösök térbeli elszigetelése (legalább 100 m) a lepkék kikelésének helyétől, azaz a házikertektől, a gyümölcsraktáraktól, a ládák tárolóhelyétől. A predátorok és a paraziták támogatása a sorközök gyepesítésével és a széles hatásspektrumú, erősen toxikus peszticidek kiiktatásával. Szükséges támogatni a cinegék téli jelenlétét is alkalmas téli éjszakázó helyek kialakításával. A kisebb kertekben hatásos lehet a hernyók összegyűjtése ragasztócsíkok (hernyóövek) segítségével, majd azok megsemmisítése.