Miért kell gyümölcsfát oltani?

Aki esetleg nem járatos a gyümölcsészetben, nem feltétlen hallotta még ezt a kifejezést, vagy, ha hallotta is, nem feltétlen tudja, mit is jelent. A növények, így a gyümölcsfák is kétféle módon szaporíthatóak. Ezen két fő mód egyike az ivaros-, a másik pedig az ivartalan szaporítás.
Ivaros szaporításnak a magról való szaporítást (magvetést) nevezzük, de a magból kifejlődő új növény nem lesz teljesen azonos azzal a növénnyel, amelyről a mag származik (gyümölcsfa esetében más tulajdonságú lesz a gyümölcs), mert egyesíti magában mindkét szülő tulajdonságait.

Azt, hogy egy újonnan szaporított fa ugyanolyan ízű, formájú és tulajdonságokkal bíró gyümölcsöt teremjen, és teljes mértékben átörökítse az anyanövény tulajdonságait csak az ivartalan szaporítással érhetjük el. Az ivartalan szaporítás egyik típusa az oltás.

Az oltás, és a többi ivartalan szaporítási eljárás között a legfőbb különbség, hogy az oltásnál két teljesen külön növény forr össze úgy, hogy később egyetlen növényt alkot. Tehát az oltás alkalmával a nemes gyümölcsfajtákat lehet szaporítani ivartalan úton a fajtatulajdonságok megtartásával. Alanynak nevezzük azt a növényt, amely gyökérzettel rendelkezik, és erre az alanyra forr rá és nő vele egybe a nemes. Az alanynak a szerepe a növény földbe való rögzítése a gyökerei segítségével és a tápanyag felvétele, a nemes rész pedig a tápanyagot feldolgozza, hasznosítja és termést ad. Az alany és a nemes is kölcsönös hatással vannak egymásra, mely nagymértékben befolyásolja a növény fejlődését. Aki tehát gyümölcsfa oltásra adja a fejét, fontos egészen pontosan ismernie ezeket a kölcsönhatásokat, mert csak úgy lehet az egyes nemes fajtákhoz a legalkalmasabb alanyt kiválasztani.

Az oltás célja tehát az, hogy az alanyra oltott nemes összeforrva az alannyal egy új, életképes növénnyé fejlődjön, amely megtartja az adott nemes fajtának a legfontosabb jellemzőit, amelyből a nemes rész való. Ez az újonnan létrejött növény az oltvány.

Az ivartalan szaporításra, így az oltásra is azért van szükség, mert a gyümölcsfákat más módon nem lehet szaporítani a fajtatulajdonságok nagyarányú megtartásával. A bujtás, dugványozás, vagy tőosztás sem vezetne célra a gyümölcsfa szaporítás esetében, mert ezekkel a módszerekkel az új növénynek nem tud kifejlődni életképes gyökérzete.

Gyümölcsfa vásárlásnál, illetve szaporításnál oda kell figyelni az alany fajtájára is, mert az alany jelentősen befolyásolja az oltvány fejlődését, a kifejlett növény méreteit, termőre fordulását. A vad alanyon álló oltványok általában a nyolcadik évben fordulnak termőre, a törpésítő alanyokra oltottak pedig már a negyedik, ötödik évben. A törpe alanyon álló oltványok viszont rendkívül érzékenyek lehetnek a talaj minőségére, így nem feltétlen telepíthetőek minden területre.