Felhívjuk figyelmét, hogy 2018. május 25-én közzétettük Adatkezelési tájékoztatónk (Felhasználói és revíziós irányelveink) frissített verzióját. Kérjük, olvassa el ezeket figyelmesen, és csak ezt követően, ha azokkal egyet is ért, kezdje meg webes felületünk használatát! A jelzett dokumentum terjedelmes, számoljon nagyobb időráfordítással. Továbbá tájékoztatjuk, hogy weboldalunk működése érdekében cookie-kat használ.
Garancia

Kezdje el begépelni a gyümölcsfa nevét, majd válasszon a betöltődő listából!

Kosár icon

Kosár tartalma

Regisztráció nélkül is vásárolhat

Webáruház Gyümölcsfa csemeték Alma

Adam parménja alma

Alma (Malus domestica)

Adam parménja alma
termek966/adam-parmenja-alma-966-984784743-1200.jpg / Adam parménja alma

Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
Ültetés
Virágzás
Szedésérettség
Gyümölcsérés
Ősi-, történelmi fajta
Szép, piaci gyülöcs
Rezisztens / ellenálló fajta

Adam parménja alma

Alma (Malus domestica) Berecki Máté is ismerte

Raktáron van Jelenleg is
rendelhető.
Szállítás Szállítás:
Ültetési időben

A kiszállított termék adatai

Kiszerelés:
szabadgyökeres oltvány
szabadgyökeres oltvány
Méret: 120 cm felett

A kifejlett gyümölcsfa jellemzői

Faj: Alma (Malus domestica)
Származás: GB (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság)
Külső színe: zöldessárga, csíkos, ritkásan pontozott, rozsda pontozott, élénk citromsárga, világos pirossal befutattott
Gyümölcshús színe: sárgás
Íz: édes, fűszeres, finom ízű, kellemes zamatú, tömött állagú, kissé roppanó, porhanyós, finom savannyal emelt
Egy csomag tartalma: 1 db gyümölcsfa

Ára: 3 490 Ft

Megrendelt
mennyiség:


Általános ismertető

 Berecki Máté is ismerete, oltóvesszőjét 1870-ben kapta Oberdiecktől. 1873-ban már megjelentek a fa első gyümölcsei. 

Gyümölcse

A gyümölcs sosem hullik le a fáról idejekorán, mérete közepes nagyságú. Alakja magasnak látszó tompa-kupos; köröskörül sík-felületű, szabályos alakú; hasa közel esik száras végéhez, ahol a gyümölcs elég talpasan végződik; kelyhe felé némi sekély behajlással fokozatosan keskenyedik s tompa csúcsban végződik. Kelyhe az apróbb gyümölcsöknél zárt, a nagyobbaknál nyílt vagy félignyílt; fölfelé álló, hosszas, molyhos osztványokkal ellátott; apró ráncos falú, elég tágas és mély üregbe helyezett. Szára elég hosszú, vékony, fás; szűk és mély, tölcséralaku üregbe helyezett, melynek falai gyakran finom rozsdamázzal vannak bevonva, s e máz sugáralakban néha a szármélyedés karimáján tul kissé a gyümölcs derekára is fölemelkedik. A gyümölcs héja finom, vékony, sima; eleinte zöldessárga, később élénk citromsárga; napos oldalán elejénte barnás, később világos pirossal befuttatott, s e piros színben szakadozott piros csíkok és pöttyök is láthatók, melyek gyakran az árnyas oldalon is, de mind-mind inkább elhalaványodva látszani szoktak. Pontozata finom, ritkás. Rozsda szemölcsök és rozsdaalakzatok szinte mindegyik gyümölcsön előfordulnak. Ha bele harapunk, tapasztalhatjuk hogy húsa sárgás, finom ízű, tömött állagú, kissé roppanó; értével azonban elég porhanyó; leve elegendő, igen édes, finom savanynyal emelt, kellemes, fűszeres ízű, gyöngéden illatos. Magháza nyílttengelyü; tágas fiókjaiban számos apró, tojásdad alakú magot rejtő. Kehelycsöve lapos kúpalakú. 

Érési ideje

Noveber elejétől február végéig érik. 

Gazdasági értéke, felhasználása

Elsőrendű csemege- és piaci gyümölcs. 

Társnevei

Adam pármen

Származása, története, történelme

E kitűnő téli almafajt bizonyos Adam Róbert lovag a 19. század elején magról nyerte Angolhonban és kezdte elterjeszteni „Norfolk pipin" név alatt, mely elnevezés később elavult, és szerzője neve után a jelenleg általánosan használatban levő névre változott át.

Ellenállóság

Edzett fajta. 

Termőhely-, talajigénye

Hazánk bármely, gyűmölcsfatenyésztésre alkalmas vidékén széles elterjesztésre méltó. 

Termőképessége

Korán és bőven termő.

Hajtásrendszere

Magas, szellős koronát alkot. Számos ága van, amelyek hosszak, karcsúak, egyenesen fölfelé állók vagy éles szögekben fölfelé irányulók, hegyük felé nagyon elvékonyodók; csak kissé könyökösek; sík felületűek, hegyük felé hornyoltak, itt-ott csupaszok vagy ritkás fehér-molyhosak, világos vörhenyesek, szembetűnő, kerek, fehér pontokkal ritkásan pontozottak, elég hosszú levélközűek. Rügyei aprók, háromszög alakúak, tompa hegyűek, laposak, világos gesztenyeszínű pikkelyekkel borítottak, fehérmolyhosak; elég kiemelkedő, hármas bordás ülőlapra helyezkedők.
Virágrügyei aprók, hosszas kúposak, tompahegyüek, pirossal mosott, szennyes barna, lazán álló pikkelyekkel borítottakk, fehérmolyhosak. Levelei kicsinyek, tojásdadok, vagy kerülékesek; félre görbülő, rövid, szúrós hegyben végződők; kissé fölfelé irányulók; alig völgyesek; csak kissé íveltek; felső lapjukon csupaszak, halványzöldek; alsó lapjnkon sűrűn fehérmolyhosak; széleiken szabálytalanul, de elég sűrűn, élesen és mélyen fűrészeltek. Levélnyelük középhosszú, vékony, mereven és kissé rézsútosan fölfelé álló. Levélpálhái igen kifejlettek, szétállók, sőt kissé hátra görbülők, lándzsásak, tartósak. 

 

 

Ültetési és gondozási útmutató Ültetési és gondozási útmutató letöltése
Általános tudnivalók

Annak érdekében, hogy az ön által kiválasztott gyümölcsfa optimális terméssel örvendeztesse meg, és megfeleljen elvárásainak, fontos a megfelelő fajta kiválasztása, ugyanis az adott gyümölcsfa-fajta környezeti- és termőhely igényét is figyelembe kell venni. A kiválasztott fajta számára megfelelő termőhely-, klíma-, és a szakszerű gondozás szükséges. A helyi viszonyok között a már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez. A gyümölcsfák a mélyrétegű, humuszban gazdag, könnyen átmelegedő talajokat kedvelik. A túlzottan kötött, nedves, nehezen átmelegedő talajok nem igazán alkalmasak gyümölcstermesztésre.

A füves területen lévő gyümölcsfák alatt tiszta területet kell hagyni, ami télen szalmás istállótrágyával vagy avarréteggel, szalmával szórhat be, vigyázva arra, hogy a trágya közvetlenül ne érintkezhessen a fatörzzsel, gyökérzettel.

A gyümölcsfák háromféle formában kerülnek forgalomba:

1., Szabadgyökérrel
Az ön által megrendelt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökércsomagoltan érkezik. A megrendelt szabadgyökerű gyümölcsfát a kézbesítést követően lehetőleg azonnal el kell ültetni a végleges helyére. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a bontatlan csomagolásban az oltványok csupán néhány napig tarthatók. A tárolás ideje alatt a csomagot hűvös, naptól védett helyen kell tárolni, lehetőleg pincében, vagy ahhoz hasonló klímájú helyen.

A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje. Ügyeljen arra, hogy 48 óránál sokkal tovább viszont ne álljon vízben a fa, mert ebben az esetben a gyökér befullad. 

Ha nem áll módjában azonnal elültetni a facsemetéket, vagy nem tudja még a végleges helyére ültetni azokat, akkor vermeléssel áthidalható az az időszak, amíg a fa a végleges helyére kerül.

A gyümölcsfák vermelése akár csoportosan, szorosan egymás mellé is történhet. A gyökerek méretének megfelelő méretű gödör kiásását követően helyezze bele a gyümölcsfát(kat), akár szorosan egymás mellé, majd földelje el azokat. A földrögök között nem maradhat levegő, eszért a földet taposással is szükséges tömöríteni, majd bőségesen meg is kell azt öntözni. A vermelési időszak alatt ügyeljen arra, hogy a föld ne száradhasson ki. Azt nedvesen kell tartani.

2., Konténerben
A konténeres növények ültetése fagymentes időben az év bármely szakában lehetséges (nyáron is). A konténeres növényeket nem szükséges a kézbesítést követően azonnal elültetni, arra azonban figyelni kell, hogy a gyökereket körülvevő földlabda ne száradjon ki télen sem. Egy gyümölcsfa mindösszesen maximum kettő-, átültetéssel +1 (összesen három) évet bír ki konténerben. Mivel a faiskolában is már minimum fél, de inkább 1 évet töltött a fa konténerben, ügyeljen arra, hogy a kiültetés a kellő időben történjen meg.

3., Földlabdával
A földlabdás gyümölcsfákat nem szükséges megérkezésükkor azonnal elültetni, mivel a gyökérzet a csomagolásnak köszönhetően védve van, azonban arra figyelnie kell, hogy a földlabda ne száradjon ki.

Ültetés ideje

Az ültetés fagymentes időben (szabadgyökeres oltványok esetében őszi és tavaszi időszakban – október közepétől november végéig, illetve február közepétől április elejéig -) végezhető el, de akár még a téli időszakban (pl. januárban) is ültethető gyümölcsfa, ha a levegő hőmérséklete +2 °C fölött van és a talaj nincs mélyen átfagyva. Fontos azonban, hogy a szabadgyökerű gyümölcsfák esetén az ültetés mindenképpen a lombhullás után, de lombfakadás előtt történjen. Optimális azonban szabadgyökeres gyümölcsfát őszi időszakban ültetni a biztonságosabb megeredés érdekében, mert az enyhe, téli napokon a gyökereken keletkezett sebek még a tavaszi időszak előtt kalluszosodnak és az új gyökerek kialakulása is megkezdődik, melyek tavaszra már készen is állnak és nem akkor kezdenek még csak kialakulni (újból), mivel a tavaszi ültetés alkalmával a már megindult kis gyökérhajtások könnyen letörnek. Őszi ültetéskor a gyökérzet körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem szükséges, mert a téli csapadék kellő nedvességet biztosít, és a talaj tömörödése is megtörténik.

Tavaszi ültetésnél a talajt a gyökérzet között taposás helyett bőséges öntözéssel kell tömöríteni. Ebben a tavaszi időszakban a kiszáradás is gondot okozhat, ezért ajánljuk a mulccsal való takarást.

A konténeres fákat az év bármely szakában (fagymentes időben) lehet ültetni, akár nyáron is.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot alanytól-, korona formától (metszési mód) és alaktól függően kell meghatározni. Vadalanyon lévő fajták általában terebélyesre nőnek és magasságuk is elérheti a 15m-t. Itt ajánlatos a 8-10m-es tőtávolságot tartani, a sortávolság 6m, eltolt ültetési rendben. A törpésítő alanyoknál, mint pl. birs, galagonya, és M-alanyoknál kisebb távolságokat is hagyhatunk (pl.: 6x6m).

  • Közepes törzsű fák esetében 7-8 méter sortávolság és 5-6 méter tőtávolság,
  • Termőkaros orsó esetében 7 méter sortávolság és 3, 5-5 méter tőtávolság,
  • Karcsúorsó esetében 3 méter sortávolság és 1,5 - 2 méter tőtávolság,
  • Sövény esetében 5 méter sortávolság és 0, 8-4 méter tőtávolság,
  • Bokrok esetében 4 méter sortávolság és 4 - 5 méter tőtávolság ajánlott

Az ültetési távolságokról - a korona metszési módja és az alak függvényében fajtákra lebontva - összeállítottunk egy részletes ismertető táblázatot, melyet ide kattintva tekinthet meg.

Általánosságban elmondható, hogy alma, körte esetében 6-7 m-, cseresznye esetében 8-9 m-, szilva, kajszi és meggy esetében 5-6 m-, birs, naspolya és őszibarack esetében 3-5 m-, gesztenye esetében 8-12 m-, dió esetében 10-20 m tőtávolságot javasolt tartani.

Kiskertekben érdemes odafigyelni arra is, hogy a telekhatártól milyen távolságra kerülnek elültetésre a kiválasztott növények.

Telekhatártól, illetve épülettől,  tartandó javasolt ültetési távolságok:

  • Gyep, virág, szamóca, hagyma, stb.: 0,5 m
  • 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor: 1,5 m
  • Szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa: 2 m
  • 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa: 2,5 m
  • 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa: 3,5 m
  • Alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa: 5 m
  • Cseresznyefa, továbbá az előzőekben fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár, fűz, akác, fenyő: 7 m
  • Dió- és gesztenyefa: 10 m

A kisméretűre növő fákat (pl. őszibarack) 3 méterre, a közepes méretű alma, kajszi, körte, szilva, stb. fákat négy méterrel a telekhatártól kell ültetni.

Ültetés módja

Szabadgyökerű fák ültetése
A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje. Ügyeljen arra, hogy 48 óránál sokkal tovább viszont ne maradjon vízben a fa, mert ebben az esetben a gyökér befullad. 

A megvásárolt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökereinek végéből szükséges 1-2 cm-t levágni, és a sérült részeket eltávolítani az egészséges részig (fehér metszlap).

A gyümölcsfát ültesse lehetőleg napos helyre, mert a napfény kedvezően befolyásolja az aromaanyagok, vitaminok képződését és a gyümölcs színeződését is. A napfény hatására a fák koronájában a harmat hamarabb elpárolog, így nem alakul ki kedvező életfeltétel a gombás- és baktériumos betegségek számára.

A karcsú orsó, szabadorsó korona kialakítású gyümölcsfák mellé, minden esetben támrendszer vagy karó szükséges. A karó esetében érdemes keményfát használni, melynek optimális átmérője 5 - 8 cm, hossza 180 - 200 cm (a karót 50 - 60 cm mélyen kell a földbe helyezni). A karó a korona kezdete fölé érjen. A fákat 3 - 5 helyen elasztikus, erős műanyag szalaggal, nyolcas alakban kell a karóhoz rögzíteni. Időnként ellenőrizze, majd szükség esetén lazítsa meg a kötéseket!

Az ültető gödör  mérete: min. 60 x 60 x 60 cm, de nem túlzás a 100 x 100 x 100 cm sem, ugyanis  gyümölcsfa életében ez az egyetlen alaklom amikor tápanyagot tudunk juttatni a gyökérzet alá. Ezt követően erre nincs lehetőség. Különösen szükséges ez a nagy gödörméret akkor is, ha a talaj nem túl jó minőségű, törmelékes, vagy túlságosan kötött. A gödör aljára kerüljön – gaztól, taracktól és gyomoktól mentes - föld föllazítva és összekeverve trágyával, mely lehet szerves trágya (min. 3-4 éves marhatrágya) is, illetve trágyapellet. Az eredeti marhatrágya hosszabb időn keresztül biztosít tápanyagellátást a gyümölcsfának viszont felelhetők benne károsító lárvák és baktériumok is. A trágyapellet ehhez képest már egy szinte sterilizált ám mégis természetes tápanyagpótlási módszert biztosít viszont lebomlási ideje sokkal gyorsabb, ezért kevesebb időn át tud tápanyagot biztosítani a gyökérzet számára.

A trágya / trágyapellet – föld keveréket az ültetőgödör alján javasolt meglocsolni kb. 2 dl (folyékony) baktériumtrágyával. Ezután minimum 5 cm-es földréteg következik (mivel a gyökérzet közvetlenül nem érintkezhet a trágyával) majd, a gyümölcsfa gyökere. Ebben a rétegben állítható be a gyümölcsfa ültetési mélysége is ezen földréteg vastagságának szabályozásával.

A legfelső gyökérre 6-8 cm föld kerüljön, de ügyeljen arra, hogy az oltás/ szemzés forranya (oltási heg) nem kerülhet föld alá, mivel abban az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a nemes úgymond lelép az alanyról, azaz legyökeresedik. Ez az adott gyümölcsfa gyors kipusztulását okozza. 
Az ültetési mélységet ezért egészen pontosan meg kell határozni, aminek legegyszerűbb módszere,  ha egy egyenes lécet átfektet a gödör felett és ehhez állítja be az oltási heg magasságát, hogy az a föld felszíne fölé essen. Ilyenkor megemelve a facsemetét a földdel kevert trágyaréteg és a gyökérzet közé még be tudja lapátolni a megfelelő mennyiségű földet.

A fa gyökerei közé érdemes gyökéritatót szórni (kb. 400 g/fa), illetve a fa gyökérzetére mikorrhiza gomba tablettát (2db) morzsolni.

Az ősszel ültetett gyümölcsfa gyökere körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem feltétlen szükséges (de nem árt). A téli csapadék ellátja a gyökeret kellő nedvességgel és a talaj tömörödése is megtörténik. Őszi ültetés esetén az oltvány tövét kupacolni (földdel feltölteni) kell.

A tavaszi ültetés annyiban különbözik az őszitől, hogy ekkor a taposás helyett bő vízzel kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Ilyenkor a legnagyobb veszély a szárazság, ezért mulccsal, tőzeggel vagy szalmás trágyával védekezhet a kiszáradástól. Tanácsos legalább 1 m2 területen a talajt betakarni a gyümölcsfa tövében.

Konténeres fák ültetése
A konténerben szállított gyümölcsfaoltványt a konténerből óvatosan emelje ki oly módon, hogy a gyökerek között lévő föld ne hullhasson ki. A gyökerekkel jól átszőtt földlabda palástján (kerületén) a gyökereket metszőollóval / kézzel meg kell tépkedni / szaggatni, hogy az ültetést követően a gyökérzet szerteágazón növekedjen tovább. A konténeres gyümölcsfa gyökereit metszeni nem kell.

Az ültetés alkalmával minimum akkora gödröt ásson, hogy a földlabda kényelmesen beleférjen. Javasolt, hogy a földlabda körül minden irányan legyen legalább 20-20 cm hely a gödörben (alul is), de, ha biztonsággal és bőségesen szeretné ellátni tápanyaggal a gyökérzet alatti földréteget, akkor az 1m x 1m x 1m-es ültetőgödör sem túlzás, sőt…

Az ültetés további folyamata megegyezik a szabadgyökeres gyümölcsfák ültetési módjával.

Öntözés

Őszi ültetésnél nem szükséges, viszont tavasszal történő ültetés esetén bő vízzel (min. 15-20 l) kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Tavasszal az öntözést hetente meg kell ismételni 2 hónapon keresztül. Nyári száraz időszakokban mindenképp bőségesen pótolni kell a nedvességet 2-3 napi, de szükség esetén akár napi rendszerességgel is.

Metszés

A metszés helyes időpontjának megválasztása nagyon fontos a terméshozam-, a fertőzések elkerülése és a koronaalakítás szempontjából is. Szakszerűtlen metszéssel óriási kárt is lehet okozni a gyümölcsfákban, de a metszés elmulasztása sem jó megoldás.

Ültetéskor (őszi ültetésnél is tavasszal - február, március - kell metszeni) a metszés szerepe rendkívül fontos egyrészt koronaalakítás szempontjából, másrészt pedig  - azonban elsődlegesen - azért, mert a facsemeték gyökérzete a kitermelés során sérül (A sérült gyökérrészeket ültetés előtt vissza is kell metszeni az egészséges részig), és nagy része a földben marad. Tehát a megmaradt kisebb gyökérzet nem képes ellátni tápanyaggal a változatlan méretű föld feletti részt, ezért ezt az aránytalanságot a föld feletti részek metszésével szükséges kiegyenlíteni, de legjobb a gyökér javára eltolni. Ellenkező esetben a növény kiszárad, hiszen a leveleken keresztüli légzéssel vizet párologtat el, amit, ha a gyökérzet nem tud pótolni, az a facsemete kiszáradásához vezet.

Őszi ültetésnél semmiképp nem szabad metszeni az elültetett facsemetéket (majd csak tavasszal), mert ilyenkor a metszési felületen bejutási pontot biztosítunk a fertőzések, kártevők számára, illetve fagykár is keletkezhet.

A tavaszi metszés a kívánt korona típus kialakításának megfelelően kell, hogy történjen, amely függ az alanytól és a gyümölcsfa fajtájától és a kívánt művelési módtól is. Az első 5-6 évben a csemetefák koronaalakítása történik. Ezt nem ildomos elhanyagolni és szakszerűtlenül végezni, mert a későbbi évek során csak bosszúságot fog okozni az elhanyagolt és szakszerűtlenül metszett lombkorona, illetve a gyümölcstermés sem fogja ebben az esetben hozni a várt eredményt.

Minden gyümölcsfánál általában alkalmazható metszési mód a sudaras ágcsoportos metszés. Ennek az a lényege, hogy az évek során 3 ágemeletet alakítunk ki metszéssel a gyümölcsfán, az ágemeletek között meghatározott távolságokat kihagyva.

Az első évben a koronás fácskán 3-4 oldalvesszőt hagyunk meg kb 60-100 cm magasságban, minél szabályosabb elrendezésben, és ezeket vágjuk rövidre. A függőleges irányba növekvő sudarat, az oldalvesszők metszési magasságához képest 20 cm-rel magasabban vágjuk el. Oldalvesszők hiányában csak a sudarat kell elvágni és a vágás alatt fejlődő oldalhajtásokból lehet azután kinevelni az első ágcsoport szintet.

Az első és a második oldalág-csoport szint között 80-100 cm távolságot hagyunk, de a 40-60 cm is elfogadott fajtától függően. Tehát az első évben arra törekszünk, hogy a sudár elérje a 100-110 cm magasságot.

A sudaras ágcsoportos metszéstől eltérő korona kialakítás a katlan és a váza korona. Az őszibarack metszése során katlan koronát alakítunk ki. A kajszi, meggy és a szilva koronáját általában váza alakúra neveljük. Mindkét metszésnek az a lényege, hogy a hosszirányban fölfelé növekvő sudarat tőből eltávolítjuk. Amikor az őszibarackot megvásárolja, általában már kis koronás fácska. Arra kell csak ügyelni, hogy a törzs vonalában ne fejlődjön sudár. A kajszi, meggy és a szilva váza koronája úgy alakítható ki, hogy a kívánt törzsmagasság fölött el kell vágni a sudarat. A kihajtott rügyekből nem szabad engedni, hogy a törzs vonalában sudár fejlődjön.

Az ültetési időszakon kívüli minden egyéb metszésmód célja a koronaalakítás, illetve, hogy a napfény és a levegő minél jobban érje a gyümölcsöket, a korona ne sűrűsödjön be, szabályozza a terméshozamot és a koronát megfelelő irányú és intenzitású növekedésre serkentse. A szakszerű metszéssel továbbá a kórokozók és a kártevők számára nem alakulnak ki optimális életfeltételek, ezért bőségesen termő gyümölcsfát nevelhetünk.

Az ún. termőkaros és a hasonlóan kedvező karcsú orsóra nevelt koronaforma jól megfelel ezeknek a követelményeknek megfelelő alanyhasználatnál, és könnyen elsajátíthatók, de a váza és a katlan korona is jó választás lehet adott gyümölcsfajtánál.

Részletes leírást a témában a metszési útmutatóban talál mely szakanyagainkban olvasható.

Körténél, almánál, őszibarcknál a nyári zöldmetszés (július) sem hanyagolható el, ha szép gyümölcstermést szeretne elérni.

Diófa esetében sem az őszi, sem a tavaszi metszés nem ajánlott, mert ezekben az időszakokban még igen magas a diófánál a gyökérnyomás és a metszfelületeken keresztül képes mintegy elvérezni a fa. Tavaszi metszésnél a sebekből kicsordul a fa nedve, ami nehezen szárad be, és ez korhadást indít meg. A ritkító metszés optimális ideje az augusztusi és a szeptemberi időszak.

A korona alakító metszés a diófa csemetéknél optimálisan télen végezhető el.

Vadhajtások

Előfordul, hogy a gyökérzetből vagy az alanyból a törzsön (az oltás/szemzés alatti részen) vadhajtások törnek elő. Ezeket minden esetben el kell távolítani. A vadhajtások nem keverendőek össze a vízhajtásokkal. A vízhajtások a fa nemes részén törnek elő és ezek 2-3 rügyre való visszametszéssel termőre fordíthatóak. A nem kívánatos helyeken el kell távolítani azokat.

Tápanyagpótlás

Ültetéskor a vegyszermentes kertészkedés érdekében érdemes EM-bio trágyával belocsolni az ültető gödröt, illetve a gödör aljára kerüljön szerves trágya, vagy trágya pellet. Részletek ld.: Ültetés módja

A jó gyümölcsberakódáshoz és gyümölcsfák egészséges fejlődése érdekében feltétlenül szükséges évről évre a megfelelő mennyiségű tápanyagok pótlása is. A túlzott trágyázás azonban kedvezőtlen hatással van a tárolhatóságra, az íz kialakulására, valamint betegségekhez is vezethet.

A legjobb, ha az alap tápanyagpótlást egyszer tavasszal, és egyszer ősszel végzünk el. A nagyobb terméshozam eléréséhez június végéig további tápanyagpótlást iktathatunk be. A legjobbak erre a célra a folyékony állagú trágyák. Pl. a természetazonos EM-BIO baktérium trágya.

Az érés illetve a szüret után az őszi időszakban már csak lassan lebomló trágyákat használjon. Legmegfelelőbb erre a célra az istállótrágya, vagy a marhatrágya pellet.

Téli védelem

A fagykároktól úgy védheti meg gyümölcsfáit, ha a metszés fagymentes időben, a kihajtás előtt történik (általában februárban) a fent leírtak szerint. A kemény téli hajnalokon, amikor már -20 fok közelében is járhat a hőmérő higanyszála a fagyok ellen füstöléssel vagy öntözéssel lehet védeke





vissza

Értékelés

Hogyan értékelné Ön ezt a terméket az alábbi szempontok alapján?

Megnevezés: Althann ringló szilva

Ár
Érték
Minőség

Jelmagyarázat

Napos helyre ültetendő Napos helyre ültetendő
Félárnyékos helyre ültetendő Félárnyékos helyre ültetendő
Árnyékos helyre ültetendő Árnyékos helyre ültetendő
Vízigényes Vízigényes
Szárazságtűrő Szárazságtűrő
Téli védelem szükséges Téli védelem szükséges
Ősi-, történelmi fajta Ősi-, történelmi fajta
Befőzésre kiváló Befőzésre kiváló
Hosszan elálló fajta Hosszan elálló fajta
Gyorsan romlik Gyorsan romlik
Szép, piaci gyülöcs Szép, piaci gyülöcs
Aszalásra kiváló Aszalásra kiváló
Rendkívül ízletes Rendkívül ízletes
Önmeddő, porzó szükséges mellé Önmeddő, porzó szükséges mellé
Borízű Borízű
Szélvédett helyre ültetendő Szélvédett helyre ültetendő
Érzékeny a téli hidegre Érzékeny a téli hidegre
Rezisztens / ellenálló fajta Rezisztens / ellenálló fajta
Korunkbeli fajta Korunkbeli fajta
Új nemesítés Új nemesítés




A gyümölcsfaoltás tízparancsolata

Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!

Time: 0.8995 ms | Memory: 9.14MB | Version: 4.0