Az alábbi gombra kattintva egy felugró ablak táblázatában megtekinthető a weboldalunk kínálatában szereplő valamennyi Általános, Szőlőfajta érési ideje egyszerre. Ez a táblázat igen fontos lehet, ha pl. egy érési sor szerint szeretne fajtákat választani, vagy kimondottan egy adott időszakban érő fajtákat keres.
A kiszállított termék adatai
A kifejlett szőlő jellemzői
Érési idő: | szept.15 - okt. |
Bogyók külső színe: | zöldessárga, hamvas, közepes héjvastagságú |
Gyümölcshús színe: | áttetsző |
Íze, zamata: | lédús, semleges |
Az ár megjelenítéséhez és a vásárláshoz, kérjük válasszon a fenti listából kiszerelési módot, majd alanyt!
Rendelési egység:
Ára:
Akciós ár ( -tól / csomag):
Akciós ár:
Bogyók mérete: | 26 x 22 mm |
Bogyók alakja: | ovális, a bibepont felé kissé hegyesedő |
Bogyók súlya: | 5,6 g |
Fürtök alakja: | hosszú, ágas, laza |
Fürtök mérete: | nagy |
Fürtök súlya: | 461 g |
Cukortartalma: | 16-18 % |
Savtartalma: | 6-7 g/l |
Egyéb jellemzők: | jól szállítható |
Fagytűrése: | -24 °C |
Klímabesorolás: | 6 (-23 - -17 °C) |
Ültetési hely / fényigény: | Napos |
Ültetési tőtáv: | Minimum: 80 - 120 cm |
Ültetési sortáv: | 2,5 m |
Növekedési erélye: | gyorsan növő |
Nedvességigény: | közepes vízigényű |
Talajigény: | közepesen kötött (vályog), laza (homok), jó minősőgű talaj, tápdús talaj |
Téli védelem: | téli takarás szükséges |
A Teréz egy hazai, újnak mondható magyar nemesítésű ellenálló csemegeszőlő fajta. Szegedi Sándor és munkatársai állították elő Kecskemét-Katonatelepen 1970-ben az 'Eger 2' (Seyve Villard 12375 sel.) és az 'Olimpia' fajták keresztezésével. Állami elismerést 1995-ben kapott.
Erős növekedésű, a vessző egyenes, nem túl sűrű vesszőzetű, hosszú ízközű, vöröses-barna, lilás árnyalattal. Hónaljhajtást nem, vagy alig hoz, vitorla bronzos zöld, pókhálós. Levele középnagy, ötszögletű, fűzöld tagolatlan, vállöble sekély és zárt, vagy záródó, oldalöblei nincsenek, vagy nem jellemzőek, levéllemez homorú állású, a felülete a színe felé hajló, vagy kiterített, sima, fonáka pókhálós, a levélereken serteszőrös, erezete zöld, ritkán a töve vörös, a levélszél fűrészes, egyenetlenül, ritkán és mélyen bemetszett, a levélnyél hosszú és vöröses. Rügye termékeny, bőtermő, zöldmunkája egyszerű. Hosszúmetszést igényel.
Fürtje igen nagy (480 g), közepesen laza vagy laza, ágas. Bogyói nagyok, megnyúltak, oválisak, zöldessárga színűek. Bőtermő. Íze nem a legkiválóbb, magja és erős héja is kellemetlen lehet.
Gombás betegségekkel szemben ellenálló, a bio-szőlőtermesztés megbecsült fajtája lehet, mert permetezés nélkül is termeszthető. Jól szállítható és tárolható.
A magyar kiskerteknek szinte elmaradhatatlan „kelléke” a szőlő. Még keresve is nehezen találni olyan udvart, ahol ne lenne egy szőlőlugas, egy szőlősor, vagy csak néhány tőke elvétve itt-ott a portán. A sok éves gyakorlati tapasztalatok alapján, a kora őszi (október második felétől - november első fele) ültetésű tőkék azok, amelyek a legjobban fejlődnek és ezek élnek a legtovább is. Ajánlatos kerülni a dugványokkal, gyökeres vesszőkkel való kísérletezést, mert a gyökeres vesszőket jó eséllyel megtámadja a filoxéra, a sima vesszők megeredése és megmaradása pedig igen-igen csak bizonytalan. A legjobb választás tehát inkább a gyökeres oltvány, mivel ennek a megeredése és megmaradása a legbiztosabb.
Érdemes azt is előrelátóan megfontolni, hogy a szőlőt milyen céllal szeretné telepíteni (étkezés, borkészítés, eladás) és ennek megfelelően kellő gondossággal érdemes a fajtákat kiválasztani. Amennyiben csak az a cél, hogy a gyerekek, unokák és persze a felnőttek is finom csemegéhez juthassanak akkor érdemes egy lugasban gondolkodni, és ebben az esetben csemegeszőlő-oltványt választani, mégpedig olyan fajtákat, amelyek különböző időben érnek egymást szépen követve egy terméssort alkotva.
A szőlő igen csak igényes növény, ezért kellő körültekintéssel, gondosan kell megválasztani a tőkék ültetési helyét. A szőlő a napos, védett helyet kedveli. Igaz, megél akár a futóhomokon és a szikás, köves talajon is, de ettől függetlenül a legjobban a tápanyagokban gazdag, jó vízellátású, mélyrétegű talajban érzi a legjobban magát.
A telepítés egy évben két alkalommal - ősszel vagy tavasszal történhet. Az őszi telepítés előnye, hogy az október végén - november elején felszedett telepítési anyagot nem kell tárolni, valamint a kiültetett oltványok esetében a tél folyamán megindul a gyökérregeneráció és a gyökeresedés. Hátránya viszont, hogy nehezebb biztosítani a jól előkészített, ülepedett talajállapotot. Őszi telepítés esetén az egyéves vesszőt metszés nélkül hagyjuk és az oltványokat földfeltöltéssel védjük a fagyoktól. A tavaszi telepítés ideje március vége - április eleje, amikor a talajhőmérséklet és a szövetek aktivitása kedvező feltételeket ad a gyors gyökérképződéshez. A tavaszi telepítés hátránya, hogy legalább néhány alkalommal, az időjárástól függően, öntözést szükséges biztosítani a fiatal oltványok fejlődése számára.
A megvásárolt szőlőoltványokat kiültetésig fagy- és szélmentes-, árnyékos helyen (pincében) kell tárolni lehetőleg nedves homokban. Ha erre nincs lehetőség, bár nem a legjobb megoldás, de ideiglenesen nylon zacskóba is csomagolhatóak a nedvesített gyökerek. Ha ősszel vásárolt oltványt és azt csak tavasszal kívánja telepíteni, szintén homokba, vagy földbe vermelve fagy- és szélmentes helyen kell kiteleltetni. A tárolás ideje alatt többször meg kell locsolni, hogy a föld, vagy homok ne száradhasson ki.
Az ültetést megelőzően az oltványokat ajánlott néhány órára vízbe állítani, hogy az elvesztett nedvességet pótolhassák. Abból a célból, hogy az oltványok a telepítés ideje alatt ki ne száradjanak, vízzel vagy agyagpéppel töltött vödrökben szállítsa azokat a telepítés helyére. Az ültető gödröket frissen kell kiásni és az oltványokat azonnal ki kell ültetni, nehogy kiszáradjon a föld körülöttük.
Az ültetés történhet talajfúróval, hidrofúróval, vagy ásóval is. Ásóval való ültetésnél ásson legalább 60 x 60 x 60 cm -es ültető gödröt illetve nem árt feljavítani a talajt jó minőségű kerti földdel, érett (3-4 éves) istállótrágyával. Arra viszont figyelni kell, hogy a trágya közvetlenül semmiképp ne érintkezzen az oltvány gyökerével.
Az ültetés előtt az oltványokról el kell távolítani az oldalgyökereket, a talpgyökereket pedig meg kell rövidíteni 4-5 cm-esre, hogy az ültetőgödörben legyező alakban szétterítve ne hajoljanak visszafelé. Hidrofúróval történő telepítés esetén 2 cm-re kell visszavágni a gyökereket. A gyökerek hosszúsága a fiatal szőlőtőkék növekedését alig befolyásolja. A hosszabb gyökérrel telepített szőlőoltványok ugyan valamivel hamarabb kihajtanak, mint azok, amelyeknek a gyökereit teljesen levágtuk. Ez a különbség azonban már az első év őszén kicsinek bizonyul, a második és harmadik évben pedig teljesen el is tűnik. Nem ajánlatos a gyökerek bekurtításának elhagyása. Az ilyen oltványok az első évben jól növekednek, a harmadik évtől kezdődően azonban szemmel láthatóan visszamaradnak.
Mindegyik ültetési módszernél fontos, hogy az oltványok légmentesen legyenek elültetve
Az oltvány olyan mélyre kerüljön a földbe, hogy az oltás helye közvetlenül a talaj felszíne felett legyen (2-3 cm). Ültetés után az oltványt ajánlatos bő vízzel beöntözni, iszapolni. Ősszel elegendő lehet az egyszeri öntözés, s még annak mértékével is vigyázni kell, hiszen az őszi, túlzott beöntözés káros is lehet, szemben azzal a ténnyel, hogy a tavaszi telepítés elképzelhetetlen többszöri öntözés nélkül, melyeknek számát és mértékét a mindenkori környezeti viszonyok határozzák meg.
A szőlőoltvány érzékeny a fagyokra, ezért az elültetett növényt kupacolja fel (csirkézés) földdel annyira, hogy a vesszők alsó három-négy rügyét a földtakarás megvédje. Ez főleg télen fontos a fagyveszély miatt, de a tavasszal elültetett oltványokat is mindenképp javasolt becsirkézni.
Az őszi telepítésű vesszőket ősszel nem szabad visszavágni, majd csak tavasszal (egyik vesszőt 2-3 rügyre, azaz 2-3 cm-re), de ezt követően fontos újra visszatakarni porhanyós földdel az esetleges tavaszi fagyok miatt.
A tápanyagok szerves- és műtrágya formájában juttathatók ki. A kiadandó mennyiséget nagymértékben befolyásolja a talaj szerkezete és humusztartalma. Soványabb homoktalajokon feltétlenül javasolható a szerves trágya bedolgozása. A foszfor és kálium műtrágyák kiszórására ősszel kerül sor, mivel azok nem távoznak a téli csapadékkal a talajból. A nitrogén műtrágya kijuttatásáról évente tavasszal gondoskodunk. Két-három részletben célszerű kijuttatni, mivel közismert, hogy a nitrogén a talajból könnyen kimosódik.
A szőlőoltvány érzékeny a fagyokra, ezért az elültetett növényt kupacolja fel (csirkézés) földdel annyira, hogy a vesszők alsó három-négy rügyét a földtakarás megvédje. Ez főleg télen fontos a fagyveszély miatt, de a tavasszal elültetett oltványokat is mindenképp javasolt becsirkézni.
Az őszi telepítésű vesszőket ősszel nem szabad visszavágni, majd csak tavasszal (egyik vesszőt 2-3 rügyre, azaz 2-3 cm-re), de ezt követően fontos újra visszatakarni porhanyós földdel az esetleges tavaszi fagyok miatt.
További kínálatunkból
Rólunk mondták
Pénteken megkaptam a töletek rendelt gyümölcsfákat. Nagyon meg vagyok elégedve. A fák is szépek és a csomagolás is tökéletes.Sok kertészettöl rendeltem eddig, de ezek útán csak töletek rendelek. A webes felületetek is nagyon szuper. Február közepére biztos rendelek még. Csak gratulálni tudok a munkátokhoz. Sziasztok!
Bátai János
vásárló
Magyarország
Tisztelt Tünderkertek,
hagy gratuláljak a weboldalukhoz, frissítően sok és jól érthető információ van rajta, abszolút fölfelé lóg ki a mezőnyből. Csemegeszőlőt szeretnék telepíteni, érési sorrendben különböző fajtákat, az erre vonatkozó információk azonban nagyon hézagosak itthon, ahogy látom, az Önök táblázatos megjelenítése viszont messze a legjobb, amit Magyarországon találtam...
Debreczy Zoltán
vásárló
Magyarország
Jelmagyarázat
A gyümölcsfaoltás tízparancsolata
Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!