Jászvadóka alma

A 'Jászvadóka' (vagy 'Jász vadóka', vagy 'Citromalma') alma az Alföldről származó, kis gyümölcsű történelmi almafajta. Virágzása igen korai, ezért a komolyabb tavaszi fagyoktól mentes helyre, nyirkos talajra való. Elsőrendű piaci, háztartási és másodrendű asztali alma. Nagyon jól tárolható (akár a következő évi termésig), fája a betegségekkel szemben ellenálló.

Hazai eredetű fajta, de származási helye bizonytalan. A Jászságban keletkezhetett magról. Eredeti magyar fajnak tartjuk, mert hazánkban sokfelé és régen el van terjedve, de el van az egész continensen, sőt Angolhonban is. Némely irók, mint Oberdick és Diel «Königs-Reinette» «Reinette du Roi» név alatt ismertetik, mely hogy ugyanegy lenne a mi czitron-almánkkal, még kérdéses: elég az hozzá, hogy nálunk bőven terem és piaczos gyümölcs.

Az almák csomókban teremnek a fán, és még a legerősebb szelekkel is dacolnak. Gyümölcse kúpos gömb alakú. Egyik oldala gyakran hízottabb. Zöme középtájnál alább esik, honnét szára felé szelíden domborodva boltozódik és lapos talpban végződik. Kelyhe felé szelíden majd mindinkább fogyva, kevésbé tompa véget alkot. Szára rövid, vékony, bunkósan végződő, néha csak húsos bucok. Szűk, kevésbé mély üregbe helyezett, melynek falát kevesebb rozsdamáz szokta takarni. Kelyhe zártabb, fölálló, hegyével hátragörbülő, hosszú, molyhos levélkéivel kevésbé szűk, nem mély üregben ül, melynek falán lapos ráncok vagy bordácskák vonulnak fel a karimára s onnan tovább, elenyészőleg a gyümölcs derekára is.

Héja vastag, száraz tapintatú, kissé fényes. Értével citromsárga, napos oldalán pirossal befutott. Árnyékban nőtt példányain rendszerint hiányzik a pirosság. Pontozata sűrű, a piros fedőszínben szembetűnő. Ritkás rozsdaalakzatok majd minden gyümölcsön előfordulnak.

Húsa sárgásfehér, zöldes erekkel. Finom, tömött, roppanó. Leve nem elég bő. Cukros, gyengén savannyal emelt kellemes fűszeres ízű. Magháza zárt, kevés ép magot rejtő. Kehelycsöve elég rövid, kúpalakú.

Szeptember-októberben szüretelhető. Decembertől nyárig fogyasztható. Hűvös helyen a következő termésig is eltartható.

Alkalmazkodó, igénytelen.

Elsőrendű piaci és háztartási-, másodrendű asztali gyümölcs.

Fája igen edzett, eleinte buja növekedésű, később mérsékelten növő. Teljesen edzett korán és igen bőven termő. Felfelé törekvő vastagabb ágai sűrűbb terjedelmes, magas gömb alakú koronát alkotnak Gyümölcseit rendesen csoportosan termi meg. Mindenféle almaalanyon jól díszlik. Mégis inkább középtörzsű avagy magastörzsű fa gyanánt ültessük. Erősebb növekedésű törpealanyon legfeljebb bokoralakú fának való. A nyesést kevésbé hálálja meg. Gazdag és szép termést a kötöttebb, nyirkosabb jellegű jobb talajon hoz. Száraz talajba nem való. Gyümölcsei jól állják helyüket a fán. Vesszői merevek, elég vastagok, eleinte molyhosak, azután csupaszok, fényesek, sötétvörösek. Többnyire rövid rügyközűek. Virágrügyei nagyok, szürkével tarkázott sötét gesztenyeszínűek. Rügyei kicsinyek, simulók. Levelei középnagyok, vastagok és kemények, elég fényesek. Levélnyelük középhosszú, vastagabb, merev, molyhos, vérvörössel befuttatott. Levélpálhái rövidek, fejletlenek, hamar lehullók.

A nyirkosabb-, kötött-, nyáron sem kiszáradó, jobb talajokra való. Gyümölcsei jól állják helyüket a fán. A neki való helyeken tömegtermesztésre is alkalmas. Homokon is, ha mély és nem sovány, valamint alul nedves, haszonnal ültethető. Az Alföldön is figyelembe jöhet. Terméketlen fát alig látni belőle. Gyümölcsei a szállítást jól kibírják. Nem érzékenyek. Vermekben is eltarthatók, tárolás alatt nem kényesek. Egy évig is megmaradnak, ha hűvös, nem száraz helyen állanak.