Felhívjuk figyelmét, hogy 2018. május 25-én közzétettük Adatkezelési tájékoztatónk (Felhasználói és revíziós irányelveink) frissített verzióját. Kérjük, olvassa el ezeket figyelmesen, és csak ezt követően, ha azokkal egyet is ért, kezdje meg webes felületünk használatát! A jelzett dokumentum terjedelmes, számoljon nagyobb időráfordítással. Továbbá tájékoztatjuk, hogy weboldalunk működése érdekében cookie-kat használ.
Garancia

Kezdje el begépelni a gyümölcsfa nevét, majd válasszon a betöltődő listából!

Kosár icon

Kosár tartalma

Regisztráció nélkül is vásárolhat

Webáruház Virágok, dísznövények Hortenziák

Hortenziák

webáruház


A régi időkben szinte nem is létezett kert, melyet ne díszített volna hortenzia. A falvaknak, tanyáknak, de a városi kerteknek is igen kedvelt virága volt. Kínában a fénnyel és a tisztánlátással társítják a hortenziát. Úgy tartják, a szirmok sokaságát nézve ugyanúgy elvész az ember, ahogyan a gondolataiba feledkezik a megvilágosodás előtt. A hiedelmekkel ellentétben ültetése és gondozása egyáltalán nem bonyolult, maga a növény nem túl igényes, de fontos megtalálni számára a legoptimálisabb helyet a kertben. A hortenzia félárnyékot kedvelő dísznövény. Óvni kell az erős napsugaraktól, de a mélyárnyéktól is.

Főbb csoportjait tekintve a virágok és a levelek méretét-, formáját-, a növény növekedési magasságát tekintve léteznek pl.: kerti hortenziák, bugás hortenziák, cserjés hortenziák, tölgylevelű hortenziák, kúszó hortenziák stb.

A hortenzia évelő fás bokor, mely – ha megfelelően gondozzák – gyönyörű (kúpos, vagy gömb alakú) virágaival rendkivül impozáns látványt nyújtva díszíti a kertet évtizedeken át. Bokros növény, jellemző magassága 1-3 méter, de egyes kúszó fajtái akár a 25-30 métert is elérhetik. Sok változata ismert, vannak örökzöld és lombhullató fajták is. A házikertekben leginkább a lombhullató bokrok terjedtek el.

A kerti hortenzia pl.  egy–másfél méter magasra növő, lombhullató cserje. Sok kis virága félgömb alakú virágzattá áll össze; ebben gyakran vannak meddő virágok is, megnagyobbodott-, sziromszerű csészelevelekkel. A kertészeti – bujtatva, vagy dugványról szaporított - változatok gyakran csak meddő virágokat hoznak.

A hortenziák virágai rendkívül sokféle színben pompáznak. A fehértől a vörösig, lilától a kékes változatokig rengeteg árnyalatban léteznek. Alakjuk szintén igen változatos lehet. A labdaszerű virágzata olykor teljesen fehér, krémszínű sárga, vagy a piros és a kék bármilyen átmeneti árnyalata. Ez a fajtán kívül még a kalcium- és nitrogén-ellátástól is függ.

Ugyanaz a növény a művelés módjának más-más megválasztásával kerti, vagy szobai változattá is nevelhető. A májusi első áldozásra nevelt fehér virágúakat már decembertől hajtatják, a kertben tartott példányok viszont többnyire csak augusztustól nyílnak. Van különösen nagy-, fehérvirágú-, őszi fajtája is, amely mégkésőbb kezd virágozni, de egészen a fagyokig nyílik. Egyes, napos helyen tartott, kékvirágú fajták lombjai ősszel vörösbarnára színeződnek, ezzel még dekoratívabbá téve a bokrot.

Az utóbbi években kapható, ún. Teller-hibridek virágzata eltér a hagyományos fajtákétól: egy külső, terméketlen virágokból álló kék koszorúból- és azon belül pedig apró, termékeny virágok sokaságából áll. Ezek a fajták 2 méter magasra is megnőhetnek.

Elfogyasztva a hortenzia minden része mérgező, bár virága és levelei kevésbé. A növény cianogén glikozidokat tartalmaz. Ha a gyermek, felnőtt, macska, kutya vagy bármely állat a növény bármely részéből fogyasztott, akkor nála mérgezési tünetek jelentkezhetnek, úgymint hasmenés, hányás, kimerültség, depresszió, nehéz légzés, oxigénhiány. Nagy mennyiségű fogyasztás esetén szív- és légzési elégtelenség léphet fel.

 

Felhasználása

A hortenzia feltűnő színfoltja a kertnek. Egész nyáron tartó gazdag virágzása miatt ismét közkedvelt növénnyé kezd válni. Fajtától függően különféle méreteinek köszönhetően felhasználhatósága is többrétű. Jól megfér a kertekben az alacsonyabb termetű dísznövényekkel és a magasabb fákkal is. Méreténél fogva remek köztes dísznövény. A kert belső részein csoportosan ültetve mesés hangulatot teremt! Kis odafigyeléssel dézsában is nevelhető, illetve tartható fűtetlen télikertben is, de mindeképp szükséges szem előtt tartani, hogy valójában a hortenzia kerti növény, tehát szükséges számára, hogy ne legyen megfosztva a számára igen fontos téli pihenési időszakától.

A hortenzia virága szárítva, akár évekig is megőrzi színét és formáját. Akár koszorú is készíthető belőle. A szárítani kívánt virágokat nyáron, száraz időben kell lemetszeni. A szárról le kell szedni a leveleket, majd víz nélkül vázába helyezhetők, de virágjával lefelé lógatva is kiszárítható.

 

Ellenállóság

Az egyik legjobb dolog a hortenzia nevelésében, hogy általában problémamentes, de azért akad néhány betegség, és kártevő, ami megtámadhatja.

A hortenziát leggyakrabban a levéltetvek és a takácsatkák szeretik, megjelenésük nem túl gyakori, de előfordulhat. A levéltetvek főleg a fiatal növényeken jelenhetnek meg. Eltávolítások kézzel, erős vízsugárral, vagy szappannal, permetszerrel lehetséges.

A rozsda és a lisztharmat is gombás betegségek, szintén nem túl gyakoriak. A lisztharmatot a leveleken megjelenő fehér, porszerű bevonatról lehet megismerni. Távolítsa el a beteg leveleket és úgy locsolja a növényt, hogy ne érhesse víz a leveleket!

A rozsda a levelek alján jelenik meg, narancssárga, barnás kör alakú foltok formájában. A levelek csúcsa bebarnul, végül lehull a levél. E betegség megjelenésénél is hasonlóan járjon el, mint a lisztharmat esetében, kerülje a levelek vízzel való érintkezését, és használjon gombaölő vegyszert!

A levelek sárgulását vashiány okozhatja, ilyenkor célszerű vasat adni a talajhoz, ezt megteheti fenyőkéreg vagy más savas hatású szerves anyag formájában.

A virágok kifakulását a túl sok napfény okozhatja, ilyenkor át kell ültetni más helyre a növényt és talajtakarással is védekezni kell a nedvesség elpárolgása ellen.

 

Származása, története, történelme

A hortenzia észak Ázsiában (Kína, Japán, a Himaláják, Indonézia) és Amerikában őshonos fás, évelő bokor. Európába 1789-ben kerültek be az első növények első ízben Japánból Angliába. Japánban akkor már évszázadok óta a kertek kedvelt növénye volt. Ezt követően még mintegy száz évnek el kellett telnie, mire egész Európában meghonosodott. Latin neve Hydrangea „sok víz”-et jelent. A hortenzia nevet Philbert Commerson, a növényt először leíró francia botanikus adta kedvese; Lapeaute Hortense tiszteletére. Javarészt bokros növény, mely 1-3 méter magasságig nő, ugyanakkor a nagyobb fajták már apró fákká fejlődnek. A kúszó fajták akár a 30 méteres magasságot is elérhetik, azzal, hogy a fákra felkúsznak. Lombhullató és örökzöld fajtái is vannak, bár a széles körben termesztett fajok mind lombhullatók.

A hortenzia számos színben pompázik, lehet fehér, rózsaszín, piros, és a kék bármilyen átmeneti árnyalata. Azt tudni kell, hogy a rózsaszín hortenziákból lehet a kék színt elérni, ha savanyú földben tartjuk. Tehát a kék nem alapszíne.

 

Ültetési ideje

A konténeres növények egész évben, a fagyok beálltáig ültethetők. 

 

Ültetési távolság

Kb. 1-3 növény/m2

 

Termőhely, talajigénye

Érdemes megfontoltan kiválasztani a növény ültetési helyét, mert az átültetést nem szereti. A legtökéletesebb hely számára félárnyékos, hűvös terület. A hortenzia csak itt érzi igazán jól magát. A hortenzia a közvetlen napsütést nem szereti, de azért, arra ügyelve kell kiválasztani élőhelyét, hogy részben érhesse a napfény is. Az erős fényben a virágok összezsugorodhatnak (ez rendszeres permetezéssel csökkenthető). A virágzat másnap reggelre még többszöri zsugorodás után is díszlik, de előbb-utóbb elfonnyad.

A legjobb, ha reggelente 2-3 órán át kap közvetlen napfényt, ám később, amikor már erősebb a nap sugárzása, egy lombos fa, vagy házfal árnyékában marad, mivel a túl nagy meleget nem szereti. Az ideális hőmérséklet számára nyáron 17–23 fok, a téli pihenő időszakban pedig 5–10 fok. A napos helyen is megél ugyan, de esetben igencsak szenved a növény (kipusztulása is megeshet) és a finom virágzata megég és elszárad. A virágzási periódus így nagyon rövid lesz.

A hortenzia a tápanyagokban kiegyensúlyozott (nem túlzott tápanyag tartalmú), nem túl száraz, jó vízelvezető képességű, humuszos talajokat kedveli. Előnyös számára az enyhén savanyú talaj.

Meszes talajon a kékülő fajták virága lila, vagy rózsaszín lesz, de léteznek kimondottan liláspiros fajták is. A káliumtól kékebb lesz a virág (például, ha timsóoldatot tartalmaz az öntözővíz). A fehér fajták színe nem függ az ásványi sóktól.

Használjon az ültetéshez tőzeget, amit gondosan keverjen el a talajjal!

Az ültetést hűvös időben, vagy a délutáni, esti órákban javasolt elvégezni.

 

Ültetés módja

Az ültetési gödör megásása előtt amennyiben szükséges - azaz, ha a talaj ezidáig műveletlen terület volt-, körülbelül 1,5-2 méteres körben a gyomnövényeket el kell távolítani. Az ültetőgödör a cserép méretének minimum kétszerese legyen. Az ültetőgödör alját érdemes óvatosan fellazítani, hogy a növény gyökérzete könnyebben fejlődhessen. 

A hortenzia a jó vízáteresztő képességű, agyagos földet szereti.

A hortenzia egyik legfőbb igénye a savanyú föld. Mielőtt tehát a növényt beletenné az ültetőgödörbe, annak aljára érdemes tápanyagot helyezni, például savanyított tőzeget, ami jó szerkezetet biztosít, javítja és lazítja a talajt.

Ezután következik a savanyított, „A” típusú virágföld, például rododendronföld. A földdel fele-formán, vagy kétharmados arányban kell feltölteni az ültetőgödröt, majd kissé össze kell forgatni a tőzeggel. 

Ha a gyökerek nagyon szorosan vannak egymáshoz tapadva, akkor óvatosan egy kicsit ujjal meg kell lazítani. Ez elősegíti a gyökerezést és a gyökerek terjedését. 

Figyelni kell rá, hogy a növény koronája elég közel legyen a talajhoz. Ha túl magasan van, könnyen kiszáradhat. Miután a hortenzia a helyén van, vissza kell tölteni rá a földet és lazán lenyomkodni a szárai körül, így egyfajta víztározót létrehozva. Az így kialakult mélyedést fel kell tölteni vízzel, majd miután leszivárgott a gyökerekhez, meg kell ismételni a feltöltést.

Erős gyökérnövekedése miatt a hortenziát nem túlzottan javasolt cserépben tartani. Dézsában tartása már teljesen jól működhet, ott kitűnően fejlődik. Az ültetéshez érdemes min. 10 literes edényt használni, 3-4 évenként pedig feltétlenül szükséges a nagyobb edénybe való átültetése. Védett, de nem fűtött helyen kell teleltetni, óvni kell a fagytól és a kiszáradástól.

 

Tápanyagpótlás

Mint minden virág, a hortenzia is meghálálja a tápanyag utánpótlást. Tavasztól nyár végéig kéthetente érdemes tápoldatozni, vagy földjét műtrágyával (trágyával) dúsítani. A legjobb, ha lassú lebomlású és szabályozott tápanyag leadású műtrágya granulátumot használ, mely 10-30-10 arányban tartalmaz NPK-t. Ezt a csomagoláson tudjuk ellenőrizni. Kövesse a csomagoláson található instrukciókat, hogy biztosan ne használjon túl sokat belőle. A túlzott tápoldat (műtrágya) hatására a hortenzia levelei ugyan nagyra nőnek, de csak satnya virágokat fog hozni. Inkább egy kissé alul, mint túltáplálni érdemes.

Tavasszal a nitrogéntartalmú tápanyaggal ajánlott dúsítani a földet, majd az év folyamán inkább foszfát- és káliumtartalmú szerekkel.

A hortenzia színe változik (kivéve a fehér) a talaj pH szintjének megfelelően. Tehát a hortenzia esetében a kékvirágú példányok nem külön fajták, hanem a rózsaszín virágok változnak kékké, ha elég savas a földje. A 6.0 pH alatti - azaz savas - földben kék virágú, a 6.0 pH feletti földben, pedig rózsaszín lesz a hortenzia virágok színe.

Tehát minél lúgosabb a talaj, a hortenzia virága annál világosabb, „rózsaszínűbb”, ahogy a talaj savassága nő, egyre sötétebb, kék árnyalatú lesz.

A pH egy mérőszám, ami megmutatja, hogy mennyire savas vagy lúgos kertünk talaja. Ezt az értéket egy nullától tizennégyig terjedő számskálán mérik. A 7-es pH-val rendelkezők a semleges oldatok. Ettől az értéktől lefelé egyre savasabb egy oldat, felfelé haladva viszont egyre lúgosabb. Tehát fogjon egy kis rögöt a kertből. Öntsön rá egy kis ecetet (amely tudvalevőleg savas kémhatású). Ha pezsegni kezd (vagyis reakcióba lép) a talaj lúgos, ha nem akkor semmi gond, a talaj vagy pH semleges, vagy savas tehát nincs dolgunk vele.

Ha el akarja érni az enyhe savas kémhatást, amitől bekékül a hortenzia, akkor erre a legegyszerűbb módszer a szerves konyhai maradványok (kávézacc, citrus növények héja, tojáshéj, fenyőfa tűlevelei, tölgyfa-levél) komposztálása és növény köré bedolgozása, majd locsolás. Ezek az anyagok, ahogy elbomlanak lassan, fokozzák a talaj savasságát.

Ha gyorsabb hatást szeretne elérni, akkor kertészetekben kaphatók ún. pH-érték csökkentő készítmények, amelyekkel savassá tehető a talaj. Pl. hígított alumínium-szulfáttal lehet fokozni a talaj savasságát.

Némi türelemre azonban várhatóan szüksége lesz, mert lehet, hogy a várt eredmény csak a következő évben lesz látványos. 

Amennyiben úgy dönt, hogy mégis a rózsaszín hortenzia volt a jobb, akkor egy kis kerti mész adagolásával visszaváltoztathat mindent, de a fahamu, citromlé vagy magas foszfor tartalmú műtrágya, (a 25-10-10 arányú a legjobb) is megoldás lehet.

Ezen kívül direkt a hortenziáknak számára is léteznek színező készítmények. Értelemszerűen, ha rózsaszín virágokat szeretne, akkor pH növelő, ha pedig kéket, akkor pH csökkentő terméket kell alkalmazni. Általában ezek a termékek teljesen biztonságosak és organikusak.

Összegezve: A hortenzia talajtól (pH=4) függően lehet kék színű. Ha alumínium-szulfáttal öntözzük a növényt, akkor a virágok azúrkék színűek lesznek. Ha timsóoldatot teszünk az öntözővízbe, akkor pedig még élénkebb kék virágok nyílnak majd. Mindegyik adalékanyag beszerezhető a gazdaboltokban.

 

Öntözés

A kerti hortenzia vízigénye attól függően változik, milyen talajba került. A jó vízáteresztő képességű talajt, gyakrabban lehet öntözni. Szereti, ha a földje folyamatosan nedvesen van tartva. Az agyagosabb talajokba ültetve ritkábban igényel öntözést, mivel azok jobb vízmegtartó képességgel rendelkeznek. Ha a hortenzia napos helyre került, akkor leginkább este, vagy kora reggel érdemes öntözni. Az ősz beköszöntével egyre csökkenteni kell a vízadagolását. Télen a kertben hagyott hortenziát nem szükséges öntözni, és a cserepesek is csak ritkán igénylik ilyenkor a vízutánpótlást. Érdemes előnyben részesíteni öntözéskor a lágyvizet (esővíz), mivel a keményvizet nem kedveli. Ez utóbbinak a hatására akár a levelei meg is sárgulhatnak (klorózis). A forró, meleg napokon rendszeres öntözésük elengedhetetlen. Talajtakaró használatával hosszabb idő is eltelhet két locsolás között és a talaj is kevésbé melegszik fel.

 

Metszés

A megfelelő időben és szakszerűen végzett metszést a növény fantasztikus virágözönnel jutalmazza. A metszést az első erős és egészséges rügyek megjelenése előtt Tavasszal – teleltetés után –  kell elvégezni, ilyenkor eltávolíthatók az elhalt, száraz szárak is.

A tányér és labdahortenziákat nem feltétlen kell metszeni, azonban szükséges lehet, mert különben a következő évben kevesebb virágot hoz.

A bugás hortenziákat minden tavasszal vissza kell vágni, mert ezek a növények az egyéves fás részeken virágoznak. 

Az évelő hortenzia ebből a szempontból nem igényel túl nagy törődést. Nem nagyon szükséges metszeni. Az előző évben nőtt szárakon fog új virágokat hozni. Ezért is fontos, hogy ne legyenek megmetszve túlságosan, mert ez csökkenti következő évi virágok számát.

 

Téli védelem

A fiatal növényeket fagymentes helyen kell teleltetni, később a nem túl kemény fagyokat már takarva elviselik. A kifejlett példányok, szintén betakargatva már a keményebb fagyokban is kinn hagyhatók a földben. Az erősebb, több éves példányok a mi éghajlatunkon is áttelelnek. Az alacsony töveket is célszerű télire betakarni. A kemény fagyok ellen a magasabb bokrokat gyékénnyel vagy régi zsákokkal védik. 

Talajtakarónak faleveleket, tőzeget, faforgácsot, szalmát lehet használni, amit vastagon kell szétteríteni a növény töve, gyökere körül. Tavasszal nem kell sietni a talajtakaró eltávolításával, érdemes megvárni, míg biztosan véget érnek a fagyok, ezáltal biztosító a hajtások épsége és a szép virágzás. 

A cserepes hortenzia sem szereti a meleget, ezért a fűtött télikertben való teleltetésétől óvakodni kell, mivel ezzel a hortenzia számára fontos téli pihenést megakadályozza. A legjobb megoldás, ha a hortenziát még szeptemberben kiülteti a kertbe, vagy a dézsás növényekhez hasonlóan az éppen csak fagymentes garázsban, kerti házban, vagy előszobában, pincében telelteti át, ahol szintén takarni kell a cserepeket. A cserepes növénynek nem lesz szüksége annyi talajtakaróra, mint a kertben lévőnek, de ezeket is takarni kell. Télen, a nyugalmi időszakban 1-2 °C-os hőmérsékletet kell számára biztosítani. Akár teljes sötétségben, és teljes szárazon is áttelel, de alkalmanként nem baj, ha meg is öntözi őket. A dézsás hortenzia levéltelenítése legkorábban novemberben időszerű. Ennek legegyszerűbb és legkevésbé ártalmas módja a besötétítés. Fekete ruhaanyag vagy fólia takarása alatt a levelei lehullanak anélkül, hogy kézzel kellene leszedegetni őket.

 

Szaporítása

A hortenziát leginkább hajtásdugványozással, vagy bújtatással szaporítják, de tőosztással is lehetséges. Legegyszerűbb a dugványozással történő szaporítása. A hortenzia félfás állapotban nagyon jól gyökeresedik. Ezt az állapotot június, július táján éri el, így ajánlott ilyenkor nekiállni a szaporításnak. A virágok kinyílása után kell kiválasztani a szaporításra szánt hajtásokat. Csak olyan új hajtást érdemes választani, melyen nincs virág vagy bimbó. Legalább 15 cm hosszú és körülbelül ceruza vastagságú legyen, mivel a vékonyabb és a vastagabb hajtások nehezen gyökeresednek. Teleltetés előtt már nem ajánlott szaporítani, ilyenkor nehezebb előállítani a szükséges körülményeket.

Éles késsel vagy oltókéssel óvatosan le kell vágni a kiválasztott hajtásokat, épp csak 1-2 cm-rel az alsó levélpárok alatt. A levágott hajtásnak minimum 10 cm hosszúnak kell lennie és tartalmaznia kell a vágás feletti levélpárok felett még plusz egy levélpárt. El kell távolítani a hajtáson lévő összes levelet, kivéve a tetején lévőket. Ezeket a leveleket kereszt irányban félbe kell vágni.

Érdemes a hajtások alját gyökereztető hormonba (por) mártani, mivel ez segíti a gyökeresedét, de nem kell aggódni, ha nincs kéznél, nélküle is sikeresen begyökeresedik a hajtás. 

A hajtásokat laza, perlittel vagy homokkal fellazított, nedves földbe kell ültetni. 

Ültetés előtt szár vastagságú lyukat kell fúrni a földbe, hogy a gyökereztető hormon ültetés közben ne dörzsölődhessen le. A megfelelő páratartalom biztosítása érdekében fóliával, vagy műanyag-, esetleg üvegpalackkal kell lefedni a dugványt. A fólia nem érhet a hortenzia leveleihez, mert az rothadáshoz vezethet.

Az elültetett hajtásokat árnyékos, közvetlen napfénytől védett helyre kell tenni. A földjén napi ellenőrzés mellett folyamatosan nedvesen kell tartani. Naponta pár órára a dugványokat szellőztetni szükséges.
2-4 hét alatt a hajtások begyökereznek. Ha a cserép alján már előbukkantak a gyökerek, akkor a kis hortenziákat nagyobb edénybe kell ültetni, hogy jobban megerősödjenek, de továbbra is védeni kell a tűző napfénytől és a nedves földet is biztosítani kell. Előfordulhat, hogy a gyökeresedés lassabban indul be.

Ha nem látszik a cserép alján lévő vízelvezető lyukakon kibújó gyökér, akkor még várni kell az átültetéssel.

A hajtásokat vízben is lehet gyökereztetni, így azonnal látó, ha megjelennek a gyökerek.

 

Alfajai, természetes változatai

Hydrangea macrophylla ssp. macrophylla (törzsváltozat)
Hydrangea macrophylla var. oamacha
Hydrangea macrophylla ssp. serrata (Thunb.) Makino (1929)
Hydrangea macrophylla subsp. yesoensis
H. macrophylla f. prolifera.

Kertészeti változatok

Piros virágú
'Alpengluehen'
'Bouguet Rose'
'Chaperon Rouge' (kárminpiros)
'Glowing Embers'
'Leuchtfeuer'
'Maman' (nagy)
'Rotschamz'
'Sanguinea' (bíbor levél, vérvörös virág)
'Sybilla' (élénkpiros)
'Vorster Fruhrot'

Fehér
'Hanabi' (hosszú)
'Libelle Snow' (tányér alakú)
'Mme Mouillere'
'Soeur Therese'

Rózsaszín
'Ayesha'
'Blaaw's Runner'
'Cassiope' (telt)
'Freudenstein'
'Izu'
'Izu no Hana' (a külső virágkör egysoros)
'Nigra' (sötét szárral)
'Red Baron' (gömb alakú)
'Rosita'

Piros-fehér-rózsaszín
'Tricolor'
'Bemiyama' (tányér alakú)

Kék
'Adria' (gömb)
'Europa Bleu'
'Hornly' (kis termetű cserje)
'Kunhert Blue' (dús)
'Mathilde Gutges' (sötétkék gömb)
'Renate Steniger'

Vissza




Facsemete webáruház

ősi-, ellenálló, és rezisztens oltványok

Gyökéritató (5 Kg)

Gyökéritató (5 Kg)

Ára: 3 890,- Ft

Hardy vajkörte

Hardy vajkörte

Körte (Pyrus communis)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 3 290,- Ft

Krémszegélyű magenta petúnia
- 7%

Krémszegélyű magenta petúnia

Ára: 1 890,- Ft

Akciós ár:1 760,- Ft

Magenta dupla mini petunia
- 7%

Magenta dupla mini petunia

Ára: 1 890,- Ft

Akciós ár:1 760,- Ft

Anna Späth szilva

Anna Späth szilva

Szilva (Prunus domestica)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 990,- Ft

Blue picotee petúnia
- 7%

Blue picotee petúnia

Ára: 1 890,- Ft

Akciós ár:1 760,- Ft

Árpával érő körte

Árpával érő körte

Körte (Pyrus communis)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 790,- Ft

Vörösbélű alma

Vörösbélű alma

Alma (Malus domestica)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 540,- Ft

Red Prince rózsalonc

Red Prince rózsalonc

Ára: 2 990,- Ft

Éva-szerű lila alma

Éva-szerű lila alma

Alma (Malus domestica)

Pécel - Sára János
szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 890,- Ft

Rajnai rizling

Rajnai rizling

Szőlő (Vitis vinifera)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 600,- Ft

London pepin alma

London pepin alma

Alma (Malus domestica)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 4 950,- Ft

Gömb szivarfa

Gömb szivarfa

szabadgyökeres oltvány
konténeres oltvány

Ára: 7 950,- Ft

Aranycsillag őszibarack

Aranycsillag őszibarack

Őszibarack (Prunus persica)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 890,- Ft

Bianca di verona

Bianca di verona

Cseresznye (Cerasus)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 790,- Ft

Csillagápi alma

Csillagápi alma

Alma (Malus domestica)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 890,- Ft







A gyümölcsfa oltás tízparancsolata

Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!