Garancia

Kezdje el begépelni a gyümölcsfa nevét, majd válasszon a betöltődő listából!

Kosár tartalma

Regisztráció nélkül is vásárolhat

Fehér gohér

Vitis vinifera 'Fehér Gohér'

Fehér gohér
Sajnos ide nincs megfelelő fotónkHa szeretné segíteni munkánkat, küldhet ide illő képet

Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
  • Ültetés
  • Virágzás
  • Szedésérettség
  • Gyümölcsérés
Érési idők - Borszőlő (fehér), Szőlő
érési idők

Az alábbi gombra kattintva egy felugró ablak táblázatában megtekinthető a weboldalunk kínálatában szereplő valamennyi Borszőlő (fehér), Szőlőfajta érési ideje egyszerre. Ez a táblázat igen fontos lehet, ha pl. egy érési sor szerint szeretne fajtákat választani, vagy kimondottan egy adott időszakban érő fajtákat keres.

Fehér gohér

Vitis vinifera 'Fehér Gohér'
Jelenleg is
rendelhető.
Szállítás:

A kiszállított termék adatai

Kiszerelés
szabadgyökeres oltvány

Méret: 30-50 cm között

Alany: Teleki 5C

A kifejlett szőlő jellemzői

Érési idő:152 nap (133-160)
Bogyók külső színe: sárgászöld
Gyümölcshús színe: áttetsző
Íze, zamata: fűszeres, közömbös, roppanó
Származás: HU (Magyarország)

Az ár megjelenítéséhez és a vásárláshoz, kérjük válasszon a fenti listából kiszerelési módot, majd alanyt!

Rendelési egység:

Ára:

Akciós ár ( -tól / csomag):

Akciós ár:

Megrendelt
mennyiség:

További növényjellemzőkTovábbi növényjellemzők
Bogyók mérete: középnagy (H: 16.3 x Sz:14,6 mm)
Bogyók alakja: megnyúlt, ovális, pontozott, alig hamvas
Bogyók súlya: 2,5 g
Fürtök alakja: hengeres, nagyon laza
Fürtök mérete: középnagy (H: 15,4 x Sz: 8,9 cm)
Fürtök súlya: 51 g
Savtartalma: 7,0 g/l
Egyéb jellemzők: puha húsú, leves, középvastag héjú, közömbös ízű
Felhasználása: csemege- és borszőlő
Ültetési adatokÜltetési adatok
Ültetési hely / fényigény: Napos
Ültetési tőtáv: 3 m
Ültetési sortáv: 2,5 m
Téli védelem: téli takarás szükséges

Általános ismertető, felhasználás

A Fehér gohér magyar eredetű-, kiveszőben lévő fajta, egyike a legrégebben termesztett fajtáknak. Tiszta telepítésben alig használható. A Fehér gohér IV. Béla király nevéhez fűződik. Olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, akik a furmint, a [bakator]? és a gohér szőlőfajtát magukkal importálva kezdték el hazánkban is termeszteni a 16. században. Korán érik és mint csemegeszőlő is nagyon kedvelt. Rossz termékenyülése miatt nem terjesztik már nagyobb területeken, csupán ritkán fordul elő régi telepítésű szőlőkben.

A fehér gohér szőlőfajtát az utóbbi években Tokaj-hegyalján felkarolták, elkezdték szelektálását és megindult telepítése is. A jövőben elsősorban a Tokaj-hegyaljai borvidéken várható kismértékű terjedése. Jellemzően fellelhető még főként a Dunántúlon, Balatonfelvidéken és a Mecsekaljai borvidéken.

Gyümölcse korán; szeptember közepén - végén érik. Termése csekély, mivel virága nőjellegű, porzó fajtáról gondoskodni kell s rosszul termékenyül. 

Bogyói középnagyok, megnyúltak, gömbülyűek, pontozottak, alig hamvasak, sárgászöld színűek, héja középvastag, húsa lédús, közömbös ízű, vékonyhéjú. A bogyókocsány hosszú, középvastag, szemölcsös, kocsánykoronája kúpos. A bogyóecset színtelen. Magja középnagy, megnyúét, szürkésbarna, törzse megnyúlt, csőre rövid. A fajtának a fehéren kívül piros- és váltakozó  fajtája ismeretesek (Fehér góhér, Piros góhér, Változó góhér). Fürtje középnagy, hengeres, néha kissé vállas, nagyon laza, a fürtkocsány tartós, középvastag, egyenletesen vastagodó.

Tőkéje középerős, közepes számú és mereven álló vesszőkkel. vesszeje középvastag, hengeres, barna, pókhálós, csíkos, foltszerűen barázdált, alig hamvas. Levele középnagy, szabálytalan alakú, fűrészes-csipkés szélű, tagolatlan vagy karéjos, karéjainak a száma 0 vagy 2-5. Levéllemeze hullámos, szövete vastag, nehezen szakadó, felülete pókhálós, sima, néhol hólyagos, fonáka szőrösödő és gyapjas. Erezete zöld, őszi lombszíne sárga.

Zöldmunka igénye kicsi, kevés hajtást nevel és hónaljhajtás képzésre nem hajlamos.  

Társnevei

Aranyos sárga, Augster, Ágas bajor, Ágas szőlő, Bagoly gohér, Bajor, Bajor buhér, Budai gohér, Cserbajor, Cserszőlő, Durbancs, Eleinérő, Fehér gohér, Góhér, Guhér, Hulló bajor, Jókerérő, Kolontár, Koránvaló, Körteszőlő, Kozma, Sárga Góhér, Szőkeszőlő, Tódor, Xénia

Származása, története, történelme

A Fehér gohér 200 évvel ezelőtt kedvelt csemegeszőlő volt. A Fehér gohér Tokajhegyalján speciális helyi borszőlőként is szerepelt. A Gohér egyike a legrégebben termesztett, magyar eredetű szőlőfajtáknak. Már az ókortól kezdve hozzájárulhattak a Kárpát-medence kedvező ökológiai adottságai és a budai- dunántúli-balatoni régió gazdasági-kulturális hagyományai számos, később már magyarnak vélt fajta kialakulásához. Facsar Géza nagyjelentőségű régészeti szőlőmag-meghatározása alapján ismert, hogy Budán, a XIII. században nagy valószínűséggel már a Gohér, Furmint, Fehérszlanka, Vékonyhéjú, Betyárszőlő, Fügér, Mézes, Lisztes, Balafánt, Dinka, Berkenyelevelű, Szagos bajnár, Rózsaszőlő típusú szőlő-fajtákat termeszthették. Ezek magjai a polgárváros házainak kútjaiból, szemétgödreiből kerültek elő.
Nagy hírű és jellegzetes fajtacsoport volt a Gohér. Gombocz szláv eredetű szónak tartotta, Bárczi a francia-vallon betelepülőkkel hozta kapcsolatba. Rapaics egy 1454-es oklevél vineam suam Cserszőlő adatát a Gohérra vonatkoztatta. Molnár István a Gohér később érő alakjának tartotta a Balaton melletti Cserszőlőt és Cserbajort, amit Calepinus Bajor szőlőnek nevezett. Mollay Károly is a Gohér később érő, savanyú változatának gondolta a Bajort. Savanykás, silány borát a középkorban az ispotályok, zarándokszállások lakóinak adták. A középkori bajor borok is savanyúak voltak. Az első Gohér fajtanév említése Magyarországon Balassa Iván szerint 1570-ből, a TESZ szerint 1590-ből ismert.
1700-ban mint korai és ízes fajtát az előkelőknek is ajánlották:
"…Minden esztendőben fog tartozni a város Birája kétszer fel küldeni az urak számára szőllőt: egyszer megért Gohért, máskor pedig mikor az Urak fogják kivánni a szüretre." (Balassa, 1991. 121.)
A fajta nevével 1798-ban Szirmay Antal Tokaj-Hegyaljáról szóló leírásában is lehet találkozni, mert itt is elterjedt volt, de meg lehetett találni a Balaton és Tokaj mellett a Duna-Tisza közének homoki szőlőiben, valamint a Mecsek aljában is. Főleg Magyarországon és a Kárpát-medencében terjedt el. A XIX. századi vásárokon és kiállításokon korai csemegeszőlő-fajtaként gyakran bemutatták. A magyarországi csemegeszőlő-körzetek egyik fő fajtája volt, híre a XIX. század végén Prágáig, Bécsig és Berlinig is eljutott.
Ma már nem szerepel a Nemzeti fajtalistán, csak kertekben és fajtagyűjteményekben található (Budán, Tarcalon, Tolcsván, Pécsett, Kecskemét-Katonatelepen). Az utóbbi években Tokaj-Hegyalján - mint hungaricumot - újra kezdték szaporítani és telepíteni.

A fajta leírói:
Bartha (1856, 1860), Entz (1872), Tersánszky (1865, 1869) "Bajour fehér" néven, Lávay (1875), Molnár (1883, 1888, 1897), Engelbrecht (1892), Andrasovszky (1926), Pettenkoffer (1930), Kosincky (1942), Csepregi-Zalai (1955, 1960), Mezőgazdasági lexikon (1963), A piros, a Változó és a Fehér gohérra vonatkozóan: Hegedűs-Kozma-Németh (1966), Németh (1970).

Ellenállóság

Szárazságra nem, fagyra, rothadásra, lisztharmatra mérsékelten-, peronoszpórára, gombás betegségekre jobban érzékeny. A moly nem bántja, de a darazsak, rigók, rókák, borzok nagyon károsítják.

Gazdasági értéke, felhasználása

Kedvelt csemegeszőlő fajta, mely a jól aszúsodó fajták közé tartozik. Bora diszkrézen illatos, rendszerint lágy, zamatos, testes, magasabb minőségű asztali bor, ritkán csemege bor. Kedvező évjáratban töpped, aszús terméséből cukorban, extraktban igen gazdag, testes, különleges minőségű bor készíthető. A belőle készült bor lágy és illatos. Bizonyos kedvező évjáratban töpped.

Termőhely-, talajigénye

Környezeti igénye:
Korai érése miatt a hűvösebb fekvéseken is biztosan beérik. Déli fekvésű területeken bogyója töpped, s ilyenkor jó minőséget ad. Eléggé edzett fajta. A talaj iránt nem igényes.

Termesztési igénye:
Mindenféle művelésmódra egyaránt alkalmas, hosszúcsapos metszést igényel. Kevés a zöldmunkája. Porzó fajtával (pl.: Kozma) kell vegyesen ültetni. Rügyterhelésre kevésbé érzékeny. Kedvező alanya a Berl. x Rip. T. 5C.

Technológiai jellemzője:
Kedvező szüretelésű, bár fürtjei kicsik. Bőséges lényeredékű. Szeptember végén szüretelhető.

Ültetési és gondozási útmutató
Általános tudnivalók

A magyar kiskerteknek szinte elmaradhatatlan „kelléke” a szőlő. Még keresve is nehezen találni olyan udvart, ahol ne lenne egy szőlőlugas, egy szőlősor, vagy csak néhány tőke elvétve itt-ott a portán. A sok éves gyakorlati tapasztalatok alapján, a kora őszi (október második felétől - november első fele) ültetésű tőkék azok, amelyek a legjobban fejlődnek és ezek élnek a legtovább is. Ajánlatos kerülni a dugványokkal, gyökeres vesszőkkel való kísérletezést, mert a gyökeres vesszőket jó eséllyel megtámadja a filoxéra, a sima vesszők megeredése és megmaradása pedig igen-igen csak bizonytalan. A legjobb választás tehát inkább a gyökeres oltvány, mivel ennek a megeredése és megmaradása a legbiztosabb.

Érdemes azt is előrelátóan megfontolni, hogy a szőlőt milyen céllal szeretné telepíteni (étkezés, borkészítés, eladás) és ennek megfelelően kellő gondossággal érdemes a fajtákat kiválasztani. Amennyiben csak az a cél, hogy a gyerekek, unokák és persze a felnőttek is finom csemegéhez juthassanak akkor érdemes egy lugasban gondolkodni, és ebben az esetben csemegeszőlő-oltványt választani, mégpedig olyan fajtákat, amelyek különböző időben érnek egymást szépen követve egy terméssort alkotva.

Ültetés módja

A szőlő igen csak igényes növény, ezért kellő körültekintéssel, gondosan kell megválasztani a tőkék ültetési helyét. A szőlő a napos, védett helyet kedveli. Igaz, megél akár a futóhomokon és a szikás, köves talajon is, de ettől függetlenül a legjobban a tápanyagokban gazdag, jó vízellátású, mélyrétegű talajban érzi a legjobban magát.

A telepítés egy évben két alkalommal - ősszel vagy tavasszal történhet. Az őszi telepítés előnye, hogy az október végén - november elején felszedett telepítési anyagot nem kell tárolni, valamint a kiültetett oltványok esetében a tél folyamán megindul a gyökérregeneráció és a gyökeresedés. Hátránya viszont, hogy nehezebb biztosítani a jól előkészített, ülepedett talajállapotot. Őszi telepítés esetén az egyéves vesszőt metszés nélkül hagyjuk és az oltványokat földfeltöltéssel védjük a fagyoktól. A tavaszi telepítés ideje március vége - április eleje, amikor a talajhőmérséklet és a szövetek aktivitása kedvező feltételeket ad a gyors gyökérképződéshez. A tavaszi telepítés hátránya, hogy legalább néhány alkalommal, az időjárástól függően, öntözést szükséges biztosítani a fiatal oltványok fejlődése számára.

A megvásárolt szőlőoltványokat kiültetésig fagy- és szélmentes-, árnyékos helyen (pincében) kell tárolni lehetőleg nedves homokban. Ha erre nincs lehetőség, bár nem a legjobb megoldás, de ideiglenesen nylon zacskóba is csomagolhatóak a nedvesített gyökerek. Ha ősszel vásárolt oltványt és azt csak tavasszal kívánja telepíteni, szintén homokba, vagy földbe vermelve fagy- és szélmentes helyen kell kiteleltetni. A tárolás ideje alatt többször meg kell locsolni, hogy a föld, vagy homok ne száradhasson ki.
Az ültetést megelőzően az oltványokat ajánlott néhány órára vízbe állítani, hogy az elvesztett nedvességet pótolhassák. Abból a célból, hogy az oltványok a telepítés ideje alatt ki ne száradjanak, vízzel vagy agyagpéppel töltött vödrökben szállítsa azokat a telepítés helyére. Az ültető gödröket frissen kell kiásni és az oltványokat azonnal ki kell ültetni, nehogy kiszáradjon a föld körülöttük.

Az ültetés történhet talajfúróval, hidrofúróval, vagy ásóval is. Ásóval való ültetésnél ásson legalább 60 x 60 x 60 cm -es ültető gödröt illetve nem árt feljavítani a talajt jó minőségű kerti földdel, érett (3-4 éves) istállótrágyával. Arra viszont figyelni kell, hogy a trágya közvetlenül semmiképp ne érintkezzen az oltvány gyökerével.

Az ültetés előtt az oltványokról el kell távolítani az oldalgyökereket, a talpgyökereket pedig meg kell rövidíteni 4-5 cm-esre, hogy az ültetőgödörben legyező alakban szétterítve ne hajoljanak visszafelé. Hidrofúróval történő telepítés esetén 2 cm-re kell visszavágni a gyökereket. A gyökerek hosszúsága a fiatal szőlőtőkék növekedését alig befolyásolja. A hosszabb gyökérrel telepített szőlőoltványok ugyan valamivel hamarabb kihajtanak, mint azok, amelyeknek a gyökereit teljesen levágtuk. Ez a különbség azonban már az első év őszén kicsinek bizonyul, a második és harmadik évben pedig teljesen el is tűnik. Nem ajánlatos a gyökerek bekurtításának elhagyása. Az ilyen oltványok az első évben jól növekednek, a harmadik évtől kezdődően azonban szemmel láthatóan visszamaradnak. 

Mindegyik ültetési módszernél fontos, hogy az oltványok légmentesen legyenek elültetve 

Az oltvány olyan mélyre kerüljön a földbe, hogy az oltás helye közvetlenül a talaj felszíne felett legyen (2-3 cm). Ültetés után az oltványt ajánlatos bő vízzel beöntözni, iszapolni. Ősszel elegendő lehet az egyszeri öntözés, s még annak mértékével is vigyázni kell, hiszen az őszi, túlzott beöntözés káros is lehet, szemben azzal a ténnyel, hogy a tavaszi telepítés elképzelhetetlen többszöri öntözés nélkül, melyeknek számát és mértékét a mindenkori környezeti viszonyok határozzák meg.

A szőlőoltvány érzékeny a fagyokra, ezért az elültetett növényt kupacolja fel (csirkézés) földdel annyira, hogy a vesszők alsó három-négy rügyét a földtakarás megvédje. Ez főleg télen fontos a fagyveszély miatt, de a tavasszal elültetett oltványokat is mindenképp javasolt becsirkézni.
Az őszi telepítésű vesszőket ősszel nem szabad visszavágni, majd csak tavasszal (egyik vesszőt 2-3 rügyre, azaz 2-3 cm-re), de ezt követően fontos újra visszatakarni porhanyós földdel az esetleges tavaszi fagyok miatt.

Tápanyagpótlás

A tápanyagok szerves- és műtrágya formájában juttathatók ki. A kiadandó mennyiséget nagymértékben befolyásolja a talaj szerkezete és humusztartalma. Soványabb homoktalajokon feltétlenül javasolható a szerves trágya bedolgozása. A foszfor és kálium műtrágyák kiszórására ősszel kerül sor, mivel azok nem távoznak a téli csapadékkal a talajból. A nitrogén műtrágya kijuttatásáról évente tavasszal gondoskodunk. Két-három részletben célszerű kijuttatni, mivel közismert, hogy a nitrogén a talajból könnyen kimosódik.

Téli védelem

A szőlőoltvány érzékeny a fagyokra, ezért az elültetett növényt kupacolja fel (csirkézés) földdel annyira, hogy a vesszők alsó három-négy rügyét a földtakarás megvédje. Ez főleg télen fontos a fagyveszély miatt, de a tavasszal elültetett oltványokat is mindenképp javasolt becsirkézni.
Az őszi telepítésű vesszőket ősszel nem szabad visszavágni, majd csak tavasszal (egyik vesszőt 2-3 rügyre, azaz 2-3 cm-re), de ezt követően fontos újra visszatakarni porhanyós földdel az esetleges tavaszi fagyok miatt.



vissza

További kínálatunkból

Rólunk mondták

Pénteken megkaptam a töletek rendelt gyümölcsfákat. Nagyon meg vagyok elégedve. A fák is szépek és a csomagolás is tökéletes.Sok kertészettöl rendeltem eddig, de ezek útán csak töletek rendelek. A webes felületetek is nagyon szuper. Február közepére biztos rendelek még. Csak gratulálni tudok a munkátokhoz. Sziasztok!


Bátai János

vásárló

Magyarország

idézőjel
Bátai János - vásárló / Magyarország

Tisztelt Tünderkertek,
hagy gratuláljak a weboldalukhoz, frissítően sok és jól érthető információ van rajta, abszolút fölfelé lóg ki a mezőnyből. Csemegeszőlőt szeretnék telepíteni, érési sorrendben különböző fajtákat, az erre vonatkozó információk azonban nagyon hézagosak itthon, ahogy látom, az Önök táblázatos megjelenítése viszont messze a legjobb, amit Magyarországon találtam...


Debreczy Zoltán - vásárló / Magyarország

Debreczy Zoltán

vásárló

Magyarország

idézőjel

Jelmagyarázat

Új nemesítés Új nemesítés
Korunkbeli fajta Korunkbeli fajta
Régi, történelmi fajta Régi, történelmi fajta
Hosszan elálló fajta Hosszan elálló fajta
Gyorsan romlik Gyorsan romlik
Szép piaci gyümölcs Szép piaci gyümölcs
Aszalásra kiváló Aszalásra kiváló
Mézelő Mézelő
Érzékeny a téli hidegekre Érzékeny a téli hidegekre
Rezisztens Rezisztens
Bornak kiváló Bornak kiváló
Friss fogyasztásra kiváló Friss fogyasztásra kiváló
Rendkívül ízletes Rendkívül ízletes
Téli védelme szükséges Téli védelme szükséges
Napos helyre Napos helyre
Félárnyékos helyre Félárnyékos helyre
Árnyékos helyre Árnyékos helyre
Vízigényes Vízigényes
Szárazságtűrő Szárazságtűrő
Szélvédett helyre Szélvédett helyre

A gyümölcsfaoltás tízparancsolata

Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!

Felhívjuk figyelmét, hogy 2022.04.06-i dátummal közzétettük Adatkezelési tájékoztatónk (Felhasználói és revíziós irányelveink) frissített verzióját. Kérjük, olvassa el ezeket figyelmesen, és csak ezt követően, ha azokkal egyet is ért, kezdje meg webes felületünk használatát! A jelzett dokumentum terjedelmes, számoljon nagyobb időráfordítással. Továbbá tájékoztatjuk, hogy weboldalunk működése érdekében cookie-kat használ.