Felhívjuk figyelmét, hogy 2018. május 25-én közzétettük Adatkezelési tájékoztatónk (Felhasználói és revíziós irányelveink) frissített verzióját. Kérjük, olvassa el ezeket figyelmesen, és csak ezt követően, ha azokkal egyet is ért, kezdje meg webes felületünk használatát! A jelzett dokumentum terjedelmes, számoljon nagyobb időráfordítással. Továbbá tájékoztatjuk, hogy weboldalunk működése érdekében cookie-kat használ.
Garancia

Kezdje el begépelni a gyümölcsfa nevét, majd válasszon a betöltődő listából!

Kosár icon

Kosár tartalma

Regisztráció nélkül is vásárolhat

Webáruház Gyümölcsfa csemeték Mandula

Szelídgesztenye

termek822//szelidgesztenye-822-933526927-1200.jpg / Szelídgesztenye termek822//szelidgesztenye-822-1661106806-1200.jpg / Szelídgesztenye termek822//szelidgesztenye-822-367774550-1200.jpg / Szelídgesztenye termek822//szelidgesztenye-822-749951360-1200.jpg / Szelídgesztenye termek822//szelidgesztenye-822-1953585026-1200.jpg / Szelídgesztenye termek822//szelidgesztenye-822-1139929627-1200.jpg / Szelídgesztenye termek822//szelidgesztenye-822-1532477824-1200.jpg / Szelídgesztenye

Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
Ültetés
Virágzás
Fagytűrő
Termése ehető

Szelídgesztenye

Szelídgesztenye (Castanea sativa) Exkluzív termék

Raktáron van Jelenleg is
rendelhető.
Szállítás Szállítás:
október-április között

A kiszállított termék adatai

Kiszerelés:

konténeres oltvány

Magasság: 30 - 50 cm
Szélesség:

A kifejlett növény

Magassága: 30 m
Szélessége: 4 m
Lombozata: szép lombfakadás
Takarási területe: 8 - 10 m2
Fényviszonya: sűrű árnyékot adó, félárnyék kedvelő, részben napos
Szélérzékenység: szélnyomásnak ellenálló

Egy csomag tartalma: 1 db növény

Ára: 9 890 Ft

Megrendelt
mennyiség:


További növényjellemzőkTovábbi növényjellemzők
Életciklus: Évelő
Habitus: sűrűsödő, magas
Virágzó: Igen
Lombozat színe: zöld
Levele: Nem ehető
Termésének színe: világos gesztenyebarna, barna, sötétbarna
Termése: ehető
Ültetési adatokÜltetési adatok
Növekedési erélye: gyorsan növő
Nedvességigény: közepes vízigényű
Talajigény: enyhén savas, kiegyensúlyozott talaj
Téli védelem: fagytűrő
Méretcsoport besorolás: magas fa (30-40 m-ig)

Általános ismertető, felhasználás

Eötvös Károly írta balatoni utazásai során, hogy a magyar gesztenyének nincsen párja a világon. A szelídgesztenye teljesen pótolja a gabonaféléket, a dióféléket, a burgonyát.

Származása, története, történelme

Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a Börzsöny déli lejtőin (így a Nagymaros feletti hegyoldalakon) és a Naszály alján zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult.

Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel együtt) Magyarországon az Alpokalján vannak. A gesztenye fajták jól reprezentálják a főbb hazai termesztőtájakat, az itt megnevezett Alpokalja vidékét, melyet egy Kőszegszerdahelyi fajta képvisel, a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták képviselnek és végül Észak-Magyarország, melyet a Nagymarosi fajták reprezentálnak. Továbbá:

a Soproni-hegységben a 19. század végén, Muck Endre kezdeményezésére telepítették;
a Kőszegi-hegységben őshonos, de domináns fajjá az erdőgazdálkodás tette.
Hazánkban ez idáig tudatos keresztezési munka gesztenyében nem volt, jelenleg sem folyik. Külföldön, így Franciaországban, Olaszországban, Romániában, USA-ban, Japánban végeznek keresztezéseket. Ezek elsősorban fajtakeresztezések, melynek célja rezisztens fajták előállítása.

Hajtásrendszere

Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. Fényes, bőrszerű, keskeny, 10–20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4–7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15–20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített.

Termőhely-, talajigénye

A meszes talajt rosszul tűri. Enyhén meszes talajokon is előfordulnak ugyan, de, ha magas a talaj aktív mésztartalma, levelei sárgulnak. A szelídgesztenye szabad karbonátoktól mentes, gyengén savanyú kémhatású talajokon termeszthető jól. Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcsfaj. Előfordulnak több-száz éves fák, ritkábban 600-700 éves példányok is találhatók Kőszeg környékén. A fa magassága elérheti a 20-30 métert. Fiatal korában gyors növekedésű.

Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Ott június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül.

Szaporítása
Októberben szedett magvait érés után, ősszel vetik a szabadba. Tavaszi vetéshez legjobb a tölgymakkhoz hasonlóan a talaj felszínén alom alatt vagy veremben tárolni. Nevelése a csemeteiskolában gyakran két évig tart, mert ilyenkorra lesz csak olyan erős, hogy oltványiskolába telepíthető a csemetéje. Párás klímában, közömbös kémhatású talajon eredményes a nevelése.

Ivartalanul, közönséges bujtással, ősszel a szabadban ritkán szaporítják. Ha sarjat nevel valamely termőfa, ősszel arról is szaporítható. Fajtái télen házban olthatók kecskeláb ékezéssel, párosítással v. angol nyelves párosítással, a tőalak cserépben begyökeresedett magoncaira. Átoltása tavasszal, rügypattanáskor eredményes, héj alá-oltással.

A gesztenye, ugyanúgy mint a dió és más gyümölcsnemek, nem tartja meg magról fajtatulajdonságát, mégis nagyobbára magról nevelik, pedig szabadföldi oltása, szemzése hazánkban nem ütközik nehézségekbe.

Valószínűleg azért van ez, mert kevés gesztenyetermesztésre alkalmas területünk van, és éppen azon a környéken nem alakultak faiskolák.

Alanyként saját magcsemetéjét, a Castanea sativa-t használják. A megfelelően tárolt gesztenye is kb. fél év alatt elveszti csírázóképességét, ezért csírázási százaléka alacsony. Magcsemetéje lassan fejlődik, szemzésre kétéves csemete felel meg. Nyugat-Európában a tintafoltbetegség pusztítása miatt, mely a gyökéren keresztül is fertőz, ellenálló gyökérzetű japán gesztenyére (Castanea crenata) szemzik a fajtákat. A termőfák aljának felásása és a káliműtrágyázás előnyös. A kálisó a kissé meszes talajokon fokozza a fák fagyállóságát, és csökkenti a levelek sárgulását. Metszeni nem szokták, az elöregedett fákat a törzsnek föld felett történő levágásával ifjítják. A gesztenye férgesedése ellen a megrágott gyümölcs gyakori összeszedésével védekeznek.

Gondozási útmutató
Általános tudnivalók

Annak érdekében, hogy az ön által kiválasztott gyümölcsfa optimális terméssel örvendeztesse meg, és megfeleljen elvárásainak, fontos a megfelelő fajta kiválasztása, ugyanis az adott gyümölcsfa-fajta környezeti- és termőhely igényét is figyelembe kell venni. A kiválasztott fajta számára megfelelő termőhely-, klíma-, és a szakszerű gondozás szükséges. A helyi viszonyok között a már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez.

A füves területen lévő gyümölcsfák alatt tiszta területet kell hagyni, ami télen szalmás istállótrágyával vagy avarréteggel szórhat be vigyázva arra, hogy a trágya közvetlenül ne érintkezhessen a fatörzzsel, gyökérzettel.

Az ön által megrendelt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökércsomagoltan érkezik. A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 24 órára állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje.

Ültetés ideje

Az ültetés (szabadgyökeres oltványok esetében) tavasszal márciusban ajánlott, illetve ősszel október közepétől a fagyok beálltáig végezhető el, de még akár Télen, januárban és februárban is ültethetünk, ha a levegő hőmérséklete 2 C° fok fölött van és a talaj nincs mélyen átfagyva. Tehát ily módon  az ültetési időszak október 20-tól egészen március 20-ig is eltarthat. Optimális azonban szabadgyökeres gyümölcsfát őszi időszakban ültetni a biztonságosabb megeredés érdekében, mert az enyhe, téli napokon a gyökereken keletkezett sebek még a tavaszi időszak előtt kalluszosodnak és az új gyökerek kialakulása megkezdődik, melyek tavaszra már készen is állnak és nem akkor kezdenek még csak kialakulni. Őszi ültetéskor a gyökérzet körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem szükséges, mert a téli csapadék kellő nedvességet biztosít, és a talaj tömörödése is megtörténik.

Tavaszi ültetésnél a talajt a gyökérzet között taposás helyett bőséges öntözéssel kell tömöríteni. Ebben a tavaszi időszakban a kiszáradás is gondot okozhat, ezért ajánljuk a mulccsal való takarást.

A konténeres fákat az év bármely szakában ültethetjük, akár nyáron is.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot alanytól-, korona formától (metszési mód) és alaktól függően kell meghatározni. Vadalanyon lévő fajták általában terebélyesre nőnek és magasságuk is elérheti a 15m-t. Itt ajánlatos a 8-10m-es tőtávolságot tartani, a sortávolság 6m, eltolt ültetési rendben. A törpésítő alanyoknál, mint pl. birs, galagonya, és M-alanyoknál kisebb távolságokat is hagyhatunk (pl.: 6x6m).

  • Közepes törzsű fák esetében 7-8 méter sortávolság és 5-6 méter tőtávolság,
  • Termőkaros orsóesetében 7 méter sortávolság és 3, 5-5 méter tőtávolság,
  • Karcsú orsóesetében 3 méter sortávolság és 1,5 - 2 méter tőtávolság,
  • Sövény esetében 5 méter sortávolság és 0, 8-4 méter tőtávolság,
  • Bokrok esetében 4 méter sortávolság és 4 - 5 méter tőtávolság ajánlott

Az ültetési távolságokról - a korona metszési módja és az alak függvényében fajtákra lebontva - összeállítottunk egy részletes ismertető táblázatot, melyet ide kattintva tekinthet meg.

Kiskertekben érdemes odafigyelni arra is, hogy a telekhatártól milyen távolságra kerülnek elültetésre a kiválasztott növények.

A kis méretűre növő fákat (pl. őszibarack) 3 méterre, a közepes méretű alma, kajszi, körte, szilva, stb. fákat négy méterrel a telekhatártól kell ültetni.

Ültetés módja

A megvásárolt gyümölcsfa gyökereinek végéből szükséges 1-2 cm-t levágni, és a sérült részeket eltávolítani  az egészséges részig, majd  - különösen  tavaszi ültetéskor -  24-48 órára vízbe áztatni.

A gyümölcsfát ültesse lehetőleg napos helyre, mert a napfény kedvezően befolyásolja az aromaanyagok, vitaminok képződését és a gyümölcs színeződését is. A napfény hatására a fák koronájában a harmat hamarabb elpárolog, így nem alakul ki kedvező életfeltétel a gombás- és baktériumos betegségek számára.

A karcsú orsó, szabadorsó korona kialakítású gyümölcsfák mellé, minden esetben támrendszer vagy karó szükséges. A karó esetében érdemes keményfát használni, melynek optimális átmérője 5 - 8 cm, hossza 180 - 200 cm (a karót 50 - 60 cm mélyen kell a földbe helyezni). A karó a korona kezdete fölé érjen. A fákat 3 - 5 helyen elasztikus, erős műanyag szalaggal, nyolcas alakban kell a karóhoz rögzíteni. Időnként ellenőrizze, majd szükség esetén lazítsa meg a kötéseket!

Az ültető gödör  mérete: min. 60 x 60 x 60 cm, de nem túlzás 100 x 100 x 100 cm sem, ugyanis  gyümölcsfa életében ez az egyetlen alaklom amikor tápanyagot tudunk juttatni a gyökérzet alá. Ezt követően erre nincs lehetőség. Az gödör aljára kerüljön a feltalaj föllazítva és összekeverve trágyával, mely lehet szerves trágya (min. 3-4 éves marhatrágya) is, illetve marhatrágya pellet. Az eredeti marhatrágya hosszabb időn keresztül biztosít tápanyagellátást a gyümölcsfának viszont felelhetőek benne károsító lárvák és baktériumok is. A trágya pellet ehhez képest már egy szinte sterilizált ám mégis természetes tápanyagpótlási módeszrt biztosít viszont lebomlási ideje sokkal gyosabb ezért kevesebb időn át tud tápanyagot biztosítani a gyökérzet számára.

Ezután 5 cm föld következik (mivel a gyökérzet közvetlenül nem érintkezhet a trágyával) majd, a gyümölcsfa gyökere.

 Az ültetés mélysége: a legfelső gyökérre 6-8 cm föld kerüljön, de ügyeljünk arra, hogy az oltás/ szemzés forranya nem kerülhet föld alá, mivel abban az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a nemes úgymond lelép az alanyról, azaz legyökeresedik. Ez az adott gyümölcsfa gyors kipusztulását okozza.

Az ültetési mélységet ezért egészen pontosan meg kell határozni, aminek legegyszerűbb módszere  ha egy egyenes lécet átfektetünk a gödör felett és ehhez állítjuk be az oltási heg magasságát, hogy az a föld felszíne fölé essen. Ilyenkor megemelve a facsemetét a földdel kevert trágyaréteg és a gyökérzet közé még be tudjuk lapátolni a megfelelő mennyiségű földet.

Ősszel ültetett gyümölcsfa gyökere körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem szükséges. A téli csapadék ellátja a gyökeret kellő nedvességgel és a talaj tömörödése is megtörténik. Őszi ültetés esetén az oltvány tövét kupacolni (földdel feltölteni) kell.

A tavaszi ültetés annyiban különbözik az őszitől, hogy ekkor a taposás helyett bő vízzel kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Ilyenkor a legnagyobb veszély a szárazság, ezért mulccsal, tőzeggel vagy szalmás trágyával védekezhet a kiszáradástól. Tanácsos legalább 1 m2 területen a talajt betakarni a gyümölcsfa tövében.

Öntözés

Őszi ültetésnél nem szükséges, viszont tavasszal történő ültetés esetén bő vízzel (min. 15-20 l) kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Tavasszal az öntözést hetente meg kell ismételni 2 hónapon keresztül. Nyári száraz időszakokban mindenképp bőségesen pótolni kell a nedvességet 2-3 napi, de szükség esetén akár napi rendszerességgel is.

 

Metszés

A metszés helyes időpontjának megválasztása nagyon fontos a terméshozam-, a fertőzések elkerülése és a koronaalakítás szempontjából is. Szakszerűtlen metszéssel óriási kárt is lehet okozni a gyümölcsfákban, de a metszés elmulasztása sem jó megoldás.

Ültetéskor (őszi ültetésnél is tavasszal - február, március - kell metszeni) a metszés szerepe rendkívül fontos egyrészt koronaalakítás szempontjából, másrészt pedig  - azonban elsődlegesen - azért, mert a facsemeték gyökérzete a kitermelés során sérül (A sérült gyökérrészeket ültetés előtt vissza is kell metszeni az egészséges részig), és nagy része a földben marad. Tehát a megmaradt kisebb gyökérzet nem képes ellátni tápanyaggal a változatlan méretű föld feletti részt, ezért ezt az aránytalanságot a föld feletti részek metszésével szükséges kiegyenlíteni, de legjobb a gyökér javára eltolni. Ellenkező esetben a növény kiszárad, hiszen a leveleken keresztüli légzéssel vizet párologtat el, amit, ha a gyökérzet nem tud pótolni, az a facsemete kiszáradásához vezet.

Őszi ültetésnél semmiképp nem szabad metszeni az elültetett facsemetéket (majd csak tavasszal), mert ilyenkor a metszési felületen bejutási pontot biztosítunk a fertőzések, kártevők számára, illetve fagykár is keletkezhet.

A tavaszi metszés a kívánt korona típus kialakításának megfelelően kell, hogy történjen, amely függ az alanytól és a gyümölcsfa fajtájától és a kívánt művelési módtól is. Az első 5-6 évben a csemetefák koronaalakítása történik. Ezt nem ildomos elhanyagolni és szakszerűtlenül végezni, mert a későbbi évek során csak bosszúságot fog okozni az elhanyagolt és szakszerűtlenül metszett lombkorona, illetve a gyümölcstermés sem fogja ebben az esetben hozni a várt eredményt.

Minden gyümölcsfánál általában alkalmazható metszési mód a sudaras ágcsoportos metszés. Ennek az a lényege, hogy az évek során 3 ágemeletet alakítunk ki metszéssel a gyümölcsfán, az ágemeletek között meghatározott távolságokat kihagyva.

Az első évben a koronás fácskán 3-4 oldalvesszőt hagyunk meg kb 60-100 cm magasságban, minél szabályosabb elrendezésben, és ezeket vágjuk rövidre. A függőleges irányba növekvő sudarat, az oldalvesszők metszési magasságához képest 20 cm-rel magasabban vágjuk el. Oldalvesszők hiányában csak a sudarat kell elvágni és a vágás alatt fejlődő oldalhajtásokból lehet azután kinevelni az első ágcsoport szintet.

Az első és a második oldalág-csoport szint között 80-100 cm távolságot hagyunk, de a 40-60 cm is elfogadott fajtától függően. Tehát az első évben arra törekszünk, hogy a sudár elérje a 100-110 cm magasságot.

A sudaras ágcsoportos metszéstől eltérő korona kialakítás a katlan és a váza korona. Az őszibarack metszése során katlan koronát alakítunk ki. A kajszi, meggy és a szilva koronáját általában váza alakúra neveljük. Mindkét metszésnek az a lényege, hogy a hosszirányban fölfelé növekvő sudarat tőből eltávolítjuk. Amikor az őszibarackot megvásárolja, általában már kis koronás fácska. Arra kell csak ügyelni, hogy a törzs vonalában ne fejlődjön sudár. A kajszi, meggy és a szilva váza koronája úgy alakítható ki, hogy a kívánt törzsmagasság fölött el kell vágni a sudarat. A kihajtott rügyekből nem szabad engedni, hogy a törzs vonalában sudár fejlődjön.

Az ültetési időszakon kívüli minden egyéb metszésmód célja a koronaalakítás, illetve, hogy a napfény és a levegő minél jobban érje a gyümölcsöket, a korona ne sűrűsödjön be, szabályozza a terméshozamot és a koronát megfelelő irányú és intenzitású növekedésre serkentse. A szakszerű metszéssel továbbá a kórokozók és a kártevők számára nem alakulnak ki optimális életfeltételek, ezért bőségesen termő gyümölcsfát nevelhetünk.

Az ún. termőkaros és a hasonlóan kedvező karcsú orsóra nevelt koronaforma jól megfelel ezeknek a követelményeknek megfelelő alanyhasználatnál, és könnyen elsajátíthatók, de a váza és a katlan korona is jó választás lehet adott gyümölcsfajtánál.

Részletes leírást a témában a metszési útmutatóban talál mely szakanyagainkban olvasható.

Körténél, almánál, őszibarcknál a nyári zöldmetszés (július) sem hanyagolható el, ha szép gyümölcstermést szeretne elérni.

Diófa esetében sem az őszi, sem a tavaszi metszés nem ajánlott, mert ezekben az időszakokban még igen magas a diófánál a gyökérnyomás és a metszfelületeken keresztül képes mintegy elvérezni a fa. Tavaszi metszésnél a sebekből kicsordul a fa nedve, ami nehezen szárad be, és ez korhadást indít meg. A ritkító metszés optimális ideje az augusztusi és a szeptemberi időszak.

A korona alakító metszés a diófa csemetéknél optimálisan télen végezhető el.

Vadhajtások

Előfordul, hogy a gyökérzetből vagy az alanyból a törzsön (az oltás/szemzés alatti részen) vadhajtások törnek elő. Ezeket minden esetben el kell távolítani. A vadhajtások nem keverendőek össze a vízhajtásokkal. A vízhajtások a fa nemes részén törnek elő és ezek 2-3 rügyre való visszametszéssel termőre fordíthatóak. A nem kívánatos helyeken el kell távolítani azokat.

Tápanyagpótlás

Ültetéskor a vegyszermentes kertészkedés érdekében érdemes EM-bio trágyával belocsolni az ültető gödröt, illetve a gödör aljára kerüljön szerves trágya, vagy trágya pellet. Részletek ld.: Ültetés módja

A jó gyümölcsberakódáshoz és gyümölcsfák egészséges fejlődése érdekében feltétlenül szükséges évről évre a megfelelő mennyiségű tápanyagok pótlása is. A túlzott trágyázás azonban kedvezőtlen hatással van a tárolhatóságra, az íz kialakulására, valamint betegségekhez is vezethet.

A legjobb, ha az alap tápanyagpótlást egyszer tavasszal, és egyszer ősszel végzünk el. A nagyobb terméshozam eléréséhez június végéig további tápanyagpótlást iktathatunk be. A legjobbak erre a célra a folyékony állagú trágyák. Pl. a természetazonos EM-BIO baktérium trágya.

Az érés illetve a szüret után az őszi időszakban már csak lassan lebomló trágyákat használjon. Legmegfelelőbb erre a célra az istállótrágya, vagy a marhatrágya pellet.

Téli védelem

A fagykároktól úgy védheti meg gyümölcsfáit, ha a metszés fagymentes időben, a kihajtás előtt történik (általában februárban) a fent leírtak szerint. A kemény téli hajnalokon, amikor már -20 fok közelében is járhat a hőmérő higanyszála a fagyok ellen füstöléssel vagy öntözéssel lehet védeke





vissza

Mások ezeket vásárolták

Achat® meggy

Achat® meggy

Meggy (Prunus cerasus)  

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 490,- Ft

Ceglédi bíbor

Ceglédi bíbor

Kajszibarack (Prunus armeniaca)  

szabadgyökeres oltvány
konténeres oltvány

Ára: 3 290,- Ft

Értékelés

Hogyan értékelné Ön ezt a terméket az alábbi szempontok alapján?

Megnevezés: Ceglédi bíbor

Ár
Érték
Minőség

Jelmagyarázat

Árnyékos Árnyékos
Díjnyertes Díjnyertes
Dupla virágú Dupla virágú
Ehető növény Ehető növény
Erősen illatos Erősen illatos
Érzékeny a téli hidegekre Érzékeny a téli hidegekre
Fagytűrő Fagytűrő
Félárnyékos Félárnyékos
Gyógyhatású növény Gyógyhatású növény
Igényes, kényes fajta Igényes, kényes fajta
Könnyű kezelés Könnyű kezelés
Levele ehető Levele ehető
Mézelő növény Mézelő növény
Napos Napos
Örökzöld Örökzöld
Sövénynövény Sövénynövény
Szárazságtűrő Szárazságtűrő
Szélvédett helye ültetendő Szélvédett helye ültetendő
Tél előtt fel kell szedni Tél előtt fel kell szedni
Télen is a földben maradhat Télen is a földben maradhat
Téli védelme szükséges Téli védelme szükséges
Termése ehető Termése ehető
Új nemesítés Új nemesítés
Üvegházban / épülteben teleltethető Üvegházban / épülteben teleltethető
Vágottvirágnak kiváló Vágottvirágnak kiváló
Virága ehető Virága ehető
Virágtalan növény Virágtalan növény
Virágzó növény Virágzó növény
Vízigényes Vízigényes
Lepkecsalogató növény Lepkecsalogató növény
Szúnyogriasztó hatású Szúnyogriasztó hatású
Mérgező Mérgező




A gyümölcsfa oltás tízparancsolata

Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!