Garancia

Kezdje el begépelni a gyümölcsfa nevét, majd válasszon a betöltődő listából!

Kosár tartalma

Regisztráció nélkül is vásárolhat

Nyári kármán körte

Körte (Pyrus communis)

Nyári kármán körte
  • Nyári kármán körte
  • Nyári kármán körte
  • Nyári kármán körte
  • Nyári kármán körte

Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
  • Ültetés
  • Virágzás
  • Szedésérettség
  • Gyümölcsérés
Napos helyre ültetendő
Vízigényes
Ősi-, történelmi fajta
Érzékeny a téli hidegre
Érési idők - Körte
érési idők

Az alábbi gombra kattintva egy felugró ablak táblázatában megtekinthető a weboldalunk kínálatában szereplő valamennyi Körtefajta érési ideje egyszerre. Ez a táblázat igen fontos lehet, ha pl. egy érési sor szerint szeretne fajtákat választani, vagy kimondottan egy adott időszakban érő fajtákat keres.

Nyári kármán körte

Körte (Pyrus communis)
Jelenleg is
rendelhető.
Szállítás:

A kiszállított termék adatai

Kiszerelés
szabadgyökeres oltvány

Méret: 120 cm felett

Alany: Vadkörte magonc

A kifejlett gyümölcsfa jellemzői

Érési idő:nyári
Faj: Körte (Pyrus communis)
Termékenyülés: részben öntermékeny
Külső színe: zöldessárga
Íz: édes, fanyar

Az ár megjelenítéséhez és a vásárláshoz, kérjük válasszon a fenti listából kiszerelési módot, majd alanyt!

Rendelési egység:

Ára:

Akciós ár ( -tól / csomag):

Akciós ár:

Megrendelt
mennyiség:
Általános ismertető

A magyar Kálmánkörte, ami a legnemesebb fajok között említhető, ott ahol szeret, például a Balaton vidékén. De énnálam nem szeret. Későn kezd el teremni s nem olyan szép gyümölcsöt mint Füreden, ahonnan az ojtóágakat hoztam.” -írja Jókai Mór 1896-ban a Kertészgazdászati jegyzeteiben.  Az egyik legértékesebb nyári körtefajtánk, de mára már nem sok helyen lelhető fel. Veszélyeztetett fajta. Az Alföldön alig 1 hektáron termesztik. Származása vélhetően Kis-Ázsiába nyúlik vissza, mivel korai magyar elnevezése a kármán körte volt, ami egy kis-ázsiai török népre és városra utal. Az augusztus végétől szeptember közepéig érő fajta gyümölcse középnagy, hasas körte, vagy hosszas tojásdad alakú. Színe zöldes, citromsárga, majd szalmasárga. Kocsánya hosszú,görbe, bunkós. Húsa sárgásfehér, bőlevű, olvadó, néha kásás. Ízvilága édes, jó illatú, fanyar, illatos. Gyümölcsére varasodás jellemző. Fája edzett, bőven, de szakaszosan terem, korán fordul termőre. Részben öntermékenyülő. Levele széles tojásdad, már majdnem kerek, hosszú nyelű.Vesszeie görbülők,vastagok, bütykösek. Koronálya terebélyes magas, ernyős,terebélyes, lecsüngő és sűrű. Leginkább vadalanyra ajánlják, de birsen is jó fejlődik. Termőlyet tekinteve nem válogat, mindenütt megterem, a talajban nem nem válogat, de megfelelő nedvességre van szüksége. A hosszú érési ideje miatt inkább házikeretkben ajánlják, míg ez az árutermelésben hátrányos.

Termékenyülése, porzói

Részben öntermékeny

Gyümölcse

Gyümölcse középnagy, hasas körte vagy hosszas tojásdad alakú. Színe  zöldes citromsárga majd szalmasárga. Kocsánya hosszú, görbe, bunkós. Húsa sárgásfehér, bőlevű, olvadó, néha kásás. Ízvilága édes, jó illatú, fanyar, illatos. Gyümölcsére varasodás jellemző.

„Nagy öreg, sárga, jó édes leves, nem is köves, nem tart sokáig, nagy hasa vagyon, egy kevessé hoszúkás”. - írja Lippay János a Posoni Kert című művében

Érési ideje

Augusztus vége-szeptember közepe.

Tárolhatósága

Csak egy-két napig tárolható el.

Gazdasági értéke, felhasználása

Az egyik legértékesebb nyári körtefajtánk. Házikertekben ajánlják a termesztését.

Társnevei

Mintegy 64 társnevét gyűjtötték a mai napig össze. Közülök néhány, a teljesség igénye nélkül: Kálmán körte, Nyári kálmán körte, Torzsátlan körte, Budai körte, Szt. Lőrinc körte.

Származása, története, történelme

Ősi nyári körtéink egyike. Bereczki Máté Olasz fajtának tartotta, Rapaics Kis-ázsiai alapanyagból Magyarországon létrejött fajtakörnek.

Származása egyéb írások szerint vélhetően Kis-Ázsiába nyúlik vissza, mivel korai magyar elnevezése a kármán körte volt, ami egy kis-ázsiai török népre és városra utal.

A szíriai körtéből is származtatják (P. Syriaca) a Szíriában termesztett P. nobilis-t, amely sok termesztett fajta, többek között a Kálmán körte őse is. A Kálmán körte szóösszetétel eredetében nincs köze a Kálmán személynévhez csupán érthetőség szempontjából keresztelték át. Karaman vidékéről terjedhetett el. Császárkörtének is nevezték a Felvidéken, de később ezt az elnevezést a vajkörtére használták. A Kálmán körte a középkor egyik legnépszerűbb fajtája volt.

A fajtának egy 350 éves példánya ma (2018.) is megtalálható Balatonalmádiban. Egészséges, az egész környék mikroklímáját meghatározza. Méreténél fogva térképészeti pont, koronája átmérője kb. 14 méter. A területet, melyen a fa áll, dr. Szita Imre az ötvenes évek elején vásárolta meg. Akkor tudta meg az előző tulajdonosok elbeszéléséből, hogy a már akkor is hatalmas körtefa alatt várta ki Sobri Jóska a hírt, hogy a közeli Határ-csárdában vannak-e pandúrok; és ha vannak, melyik megyéből jöttek, Zalából-e vagy Veszprémből; a csárda (ami a két megye határára épült) melyik megyéhez tartozó padján ülnek. A fa olyan nagy megbecsülésnek örvendett, hogy amikor a telek gazdát cserélt, a régi tulajdonosok sorra kikötötték, hogy a fát nem szabad kivágni. A nevezett fa évente 5-10 mázsa egészséges termést biztosít, minden növényvédelem nélkül. Betegségekkel szemben ellenálló fajta. Ezért a faj fenntartása érdekében fáját a tulajdonosok felajánlották szaporítóanyagként is oltványok készítéséhez.

(p 86-87.)
Galeotto egy szerémségi körte emlékét hagyta ránk. Tudjuk, hogy ez a humanista 1485-ben könyvet írt Mátyás király mondásairól és viselt dolgairól, amelyben a királyon és emberein kívül megörökített több magyar érdekességet is, pl. az énekmondást, újévi ajándékozást, a hálószobák fűtését, Buda és Pest fekvését, Buda hővizeit, a Tisza halbőségét, stb. Mikor Vitéz János hasonló nevű unokaöccséről ír, aki abban az időben szerémségi püspök volt, megragadja az alkalmat, s a Szerémség termékeit is megdicséri. Különösen megragadta a képzeletét az aranyat termő szőlő. Bennünket ugyan most ez nem érdekel, de ennek kapcsán említi a Szerémség nagy körtéjét is, ezért ideiktatom e sorait: „És hogy a Szerémség hegyeinek boráról hallgassak, amely annyira kellemes, hogy az egész föld kerekségén nehéz lenne párját, vagy csak hasonlót találni, és hogy kobakkörtéjének nagyságáról és finomságáról se beszéljek, amely olyan nagy, hogy két kézzel is alig lehet körülfogni, csak arról a hallatlan és csodálatos dologról számolok be, amelyet sehol a világon nem ismernek.” Az eredeti latin szövegben e körte neve pirum cucurbitinum. Galeotto, mint humanista, természetesen ókori nevet használ. Kobakkörte nevét először a rómaiak első gazdasági írója Cato említi. Galeotto fordítói a pirum cucurbitinum magyar megfelelőjét kármán körténkben, a Nyári kármán körtében találták meg. Valószínűleg helyesen.

(p 104.)
Azt a körtét, amelyet most Kálmán körtének neveznek, a régiek Kármán körte néven ismerték. Kármán [Karaman – Ankarától délre kb. 780 km-re (B.T.)] török város és nép neve Kis-Ázsiában. Szorgalmas, derék nép, a török időkben Magyarországra is eljutottak ipari és kertészeti termékei a balkáni úton, így a kármán gyolcs, kengyel, kesztyű, suba, zabla és körte. Csak akkor felejtettük el e körte helyes nevét, mikor a török már eltűnt szomszédságunkból.

(p 141.)
A nyári körték közt a legnevezetesebb volt a Kármán körte, amelyet korunk gyümölcsészei Nyári Kálmán körte néven tartanak számon.

(p 142-144.)
A Kármán körtét könnyű felismerni rendkívül szabálytalan, buckós, vagyis bütykös felületéről, amely alapján néhol Buckóskörte, a hazai németek körében Pluzerbirn a neve. Gyakran csúcsa is oldalt hajlik, s ilyenkor bizony valósággal idomtalannak kell mondanunk egyébként jellegzetes alakját. Bőre eleinte világoszöld, túlérett korában sárga, napos oldalán piros lehelettel. Zölden kel élvezni, mert érett korában hamar elveszíti finom ízét. Leve bő, édes, jellegzetesen kissé muskotályos ízű, húsa sárgásfehér.

Fája olyan nagyra nő, mint valami tölgyfa, koronája terjedelmes. Ifjú korában kövér, hosszú vesszőket hajt, ezért a kertben fokozott gondozásra szorul. Igazi ősi körtefajta, amelyet gyökérhajtásról és magról is lehet szaporítani, ezért terjedt el nagymértékben a falusi kertekben. Manapság a gyümölcsfától azt várják, hogy hamar teremjen, és nem tekintik akadálynak, ha a fa rövid életű. Régen másként gondolkoztak az emberek, keresték és megbecsülték a hosszú életű gyümölcsfákat. Már pedig a Kármán körte fája ugyancsak hosszú életű. Méltán írja róla Entz Ferenc: „Aki belőle ültet, nemcsak magáról gondoskodik önző módra, hanem fiai és unokái élvezetéről is.” Ennek igazolására és szemléltetésére Entz elbeszéli, hogy Budakeszin az özvegy a gyümölcsfákat örökli az elhunyt gazda után, és hogy az özvegy jövője biztosítva legyen, igyekszik a kertben mentől több Kármán körtét ültetni. Az örökölt gyümölcsfák terméséből kiárulja özvegyi életének szükségleteit. Kovács József, a múlt század közepén Bátorkesziben [egykori magyar mezőváros, amely a trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járáshoz tartozott, mai neve Bátorove Kosihy, lakosainak döntő többsége ma is magyar, az általános iskolát a falu egykori református lelkészéről, és nagyhírű pomológusáról Kováts Józsefről nevezték el – B.T.] gyümölcsfaiskola tulajdonos, az 1861-iki faiskolajegyzékében a Kármán körte fáját a körték királyi fájának és Matuzsálemének nevezte.

Nagyon feltűnő jelenség, hogy e kétségtelenül magyar körtefaj nevével először csak a 17. században találkozunk. Ekkor azonban egyszerre a legjobb nyári körténk. Pázmány Péter 1636-ban megjelent Vasárnapi innepi prédikátziók c. munkájában ezt olvassuk: „A vad körtvélyből bergamotot vagy kármánykörtvélyt nem aszal.” Lippay János feljegyezte, hogy akkor a Felvidéken ezt a körtét Császár körtének nevezték. Kétségtelen, hogy ez a név a barokk-kor alkotása. Később ezt a kitüntetést, amelyet a Császár körte elnevezés jelent, átruházták a francia eredetű Fehér vajkörtére. De a 17. és a 18. század Császárkörtéje a Kármán körte. „Kármán, avagy mint a Felföldön híják, Császár körtvély, nagy öreg, sárga, jó édes leves, nem is köves, nem tart sokáig, nagy hasa vagyon, egy kevéssé hosszúkás.”

Hol rejtőzött ez a legjobb régi nyári körténk előbbi századokban? Ha e kérdésre felelni akarunk, először tudnunk kell, hogy a Nyári kármán körte nem valami magában álló fajta, hanem egy egész nyári körtetörzs legértékesebb tagja. A pomológus e körte társneveiként sorol fel néhány körtenevet, ilyen pl. a Lőrinc körte, Torzsátlan körte, Buckós körte. A Lőrinc körte neve minden bizonnyal augusztusi körtét jelent, Lőrinc napja ugyanis augusztus hónap tizedike. A Lőrinc körtét már Lippay ismerte és leírta: „Lőrinc körtvély, középszerű, egyfelől sárga, másfelől veres, hosszúkás, köves valamennyire, s nemigen leves.” A múlt században Tamássy Károly Debrecenből ismertet egy Lőrinc körtét, Lőrinci szajkókörte néven, amely csaknem Lőrinc napján érik. Porzsolt Kálmán, aki érdekes cikkben ismertette a Nyárád-mellék gyümölcsészetét 1881-ben, e körte székelyföldi neveit jegyezte fel. Szerinte ott Kovács Lőrinc vagy Torzsátlan körte a neve, nagyon jó nyári körte volna és nagy is, ha értével a magháza körül savanyú nem volna. Torzsátlannak nevezik e körtét sok helyen a Dunántúl is. Mindezek alapján kétségtelen, hogy a Lőrinc körte a Nyári kármán körte silányabb és korábban érő alakja.

(p 147.)
Mikor a 18. században a növénytani ismeretek haladásával kapcsolatban a gyümölcsészet új utakra tért, s egyrészt a gyümölcsfajták megkülönböztetése pontosabb lett, másrészt nyugaton új fajták egész sorát kezdték előállítani a gyümölcsösökben, a Kármán körtékre is új idők derültek. Sajnos, nálunk nem a fejlődés jegyében indult ez a korszak. Itt senki sem gondolt arra, hogy meglevő gyümölcsfajta állományunkat az új idők szellemében nemesítse tovább, hanem még a nevét is elrontottuk régi Kármán körténknek. Entz Ferenc a múlt század 50-es éveiben utoljára használja helyesen a Kármán körte nevét, de a már idézett Kovács József egy évtized múlva oktalan romantikával elterjeszti gyümölcsfakalauzában a Kálmán körte nevet. „Sokan szeretik – írja – Kármán körtének nevezni, melynek pedig semmi értelme sincs, holott ha Kálmán körtének mondjuk, ősi bölcs királyunkra emlékezünk.”

Ellenállóság

Fája edzett. Gyümölcsére varasodás és alaktalanodás jellemző.

Termőhely-, talajigénye

Termőhelyben nem válogat, viszont a nedves talajt kedveli. Az Alföld mostoha viszonyú régióiban sikerrel terem. Igénytelen, talajban nem válogat, de elegendő nedvességre van szükségei. Ezért leginkább vízközeli helyre, jó vízgazdálkodású talajba való. Száraz termőhelyen a gyümölcshús szétfolyik. Leginkább vadalanyra, közepes törzsre való, de birsen is jól fejlődik. Vízhajtás képzésre hajlamos, kevésbé igényli a metszést. Venturiás varasodásra fogékony.

Termőképessége

Korán termőre fordul, bőven-, viszont szakaszosan terem.

Hajtásrendszere

Levele széles tojásdad, már majdnem kerek, hosszú nyelű. Vesszeie görbülők, vastagok, bütykösek. Koronálya terebélyes magas, ernyős,terebélyes, lecsüngő és sűrű.

Ültetési és gondozási útmutató
Általános tudnivalók

Annak érdekében, hogy az ön által kiválasztott gyümölcsfa optimális terméssel örvendeztesse meg, és megfeleljen elvárásainak, fontos a megfelelő fajta kiválasztása, ugyanis az adott gyümölcsfa-fajta környezeti- és termőhely igényét is figyelembe kell venni. A kiválasztott fajta számára megfelelő termőhely-, klíma-, és a szakszerű gondozás szükséges. A helyi viszonyok között a már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez. A gyümölcsfák a mélyrétegű, humuszban gazdag, könnyen átmelegedő talajokat kedvelik. A túlzottan kötött, nedves, nehezen átmelegedő talajok nem igazán alkalmasak gyümölcstermesztésre.

A füves területen lévő gyümölcsfák alatt tiszta területet kell hagyni, ami télen szalmás istállótrágyával vagy avarréteggel, szalmával szórhat be, vigyázva arra, hogy a trágya közvetlenül ne érintkezhessen a fatörzzsel, gyökérzettel.

A gyümölcsfák háromféle formában kerülnek forgalomba:

1., Szabadgyökérrel
Az ön által megrendelt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökércsomagoltan érkezik. A megrendelt szabadgyökerű gyümölcsfát a kézbesítést követően lehetőleg azonnal el kell ültetni a végleges helyére. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a bontatlan csomagolásban az oltványok csupán néhány napig tarthatók. A tárolás ideje alatt a csomagot hűvös, naptól védett helyen kell tárolni, lehetőleg pincében, vagy ahhoz hasonló klímájú helyen.

A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje. Ügyeljen arra, hogy 48 óránál sokkal tovább viszont ne álljon vízben a fa, mert ebben az esetben a gyökér befullad. 

Ha nem áll módjában azonnal elültetni a facsemetéket, vagy nem tudja még a végleges helyére ültetni azokat, akkor vermeléssel áthidalható az az időszak, amíg a fa a végleges helyére kerül.

A gyümölcsfák vermelése akár csoportosan, szorosan egymás mellé is történhet. A gyökerek méretének megfelelő méretű gödör kiásását követően helyezze bele a gyümölcsfát(kat), akár szorosan egymás mellé, majd földelje el azokat. A földrögök között nem maradhat levegő, eszért a földet taposással is szükséges tömöríteni, majd bőségesen meg is kell azt öntözni. A vermelési időszak alatt ügyeljen arra, hogy a föld ne száradhasson ki. Azt nedvesen kell tartani.

2., Konténerben
A konténeres növények ültetése fagymentes időben az év bármely szakában lehetséges (nyáron is). A konténeres növényeket nem szükséges a kézbesítést követően azonnal elültetni, arra azonban figyelni kell, hogy a gyökereket körülvevő földlabda ne száradjon ki télen sem. Egy gyümölcsfa mindösszesen maximum kettő-, átültetéssel +1 (összesen három) évet bír ki konténerben. Mivel a faiskolában is már minimum fél, de inkább 1 évet töltött a fa konténerben, ügyeljen arra, hogy a kiültetés a kellő időben történjen meg.
Konténeres (és szabadgyökeres) körtefa vásárlásakor is kérjük, vegye figyelembe, hogy a körte szinte az egyetlen olyan gyümölcsfaj, amely nagyon lassan nő fiatalon, és a többi gyümölcshöz képest a suhángból csak nagyon lassan alakul ki a koronás oltvány. Ezért, kérjük vegye figyelembe, ha ön konténeres körtefát rendel, akkor nagy valószínűséggel csak egy suhángot fog kapni, tehát egy elágazás nélküli oltványt. Ez a körték tekintetében többnyire igaz a több éves konténeres oltványokra is. Ekkor ugyan már egy erősebb, fejlettebb, de jellemzően feltehetően szintén elágazás nélküli fácskáról beszélünk. A korona a kiültetést követő években fog kifejlődni az ön kertjében, amelynek előnye viszont az, hogy a koronát a saját elképzelései, kívánalmai szerint- és az önnek tetsző elágazásokkal alakírhatja ki. Ez a fiatalkori lassab növekedési fejlődés minden körtefajtára igaz.

3., Földlabdával
A földlabdás gyümölcsfákat nem szükséges megérkezésükkor azonnal elültetni, mivel a gyökérzet a csomagolásnak köszönhetően védve van, azonban arra figyelnie kell, hogy a földlabda ne száradjon ki.

Ajánlott termőtájak
Az ajánlott termőtájak  bővebb, magyarázó leírását az alábbi linkekre kattintva tekintheti meg:

Ültetés ideje

Az ültetés fagymentes időben (szabadgyökeres oltványok esetében őszi és tavaszi időszakban – október közepétől november végéig, illetve február közepétől április elejéig) végezhető el, de akár még a téli időszakban (pl. januárban) is ültethető gyümölcsfa, ha a levegő hőmérséklete +3 °C fölött van és a talaj nincs mélyen átfagyva. Fontos azonban, hogy a szabadgyökerű gyümölcsfák esetén az ültetés mindenképpen a lombhullás után, de rügyfakadás előtt történjen. Optimális azonban szabadgyökeres gyümölcsfát őszi időszakban ültetni a biztonságosabb megeredés érdekében, mert az enyhe, téli napokon a gyökereken keletkezett sebek még a tavaszi időszak előtt kalluszosodnak és az új gyökerek kialakulása is megkezdődik, melyek tavaszra már készen is állnak és nem akkor kezdenek még csak kialakulni (újból), mivel a tavaszi ültetés alkalmával a már megindult kis gyökérhajtások könnyen letörnek. Őszi ültetéskor a gyökérzet körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem szükséges, mert a téli csapadék kellő nedvességet biztosít, és a talaj tömörödése is megtörténik.

Tavaszi ültetésnél a talajt a gyökérzet között taposás helyett bőséges öntözéssel kell tömöríteni. Ebben a tavaszi időszakban a kiszáradás is gondot okozhat, ezért ajánljuk a mulccsal való takarást.

A konténeres fákat az év bármely szakában (fagymentes időben) lehet ültetni, akár nyáron is.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot alanytól-, korona formától (metszési mód) és alaktól függően kell meghatározni. Vadalanyon lévő fajták általában terebélyesre nőnek és magasságuk is elérheti a 15 m-t. Itt ajánlatos a 8-10 m-es tőtávolságot tartani, a sortávolság 6 m, eltolt ültetési rendben. A törpésítő alanyoknál, mint pl. birs, galagonya, és M-alanyoknál kisebb távolságokat is hagyhatunk (pl.: 6x6 m).

  • Közepes törzsű fák esetében 7-8 méter sortávolság és 5-6 méter tőtávolság,
  • Termőkaros orsó esetében 7 méter sortávolság és 3,5-5 méter tőtávolság,
  • Karcsúorsó esetében 3 méter sortávolság és 1,5 - 2 méter tőtávolság,
  • Sövény esetében 5 méter sortávolság és 0,8-4 méter tőtávolság,
  • Bokrok esetében 4 méter sortávolság és 4-5 méter tőtávolság ajánlott

Az ültetési távolságokról - a korona metszési módja és az alak függvényében fajtákra lebontva - összeállítottunk egy részletes ismertető táblázatot, melyet ide kattintva tekinthet meg.

Általánosságban elmondható, hogy alma, körte esetében 6-7 m-, cseresznye esetében 8-9 m-, szilva, kajszi és meggy esetében 5-6 m-, birs, naspolya és őszibarack esetében 3-5 m-, gesztenye esetében 8-12 m-, dió esetében 10-20 m tőtávolságot javasolt tartani.

Kiskertekben érdemes odafigyelni arra is, hogy a telekhatártól milyen távolságra kerülnek elültetésre a kiválasztott növények.

Telekhatártól, illetve épülettől,  tartandó javasolt ültetési távolságok:

  • Gyep, virág, szamóca, hagyma, stb.: 0,5 m
  • 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor: 1,5 m
  • Szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa: 2 m
  • 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa: 2,5 m
  • 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa: 3,5 m
  • Alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa: 5 m
  • Cseresznyefa, továbbá az előzőekben fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár, fűz, akác, fenyő: 7 m
  • Dió- és gesztenyefa: 10 m

A kisméretűre növő fákat (pl. őszibarack) 3 méterre, a közepes méretű alma, kajszi, körte, szilva, stb. fákat négy méterrel a telekhatártól kell ültetni.

Ültetés módja

Szabadgyökerű fák ültetése
A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje. Ügyeljen arra, hogy 48 óránál sokkal tovább viszont ne maradjon vízben a fa, mert ebben az esetben a gyökér befullad. 

A megvásárolt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökereinek végéből szükséges 1-2 cm-t levágni, és a sérült részeket eltávolítani az egészséges részig (fehér metszlap).

A gyümölcsfát ültesse lehetőleg napos helyre, mert a napfény kedvezően befolyásolja az aromaanyagok, vitaminok képződését és a gyümölcs színeződését is. A napfény hatására a fák koronájában a harmat hamarabb elpárolog, így nem alakul ki kedvező életfeltétel a gombás- és baktériumos betegségek számára.

A karcsú orsó, szabadorsó korona kialakítású gyümölcsfák mellé, minden esetben támrendszer vagy karó szükséges. A karó esetében érdemes keményfát használni, melynek optimális átmérője 5 - 8 cm, hossza 180 - 200 cm (a karót 50 - 60 cm mélyen kell a földbe helyezni). A karó a korona kezdete fölé érjen. A fákat 3 - 5 helyen elasztikus, erős műanyag szalaggal, nyolcas alakban kell a karóhoz rögzíteni. Időnként ellenőrizze, majd szükség esetén lazítsa meg a kötéseket!

Az ültető gödör  mérete: min. 60 x 60 x 60 cm, de nem túlzás a 100 x 100 x 100 cm sem, ugyanis  gyümölcsfa életében ez az egyetlen alaklom amikor tápanyagot tudunk juttatni a gyökérzet alá. Ezt követően erre nincs lehetőség. Különösen szükséges ez a nagy gödörméret akkor is, ha a talaj nem túl jó minőségű, törmelékes, vagy túlságosan kötött. A gödör aljára kerüljön – gaztól, taracktól és gyomoktól mentes - föld föllazítva és összekeverve trágyával, mely lehet szerves trágya (min. 3-4 éves marhatrágya) is, illetve trágyapellet. Az eredeti marhatrágya hosszabb időn keresztül biztosít tápanyagellátást a gyümölcsfának viszont felelhetők benne károsító lárvák és baktériumok is. A trágyapellet ehhez képest már egy szinte sterilizált ám mégis természetes tápanyagpótlási módszert biztosít viszont lebomlási ideje sokkal gyorsabb, ezért kevesebb időn át tud tápanyagot biztosítani a gyökérzet számára.

A trágya / trágyapellet – föld keveréket az ültetőgödör alján javasolt meglocsolni kb. 2 dl (folyékony) baktériumtrágyával. Ezután minimum 5 cm-es földréteg következik (mivel a gyökérzet közvetlenül nem érintkezhet a trágyával) majd, a gyümölcsfa gyökere. Ebben a rétegben állítható be a gyümölcsfa ültetési mélysége is ezen földréteg vastagságának szabályozásával.

A legfelső gyökérre 6-8 cm föld kerüljön, de ügyeljen arra, hogy az oltás/ szemzés forranya (oltási heg) nem kerülhet föld alá, mivel abban az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a nemes úgymond lelép az alanyról, azaz legyökeresedik. Ez az adott gyümölcsfa gyors kipusztulását okozza. 
Az ültetési mélységet ezért egészen pontosan meg kell határozni, aminek legegyszerűbb módszere,  ha egy egyenes lécet átfektet a gödör felett és ehhez állítja be az oltási heg magasságát, hogy az a föld felszíne fölé essen. Ilyenkor megemelve a facsemetét a földdel kevert trágyaréteg és a gyökérzet közé még be tudja lapátolni a megfelelő mennyiségű földet.

A fa gyökerei közé érdemes gyökéritatót szórni (kb. 400 g/fa), illetve a fa gyökérzetére mikorrhiza gomba tablettát (2db) morzsolni.

Az ősszel ültetett gyümölcsfa gyökere körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem feltétlen szükséges (de nem árt). A téli csapadék ellátja a gyökeret kellő nedvességgel és a talaj tömörödése is megtörténik. Őszi ültetés esetén az oltvány tövét kupacolni (földdel feltölteni) kell.

A tavaszi ültetés annyiban különbözik az őszitől, hogy ekkor a taposás helyett bő vízzel kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Ilyenkor a legnagyobb veszély a szárazság, ezért mulccsal, tőzeggel vagy szalmás trágyával védekezhet a kiszáradástól. Tanácsos legalább 1 m2 területen a talajt betakarni a gyümölcsfa tövében.

Konténeres fák ültetése
A konténerben szállított gyümölcsfaoltványt a konténerből óvatosan emelje ki oly módon, hogy a gyökerek között lévő föld ne hullhasson ki. A gyökerekkel jól átszőtt földlabda palástján (kerületén) a gyökereket metszőollóval / kézzel meg kell tépkedni / szaggatni, hogy az ültetést követően a gyökérzet szerteágazón növekedjen tovább. A konténeres gyümölcsfa gyökereit metszeni nem kell.

Az ültetés alkalmával minimum akkora gödröt ásson, hogy a földlabda kényelmesen beleférjen. Javasolt, hogy a földlabda körül minden irányan legyen legalább 20-20 cm hely a gödörben (alul is), de, ha biztonsággal és bőségesen szeretné ellátni tápanyaggal a gyökérzet alatti földréteget, akkor az 1m x 1m x 1m-es ültetőgödör sem túlzás, sőt…

Az ültetés további folyamata megegyezik a szabadgyökeres gyümölcsfák ültetési módjával.

Kapcsolódó tartalom:

Öntözés

Őszi ültetésnél nem szükséges, viszont tavasszal történő ültetés esetén bő vízzel (min. 15-20 l) kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Tavasszal az öntözést hetente meg kell ismételni 2 hónapon keresztül. Nyári száraz időszakokban mindenképp bőségesen pótolni kell a nedvességet 2-3 napi, de szükség esetén akár napi rendszerességgel is.

Metszés

A metszés helyes időpontjának megválasztása nagyon fontos a terméshozam-, a fertőzések elkerülése és a koronaalakítás szempontjából is. Szakszerűtlen metszéssel óriási kárt is lehet okozni a gyümölcsfákban, de a metszés elmulasztása sem jó megoldás.

Ültetéskor (őszi ültetésnél is tavasszal - február, március - kell metszeni) a metszés szerepe rendkívül fontos egyrészt koronaalakítás szempontjából, másrészt pedig  - azonban elsődlegesen - azért, mert a facsemeték gyökérzete a kitermelés során sérül (A sérült gyökérrészeket ültetés előtt vissza is kell metszeni az egészséges részig), és nagy része a földben marad. Tehát a megmaradt kisebb gyökérzet nem képes ellátni tápanyaggal a változatlan méretű föld feletti részt, ezért ezt az aránytalanságot a föld feletti részek metszésével szükséges kiegyenlíteni, de legjobb a gyökér javára eltolni. Ellenkező esetben a növény kiszárad, hiszen a leveleken keresztüli légzéssel vizet párologtat el, amit, ha a gyökérzet nem tud pótolni, az a facsemete kiszáradásához vezet.

Őszi ültetésnél semmiképp nem szabad metszeni az elültetett facsemetéket (majd csak tavasszal), mert ilyenkor a metszési felületen bejutási pontot biztosítunk a fertőzések, kártevők számára, illetve fagykár is keletkezhet.

A tavaszi metszés a kívánt korona típus kialakításának megfelelően kell, hogy történjen, amely függ az alanytól és a gyümölcsfa fajtájától és a kívánt művelési módtól is. Az első 5-6 évben a csemetefák koronaalakítása történik. Ezt nem ildomos elhanyagolni és szakszerűtlenül végezni, mert a későbbi évek során csak bosszúságot fog okozni az elhanyagolt és szakszerűtlenül metszett lombkorona, illetve a gyümölcstermés sem fogja ebben az esetben hozni a várt eredményt.

Minden gyümölcsfánál általában alkalmazható metszési mód a sudaras ágcsoportos metszés. Ennek az a lényege, hogy az évek során 3 ágemeletet alakítunk ki metszéssel a gyümölcsfán, az ágemeletek között meghatározott távolságokat kihagyva.

Az első évben a koronás fácskán 3-4 oldalvesszőt hagyunk meg kb 60-100 cm magasságban, minél szabályosabb elrendezésben, és ezeket vágjuk rövidre. A függőleges irányba növekvő sudarat, az oldalvesszők metszési magasságához képest 20 cm-rel magasabban vágjuk el. Oldalvesszők hiányában csak a sudarat kell elvágni és a vágás alatt fejlődő oldalhajtásokból lehet azután kinevelni az első ágcsoport szintet.

Az első és a második oldalág-csoport szint között 80-100 cm távolságot hagyunk, de a 40-60 cm is elfogadott fajtától függően. Tehát az első évben arra törekszünk, hogy a sudár elérje a 100-110 cm magasságot.

A sudaras ágcsoportos metszéstől eltérő korona kialakítás a katlan és a váza korona. Az őszibarack metszése során katlan koronát alakítunk ki. A kajszi, meggy és a szilva koronáját általában váza alakúra neveljük. Mindkét metszésnek az a lényege, hogy a hosszirányban fölfelé növekvő sudarat tőből eltávolítjuk. Amikor az őszibarackot megvásárolja, általában már kis koronás fácska. Arra kell csak ügyelni, hogy a törzs vonalában ne fejlődjön sudár. A kajszi, meggy és a szilva váza koronája úgy alakítható ki, hogy a kívánt törzsmagasság fölött el kell vágni a sudarat. A kihajtott rügyekből nem szabad engedni, hogy a törzs vonalában sudár fejlődjön.

Az ültetési időszakon kívüli minden egyéb metszésmód célja a koronaalakítás, illetve, hogy a napfény és a levegő minél jobban érje a gyümölcsöket, a korona ne sűrűsödjön be, szabályozza a terméshozamot és a koronát megfelelő irányú és intenzitású növekedésre serkentse. A szakszerű metszéssel továbbá a kórokozók és a kártevők számára nem alakulnak ki optimális életfeltételek, ezért bőségesen termő gyümölcsfát nevelhetünk.

Az ún. termőkaros és a hasonlóan kedvező karcsú orsóra nevelt koronaforma jól megfelel ezeknek a követelményeknek megfelelő alanyhasználatnál, és könnyen elsajátíthatók, de a váza és a katlan korona is jó választás lehet adott gyümölcsfajtánál.

Részletes leírást a témában a metszési útmutatóban talál mely szakanyagainkban olvasható.

Körténél, almánál, őszibarcknál a nyári zöldmetszés (július) sem hanyagolható el, ha szép gyümölcstermést szeretne elérni.

Diófa esetében sem az őszi, sem a tavaszi metszés nem ajánlott, mert ezekben az időszakokban még igen magas a diófánál a gyökérnyomás és a metszfelületeken keresztül képes mintegy elvérezni a fa. Tavaszi metszésnél a sebekből kicsordul a fa nedve, ami nehezen szárad be, és ez korhadást indít meg. A ritkító metszés optimális ideje az augusztusi és a szeptemberi időszak.

A korona alakító metszés a diófa csemetéknél optimálisan télen végezhető el.

Vadhajtások

Előfordul, hogy a gyökérzetből vagy az alanyból a törzsön (az oltás/szemzés alatti részen) vadhajtások törnek elő. Ezeket minden esetben el kell távolítani. A vadhajtások nem keverendőek össze a vízhajtásokkal. A vízhajtások a fa nemes részén törnek elő és ezek 2-3 rügyre való visszametszéssel termőre fordíthatóak. A nem kívánatos helyeken el kell távolítani azokat.

Tápanyagpótlás

Ültetéskor a vegyszermentes kertészkedés érdekében érdemes EM-bio trágyával belocsolni az ültető gödröt, illetve a gödör aljára kerüljön szerves trágya, vagy trágya pellet. Részletek ld.: Ültetés módja

A jó gyümölcsberakódáshoz és gyümölcsfák egészséges fejlődése érdekében feltétlenül szükséges évről évre a megfelelő mennyiségű tápanyagok pótlása is. A túlzott trágyázás azonban kedvezőtlen hatással van a tárolhatóságra, az íz kialakulására, valamint betegségekhez is vezethet.

A legjobb, ha az alap tápanyagpótlást egyszer tavasszal, és egyszer ősszel végzünk el. A nagyobb terméshozam eléréséhez június végéig további tápanyagpótlást iktathatunk be. A legjobbak erre a célra a folyékony állagú trágyák. Pl. a természetazonos EM-BIO baktérium trágya.

Az érés illetve a szüret után az őszi időszakban már csak lassan lebomló trágyákat használjon. Legmegfelelőbb erre a célra az istállótrágya, vagy a marhatrágya pellet.

Téli védelem

A fagykároktól úgy védheti meg gyümölcsfáit, ha a metszés fagymentes időben, a kihajtás előtt történik (általában februárban) a fent leírtak szerint. A kemény téli hajnalokon, amikor már -20 fok közelében is járhat a hőmérő higanyszála a fagyok ellen füstöléssel vagy öntözéssel lehet védekezni.



vissza

További kínálatunkból

Rólunk mondták

Pénteken megkaptam a töletek rendelt gyümölcsfákat. Nagyon meg vagyok elégedve. A fák is szépek és a csomagolás is tökéletes.Sok kertészettöl rendeltem eddig, de ezek útán csak töletek rendelek. A webes felületetek is nagyon szuper. Február közepére biztos rendelek még. Csak gratulálni tudok a munkátokhoz. Sziasztok!


Bátai János

vásárló

Magyarország

idézőjel
Bátai János - vásárló / Magyarország

Tisztelt Tünderkertek,
hagy gratuláljak a weboldalukhoz, frissítően sok és jól érthető információ van rajta, abszolút fölfelé lóg ki a mezőnyből. Csemegeszőlőt szeretnék telepíteni, érési sorrendben különböző fajtákat, az erre vonatkozó információk azonban nagyon hézagosak itthon, ahogy látom, az Önök táblázatos megjelenítése viszont messze a legjobb, amit Magyarországon találtam...


Debreczy Zoltán - vásárló / Magyarország

Debreczy Zoltán

vásárló

Magyarország

idézőjel

Jelmagyarázat

Napos helyre ültetendő Napos helyre ültetendő
Félárnyékos helyre ültetendő Félárnyékos helyre ültetendő
Árnyékos helyre ültetendő Árnyékos helyre ültetendő
Vízigényes Vízigényes
Szárazságtűrő Szárazságtűrő
Téli védelem szükséges Téli védelem szükséges
Ősi-, történelmi fajta Ősi-, történelmi fajta
Befőzésre kiváló Befőzésre kiváló
Hosszan elálló fajta Hosszan elálló fajta
Gyorsan romlik Gyorsan romlik
Szép, piaci gyülöcs Szép, piaci gyülöcs
Aszalásra kiváló Aszalásra kiváló
Rendkívül ízletes Rendkívül ízletes
Önmeddő, porzó szükséges mellé Önmeddő, porzó szükséges mellé
Borízű Borízű
Szélvédett helyre ültetendő Szélvédett helyre ültetendő
Érzékeny a téli hidegre Érzékeny a téli hidegre
Rezisztens / ellenálló fajta Rezisztens / ellenálló fajta
Korunkbeli fajta Korunkbeli fajta
Új nemesítés Új nemesítés

A gyümölcsfaoltás tízparancsolata

Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!

Felhívjuk figyelmét, hogy 2022.04.06-i dátummal közzétettük Adatkezelési tájékoztatónk (Felhasználói és revíziós irányelveink) frissített verzióját. Kérjük, olvassa el ezeket figyelmesen, és csak ezt követően, ha azokkal egyet is ért, kezdje meg webes felületünk használatát! A jelzett dokumentum terjedelmes, számoljon nagyobb időráfordítással. Továbbá tájékoztatjuk, hogy weboldalunk működése érdekében cookie-kat használ.