Felhívjuk figyelmét, hogy 2018. május 25-én közzétettük Adatkezelési tájékoztatónk (Felhasználói és revíziós irányelveink) frissített verzióját. Kérjük, olvassa el ezeket figyelmesen, és csak ezt követően, ha azokkal egyet is ért, kezdje meg webes felületünk használatát! A jelzett dokumentum terjedelmes, számoljon nagyobb időráfordítással. Továbbá tájékoztatjuk, hogy weboldalunk működése érdekében cookie-kat használ.
Garancia

Kezdje el begépelni a gyümölcsfa nevét, majd válasszon a betöltődő listából!

Kosár icon

Kosár tartalma

Regisztráció nélkül is vásárolhat

Webáruház Gyümölcsfa csemeték Birs

Bereczki bőtermő

Birs (Cydonia oblonga)

termek187//bereczky-botermo-187-1600092630-1200.jpg / Bereczki bőtermő termek187//bereczky-botermo-187-264321427-1200.jpg / Bereczki bőtermő termek187//bereczky-botermo-187-340701637-1200.jpg / Bereczki bőtermő termek187//bereczky-botermo-187-1717975529-1200.jpg / Bereczki bőtermő termek187//bereczky-botermo-187-1350184246-1200.jpg / Bereczki bőtermő termek187//bereczky-botermo-187-1871143717-1200.jpg / Bereczki bőtermő termek187//bereczky-botermo-187-234377906-1200.jpg / Bereczki bőtermő termek187//bereczky-botermo-187-592712369-1200.jpg / Bereczki bőtermő

Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
Ültetés
Virágzás
Szedésérettség
Gyümölcsérés
Napos helyre ültetendő
Vízigényes
Ősi-, történelmi fajta
Befőzésre kiváló
Hosszan elálló fajta
Szép, piaci gyülöcs
Önmeddő, porzó szükséges mellé
Szélvédett helyre ültetendő

Bereczki bőtermő

Birs (Cydonia oblonga) Magyar nemesítés

Raktáron van Jelenleg is
rendelhető.
Szállítás Szállítás:
Ültetési időben

A kiszállított termék adatai

Kiszerelés:
szabadgyökeres oltvány
szabadgyökeres oltvány
Méret: 120 cm felett

A kifejlett növény jellemzői

Faj: Birs (Cydonia oblonga)
Termékenyülés: részben öntermékeny
Porzói: feltöltés alatt...
Külső színe: citromsárga, narancs
Íz: fűszeres

Egy csomag tartalma: 1

Ára: 3 290 Ft

Megrendelt
mennyiség:


Általános ismertető

Régi magyar fajta. Fája nagyon szép, virágai impozánsak, halvány színűek, tavasszal nyílnak. Április végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne. Termése, levelei ősszel szemet gyönyörködtető pompás sárga színt öltenek. Dísznövényként is kiválóan megállja a helyét. Az alapfajtát Kiskunfélegyházán 1883-ban találták. Nevét Bereczki Máté pomológus (Romhány, 1824. – Kunágota, 1895) után kapta. Körte alakú, bordázott gyümölcsöket nevel. Gyümölcse gyógyhatású, amely a kiugróan magas pektintartalmának köszönhető. Héja éretten narancssárga. Húsa fehéressárga, közepesen lédús, íze édeskés, kellemes, illata és zamata intenzív. A magház körül enyhén kövecses. Szeptember végétől október végéig szedik, szedéstől januárig fogyasztják. A magánosan álló fái is jól teremnek. Korán termőre fordul, rendszeresen, bőven terem. Egyedi illatú termése iparilag is sokoldalúan feldolhasználható. Napjainkban például a birspálinka is komoly slágertermék lett, de efőttnek, ivólének, birs sajtnak, lekvárnak is kiváló. Mindenhol megterem, homokon is, a száraz meszes talajt nem kedveli. Ellenálló, télálló fajta.

Termékenyülése, porzói

Részben öntermékeny, de a magánosan álló fái is jól teremnek.

Gyümölcse

Gyümölcse zömök, körte alakú, középnagy vagy nagy (250-350 g). Széles körte alakú, legszélesebb középtájon, a csésze felé kevésbé bordázott. Fedőszíne aranysárga, erősen molyhos. Íze édeskés, igen erős illatú. A legízletesebb és legillatosabb birsfajta. A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról [maliformis (Mill.) Schneid] vagy a körteszerű termés [pyriformis (Dierb.) F. Zinn] esetében birskörtéről – ennek részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés magvú gyümölcsök megnyúltabbak.

Érési ideje

Szeptember végétől október végéig szedik, szedéstől januárig fogyasztják.

Tárolhatósága

Elálló fajata.

Gazdasági értéke, felhasználása

Egyedi illatú termése iparilag is sokoldalúan feldolhasználható. Napjainkban például a birspálinka is komoly slágertermék lett, de efőttnek, ivólének, birs sajtnak, lekvárnak is kiváló.

Származása, története, történelme

A Bereczki birs az egész világon ismert magyar fajta. Az alapfajtát Félegyházán 1883-ban találták, és Bereczki Máté, a nagy pomológus nevét viseli. 1995-ben lett árufajta. Az addig Bereczki néven szaporított birs fajtának nincs köze az eredeti fajtához.

Az ókorban óriási területeken voltak fellelhetőek birs ültetvények. Némely kutatók úgy gondolják, hogy a bibliai alma is nagy valószínűséggel birs lehetett. A birs gyümölcsét őseink aranyalmaként emlegették, a szerelem és boldogság emblematikus megjelenítője volt. A 20. században azonban jelentősége egyre csökkent.

Kifejezetten utóérő gyümölcs. A fáról leszedve, kemény, egyáltalán nem-, vagy kevéssé leveses, fanyar, nem túl vonzó küllemű, gyakran zöldes-sárga héjú gyümölcs, de napos ablakba téve elkezd sárgulni, héja a fajtától függően narancsossá, sötét sárgává válik és jellegzetes, kellemesen fűszeres illatot áraszt.

Nagymamáink idelyén az éretlen bis sok esetben a ruhásszekrény tetején érlelődött, kellemes illattal elárasztva a szobát.

Az érett gyümölcs illata mámorító és a régi időket megidéző emlékeket ébreszt és a gyermekkor szépségeit juttatja azok eszébe, akik még azidőtájt lehettek kisgyermekek, amikor még javában folyt a birs feldolgozása (1960-as évek és környéke). Hámozás után, főzés közben csodás illata belengi a konyhát és az egész házat, de még talán az udvart is. A sárgás gyümölcshús főzés közben szinte pillanatok alatt sötét-rózsaszínre változik.

A birs közismert gyógyhatásáról is. A népi gyógyászatban hasmenést csillapító szerként használták. A birs leve segít fertőző hasmenés gyógyításában. Amikor nincs elegendő gyomorsav vagy sokáig rostszegény táplálékot fogyasztunk, a birs savas hatása mozgásba hozza az egész emésztőrendszert. A birs nemcsak az emésztést serkenti, de a gyulladást is gyógyítja. A birslé hatásos lehet a reumás gyulladásra, fájdalomcsökkentőként is számon tarják. A legjobb, ha egy fél pohár birslevet fogyasztunk.

A birsben találhatóak cukrok, savak, cserzőanyag, pektin, galactoaraban, leucoanthocyanidin, illóolaj. A magnyálka kivonva égési sebekre, felfekvés esetén külsőleg (szuszpenzióban, kenőcsben) használható.

Ellenállóság

Korán fakad, ezért fagykár érheti. Termőhely iránt igénytelen, ellenálló, szárazságtűrő és télálló fajta. Hátrányai, hogy a gombabetegségekre és baktériumos tűzelhalásra fogékony. A gyümölcsmoly és az almamoly kedveli, a Pajzstetvek is megtelepszenek rajta, húsbarnulásra hajlamos. A birs egyike azon almatermésűeknek, amely legfogékonyabb az almatermésűek tűzelhalás betegségére (Erwinia amylorova). A fajták között azért óriási különbségek vannak. Például a  „Vranja” birsnél semmi féle betegség nem tapasztalható mindamellett, hogy még 1 kg-os gyümölcsöket is nevelhet, azonban pl. a „Leskováci” birs rendkivüli hajlammal rendelkezik a tűzelhalásra. A  „Vranja” birsnél, ha meg is kapja a betegséget esetleg 1-2 gallyon mutatkozik a fertőzés. A „Bereczki bőtermő” megbízhatóan terem, illata, aromája egyedülálló, azonban sajnos hullásra hajlamos fajta. Mindettől függetlenül a tűzelhalással szemben a „Bereczki bőtermő” sem rezisztens. A tűzelhalásra talán az egyik legellenállóbb fajta a „Robusta” birs.

Termőhely-, talajigénye

Mindenhol megterem, homokon is, a száraz és a meszes talajt nem kedveli, középkötött talajon fejlődik a legjobban. Semmiképp nem mondható azonban a talajra igénytelen növénynek, mert ha a talaj humusztartalma nem éri el legalább az 1%-ot, ott nem fog bőséges termést hozni. 5% feletti fiziológiás mésztartalmú talajra nem ajánlott telepíteni. Száraz körülmények között a gyümölcsök kövecsesednek. Öntözéséről érdemes gondoskodni.

A földlabda nélküli facsemetét fagymentes időszakban ősszel és tavasszal ültetheti el. Érdemes több fajtával együtt telepíteni a megfelelő termékenyülés érdekében. Szélvédett, napos kertrészbe ültetendő. Meleg- és fényigényes növény. Jó vízgazdálkodású, sekélyen gyökerezik. Ültetéskor pl. BA 29-es alanyon 6 m-es tőtávolság és 4 m es sortávolság javasolt alacsony törzsű késleltetett váza korona esetében. Talajműveléskor vigyázni kell, hogy a gyöketei ne sérüljenek, mert pl. a BA29 alany ebben az esetben erősen elkezd sarjadzani. Metszést nyugalmi állapotban lehet a birsen végzünk, viszont csak ritkítás javasolt és visszametszeni semmiképp nem szabad, mert a vegyes rügyek a vesszők felső harmadában helyezkednek el, és a helytelen metszéssel a rügyek eltávolításával megfosztja magát a gazda az összes terméstől.

Termőképessége

Igen termékeny, nagyon korán termőre fordul, magánosan álló fái is bőven teremnek.

Hajtásrendszere

Középerős növekedésű, felfelé törő hajtásokból álló félgömb alakú sűrű koronát nevel. Önmagában a birs nehezen alakítható faj, sha nem arra nő, amerre az ember szeretné. A birs nevelhető alacsony törzsű fának is késleltetett vázakoronával, de olykor a karcsú-orsó koronaforma is látható kiskertekben, leginkább fellelhető azonban a bokor alak. Törpésítő alanyon késleltetett váza koronánál a fa körülbelül olyan tizenöt éves korában javasolt a sudár kivágása. Bokorformát úgy a legkönnyebb kialakítani, ha a talaj felett 20-40 cm magasságban elágaztatjuk a növényt. 

A koronát évente ajánlott átvizsgálni, és a sűrűn álló vesszőket, gallyakatmegritkítani, ügyelve arra, hogy az ágak végei megmaradjanak. A birs az egyéves vesszők vegyes rügyeiből fejlődő 5-8 centiméter hosszú hajtások csúcsán terem. Háromévenkénti erősebb metszéssel ösztönözhető a folyamatos növekedés.

Ültetési és gondozási útmutató
Általános tudnivalók

Annak érdekében, hogy az ön által kiválasztott gyümölcsfa optimális terméssel örvendeztesse meg, és megfeleljen elvárásainak, fontos a megfelelő fajta kiválasztása, ugyanis az adott gyümölcsfa-fajta környezeti- és termőhely igényét is figyelembe kell venni. A kiválasztott fajta számára megfelelő termőhely-, klíma-, és a szakszerű gondozás szükséges. A helyi viszonyok között a már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez. A gyümölcsfák a mélyrétegű, humuszban gazdag, könnyen átmelegedő talajokat kedvelik. A túlzottan kötött, nedves, nehezen átmelegedő talajok nem igazán alkalmasak gyümölcstermesztésre.

A füves területen lévő gyümölcsfák alatt tiszta területet kell hagyni, ami télen szalmás istállótrágyával vagy avarréteggel, szalmával szórhat be, vigyázva arra, hogy a trágya közvetlenül ne érintkezhessen a fatörzzsel, gyökérzettel.

A gyümölcsfák háromféle formában kerülnek forgalomba:

1., Szabadgyökérrel
Az ön által megrendelt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökércsomagoltan érkezik. A megrendelt szabadgyökerű gyümölcsfát a kézbesítést követően lehetőleg azonnal el kell ültetni a végleges helyére. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a bontatlan csomagolásban az oltványok csupán néhány napig tarthatók. A tárolás ideje alatt a csomagot hűvös, naptól védett helyen kell tárolni, lehetőleg pincében, vagy ahhoz hasonló klímájú helyen.

A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje. Ügyeljen arra, hogy 48 óránál sokkal tovább viszont ne álljon vízben a fa, mert ebben az esetben a gyökér befullad. 

Ha nem áll módjában azonnal elültetni a facsemetéket, vagy nem tudja még a végleges helyére ültetni azokat, akkor vermeléssel áthidalható az az időszak, amíg a fa a végleges helyére kerül.

A gyümölcsfák vermelése akár csoportosan, szorosan egymás mellé is történhet. A gyökerek méretének megfelelő méretű gödör kiásását követően helyezze bele a gyümölcsfát(kat), akár szorosan egymás mellé, majd földelje el azokat. A földrögök között nem maradhat levegő, eszért a földet taposással is szükséges tömöríteni, majd bőségesen meg is kell azt öntözni. A vermelési időszak alatt ügyeljen arra, hogy a föld ne száradhasson ki. Azt nedvesen kell tartani.

2., Konténerben
A konténeres növények ültetése fagymentes időben az év bármely szakában lehetséges (nyáron is). A konténeres növényeket nem szükséges a kézbesítést követően azonnal elültetni, arra azonban figyelni kell, hogy a gyökereket körülvevő földlabda ne száradjon ki télen sem. Egy gyümölcsfa mindösszesen maximum kettő-, átültetéssel +1 (összesen három) évet bír ki konténerben. Mivel a faiskolában is már minimum fél, de inkább 1 évet töltött a fa konténerben, ügyeljen arra, hogy a kiültetés a kellő időben történjen meg.

3., Földlabdával
A földlabdás gyümölcsfákat nem szükséges megérkezésükkor azonnal elültetni, mivel a gyökérzet a csomagolásnak köszönhetően védve van, azonban arra figyelnie kell, hogy a földlabda ne száradjon ki.

Ültetés ideje

Az ültetés fagymentes időben (szabadgyökeres oltványok esetében őszi és tavaszi időszakban – október közepétől november végéig, illetve február közepétől április elejéig -) végezhető el, de akár még a téli időszakban (pl. januárban) is ültethető gyümölcsfa, ha a levegő hőmérséklete +2 °C fölött van és a talaj nincs mélyen átfagyva. Fontos azonban, hogy a szabadgyökerű gyümölcsfák esetén az ültetés mindenképpen a lombhullás után, de lombfakadás előtt történjen. Optimális azonban szabadgyökeres gyümölcsfát őszi időszakban ültetni a biztonságosabb megeredés érdekében, mert az enyhe, téli napokon a gyökereken keletkezett sebek még a tavaszi időszak előtt kalluszosodnak és az új gyökerek kialakulása is megkezdődik, melyek tavaszra már készen is állnak és nem akkor kezdenek még csak kialakulni (újból), mivel a tavaszi ültetés alkalmával a már megindult kis gyökérhajtások könnyen letörnek. Őszi ültetéskor a gyökérzet körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem szükséges, mert a téli csapadék kellő nedvességet biztosít, és a talaj tömörödése is megtörténik.

Tavaszi ültetésnél a talajt a gyökérzet között taposás helyett bőséges öntözéssel kell tömöríteni. Ebben a tavaszi időszakban a kiszáradás is gondot okozhat, ezért ajánljuk a mulccsal való takarást.

A konténeres fákat az év bármely szakában (fagymentes időben) lehet ültetni, akár nyáron is.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot alanytól-, korona formától (metszési mód) és alaktól függően kell meghatározni. Vadalanyon lévő fajták általában terebélyesre nőnek és magasságuk is elérheti a 15m-t. Itt ajánlatos a 8-10m-es tőtávolságot tartani, a sortávolság 6m, eltolt ültetési rendben. A törpésítő alanyoknál, mint pl. birs, galagonya, és M-alanyoknál kisebb távolságokat is hagyhatunk (pl.: 6x6m).

  • Közepes törzsű fák esetében 7-8 méter sortávolság és 5-6 méter tőtávolság,
  • Termőkaros orsó esetében 7 méter sortávolság és 3, 5-5 méter tőtávolság,
  • Karcsúorsó esetében 3 méter sortávolság és 1,5 - 2 méter tőtávolság,
  • Sövény esetében 5 méter sortávolság és 0, 8-4 méter tőtávolság,
  • Bokrok esetében 4 méter sortávolság és 4 - 5 méter tőtávolság ajánlott

Az ültetési távolságokról - a korona metszési módja és az alak függvényében fajtákra lebontva - összeállítottunk egy részletes ismertető táblázatot, melyet ide kattintva tekinthet meg.

Általánosságban elmondható, hogy alma, körte esetében 6-7 m-, cseresznye esetében 8-9 m-, szilva, kajszi és meggy esetében 5-6 m-, birs, naspolya és őszibarack esetében 3-5 m-, gesztenye esetében 8-12 m-, dió esetében 10-20 m tőtávolságot javasolt tartani.

Kiskertekben érdemes odafigyelni arra is, hogy a telekhatártól milyen távolságra kerülnek elültetésre a kiválasztott növények.

Telekhatártól, illetve épülettől,  tartandó javasolt ültetési távolságok:

  • Gyep, virág, szamóca, hagyma, stb.: 0,5 m
  • 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor: 1,5 m
  • Szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa: 2 m
  • 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa: 2,5 m
  • 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa: 3,5 m
  • Alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa: 5 m
  • Cseresznyefa, továbbá az előzőekben fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár, fűz, akác, fenyő: 7 m
  • Dió- és gesztenyefa: 10 m

A kisméretűre növő fákat (pl. őszibarack) 3 méterre, a közepes méretű alma, kajszi, körte, szilva, stb. fákat négy méterrel a telekhatártól kell ültetni.

Ültetés módja

Szabadgyökerű fák ültetése
A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje. Ügyeljen arra, hogy 48 óránál sokkal tovább viszont ne maradjon vízben a fa, mert ebben az esetben a gyökér befullad. 

A megvásárolt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökereinek végéből szükséges 1-2 cm-t levágni, és a sérült részeket eltávolítani az egészséges részig (fehér metszlap).

A gyümölcsfát ültesse lehetőleg napos helyre, mert a napfény kedvezően befolyásolja az aromaanyagok, vitaminok képződését és a gyümölcs színeződését is. A napfény hatására a fák koronájában a harmat hamarabb elpárolog, így nem alakul ki kedvező életfeltétel a gombás- és baktériumos betegségek számára.

A karcsú orsó, szabadorsó korona kialakítású gyümölcsfák mellé, minden esetben támrendszer vagy karó szükséges. A karó esetében érdemes keményfát használni, melynek optimális átmérője 5 - 8 cm, hossza 180 - 200 cm (a karót 50 - 60 cm mélyen kell a földbe helyezni). A karó a korona kezdete fölé érjen. A fákat 3 - 5 helyen elasztikus, erős műanyag szalaggal, nyolcas alakban kell a karóhoz rögzíteni. Időnként ellenőrizze, majd szükség esetén lazítsa meg a kötéseket!

Az ültető gödör  mérete: min. 60 x 60 x 60 cm, de nem túlzás a 100 x 100 x 100 cm sem, ugyanis  gyümölcsfa életében ez az egyetlen alaklom amikor tápanyagot tudunk juttatni a gyökérzet alá. Ezt követően erre nincs lehetőség. Különösen szükséges ez a nagy gödörméret akkor is, ha a talaj nem túl jó minőségű, törmelékes, vagy túlságosan kötött. A gödör aljára kerüljön – gaztól, taracktól és gyomoktól mentes - föld föllazítva és összekeverve trágyával, mely lehet szerves trágya (min. 3-4 éves marhatrágya) is, illetve trágyapellet. Az eredeti marhatrágya hosszabb időn keresztül biztosít tápanyagellátást a gyümölcsfának viszont felelhetők benne károsító lárvák és baktériumok is. A trágyapellet ehhez képest már egy szinte sterilizált ám mégis természetes tápanyagpótlási módszert biztosít viszont lebomlási ideje sokkal gyorsabb, ezért kevesebb időn át tud tápanyagot biztosítani a gyökérzet számára.

A trágya / trágyapellet – föld keveréket az ültetőgödör alján javasolt meglocsolni kb. 2 dl (folyékony) baktériumtrágyával. Ezután minimum 5 cm-es földréteg következik (mivel a gyökérzet közvetlenül nem érintkezhet a trágyával) majd, a gyümölcsfa gyökere. Ebben a rétegben állítható be a gyümölcsfa ültetési mélysége is ezen földréteg vastagságának szabályozásával.

A legfelső gyökérre 6-8 cm föld kerüljön, de ügyeljen arra, hogy az oltás/ szemzés forranya (oltási heg) nem kerülhet föld alá, mivel abban az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a nemes úgymond lelép az alanyról, azaz legyökeresedik. Ez az adott gyümölcsfa gyors kipusztulását okozza. 
Az ültetési mélységet ezért egészen pontosan meg kell határozni, aminek legegyszerűbb módszere,  ha egy egyenes lécet átfektet a gödör felett és ehhez állítja be az oltási heg magasságát, hogy az a föld felszíne fölé essen. Ilyenkor megemelve a facsemetét a földdel kevert trágyaréteg és a gyökérzet közé még be tudja lapátolni a megfelelő mennyiségű földet.

A fa gyökerei közé érdemes gyökéritatót szórni (kb. 400 g/fa), illetve a fa gyökérzetére mikorrhiza gomba tablettát (2db) morzsolni.

Az ősszel ültetett gyümölcsfa gyökere körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem feltétlen szükséges (de nem árt). A téli csapadék ellátja a gyökeret kellő nedvességgel és a talaj tömörödése is megtörténik. Őszi ültetés esetén az oltvány tövét kupacolni (földdel feltölteni) kell.

A tavaszi ültetés annyiban különbözik az őszitől, hogy ekkor a taposás helyett bő vízzel kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Ilyenkor a legnagyobb veszély a szárazság, ezért mulccsal, tőzeggel vagy szalmás trágyával védekezhet a kiszáradástól. Tanácsos legalább 1 m2 területen a talajt betakarni a gyümölcsfa tövében.

Konténeres fák ültetése
A konténerben szállított gyümölcsfaoltványt a konténerből óvatosan emelje ki oly módon, hogy a gyökerek között lévő föld ne hullhasson ki. A gyökerekkel jól átszőtt földlabda palástján (kerületén) a gyökereket metszőollóval / kézzel meg kell tépkedni / szaggatni, hogy az ültetést követően a gyökérzet szerteágazón növekedjen tovább. A konténeres gyümölcsfa gyökereit metszeni nem kell.

Az ültetés alkalmával minimum akkora gödröt ásson, hogy a földlabda kényelmesen beleférjen. Javasolt, hogy a földlabda körül minden irányan legyen legalább 20-20 cm hely a gödörben (alul is), de, ha biztonsággal és bőségesen szeretné ellátni tápanyaggal a gyökérzet alatti földréteget, akkor az 1m x 1m x 1m-es ültetőgödör sem túlzás, sőt…

Az ültetés további folyamata megegyezik a szabadgyökeres gyümölcsfák ültetési módjával.

Öntözés

Őszi ültetésnél nem szükséges, viszont tavasszal történő ültetés esetén bő vízzel (min. 15-20 l) kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Tavasszal az öntözést hetente meg kell ismételni 2 hónapon keresztül. Nyári száraz időszakokban mindenképp bőségesen pótolni kell a nedvességet 2-3 napi, de szükség esetén akár napi rendszerességgel is.

Metszés

A metszés helyes időpontjának megválasztása nagyon fontos a terméshozam-, a fertőzések elkerülése és a koronaalakítás szempontjából is. Szakszerűtlen metszéssel óriási kárt is lehet okozni a gyümölcsfákban, de a metszés elmulasztása sem jó megoldás.

Ültetéskor (őszi ültetésnél is tavasszal - február, március - kell metszeni) a metszés szerepe rendkívül fontos egyrészt koronaalakítás szempontjából, másrészt pedig  - azonban elsődlegesen - azért, mert a facsemeték gyökérzete a kitermelés során sérül (A sérült gyökérrészeket ültetés előtt vissza is kell metszeni az egészséges részig), és nagy része a földben marad. Tehát a megmaradt kisebb gyökérzet nem képes ellátni tápanyaggal a változatlan méretű föld feletti részt, ezért ezt az aránytalanságot a föld feletti részek metszésével szükséges kiegyenlíteni, de legjobb a gyökér javára eltolni. Ellenkező esetben a növény kiszárad, hiszen a leveleken keresztüli légzéssel vizet párologtat el, amit, ha a gyökérzet nem tud pótolni, az a facsemete kiszáradásához vezet.

Őszi ültetésnél semmiképp nem szabad metszeni az elültetett facsemetéket (majd csak tavasszal), mert ilyenkor a metszési felületen bejutási pontot biztosítunk a fertőzések, kártevők számára, illetve fagykár is keletkezhet.

A tavaszi metszés a kívánt korona típus kialakításának megfelelően kell, hogy történjen, amely függ az alanytól és a gyümölcsfa fajtájától és a kívánt művelési módtól is. Az első 5-6 évben a csemetefák koronaalakítása történik. Ezt nem ildomos elhanyagolni és szakszerűtlenül végezni, mert a későbbi évek során csak bosszúságot fog okozni az elhanyagolt és szakszerűtlenül metszett lombkorona, illetve a gyümölcstermés sem fogja ebben az esetben hozni a várt eredményt.

Minden gyümölcsfánál általában alkalmazható metszési mód a sudaras ágcsoportos metszés. Ennek az a lényege, hogy az évek során 3 ágemeletet alakítunk ki metszéssel a gyümölcsfán, az ágemeletek között meghatározott távolságokat kihagyva.

Az első évben a koronás fácskán 3-4 oldalvesszőt hagyunk meg kb 60-100 cm magasságban, minél szabályosabb elrendezésben, és ezeket vágjuk rövidre. A függőleges irányba növekvő sudarat, az oldalvesszők metszési magasságához képest 20 cm-rel magasabban vágjuk el. Oldalvesszők hiányában csak a sudarat kell elvágni és a vágás alatt fejlődő oldalhajtásokból lehet azután kinevelni az első ágcsoport szintet.

Az első és a második oldalág-csoport szint között 80-100 cm távolságot hagyunk, de a 40-60 cm is elfogadott fajtától függően. Tehát az első évben arra törekszünk, hogy a sudár elérje a 100-110 cm magasságot.

A sudaras ágcsoportos metszéstől eltérő korona kialakítás a katlan és a váza korona. Az őszibarack metszése során katlan koronát alakítunk ki. A kajszi, meggy és a szilva koronáját általában váza alakúra neveljük. Mindkét metszésnek az a lényege, hogy a hosszirányban fölfelé növekvő sudarat tőből eltávolítjuk. Amikor az őszibarackot megvásárolja, általában már kis koronás fácska. Arra kell csak ügyelni, hogy a törzs vonalában ne fejlődjön sudár. A kajszi, meggy és a szilva váza koronája úgy alakítható ki, hogy a kívánt törzsmagasság fölött el kell vágni a sudarat. A kihajtott rügyekből nem szabad engedni, hogy a törzs vonalában sudár fejlődjön.

Az ültetési időszakon kívüli minden egyéb metszésmód célja a koronaalakítás, illetve, hogy a napfény és a levegő minél jobban érje a gyümölcsöket, a korona ne sűrűsödjön be, szabályozza a terméshozamot és a koronát megfelelő irányú és intenzitású növekedésre serkentse. A szakszerű metszéssel továbbá a kórokozók és a kártevők számára nem alakulnak ki optimális életfeltételek, ezért bőségesen termő gyümölcsfát nevelhetünk.

Az ún. termőkaros és a hasonlóan kedvező karcsú orsóra nevelt koronaforma jól megfelel ezeknek a követelményeknek megfelelő alanyhasználatnál, és könnyen elsajátíthatók, de a váza és a katlan korona is jó választás lehet adott gyümölcsfajtánál.

Részletes leírást a témában a metszési útmutatóban talál mely szakanyagainkban olvasható.

Körténél, almánál, őszibarcknál a nyári zöldmetszés (július) sem hanyagolható el, ha szép gyümölcstermést szeretne elérni.

Diófa esetében sem az őszi, sem a tavaszi metszés nem ajánlott, mert ezekben az időszakokban még igen magas a diófánál a gyökérnyomás és a metszfelületeken keresztül képes mintegy elvérezni a fa. Tavaszi metszésnél a sebekből kicsordul a fa nedve, ami nehezen szárad be, és ez korhadást indít meg. A ritkító metszés optimális ideje az augusztusi és a szeptemberi időszak.

A korona alakító metszés a diófa csemetéknél optimálisan télen végezhető el.

Vadhajtások

Előfordul, hogy a gyökérzetből vagy az alanyból a törzsön (az oltás/szemzés alatti részen) vadhajtások törnek elő. Ezeket minden esetben el kell távolítani. A vadhajtások nem keverendőek össze a vízhajtásokkal. A vízhajtások a fa nemes részén törnek elő és ezek 2-3 rügyre való visszametszéssel termőre fordíthatóak. A nem kívánatos helyeken el kell távolítani azokat.

Tápanyagpótlás

Ültetéskor a vegyszermentes kertészkedés érdekében érdemes EM-bio trágyával belocsolni az ültető gödröt, illetve a gödör aljára kerüljön szerves trágya, vagy trágya pellet. Részletek ld.: Ültetés módja

A jó gyümölcsberakódáshoz és gyümölcsfák egészséges fejlődése érdekében feltétlenül szükséges évről évre a megfelelő mennyiségű tápanyagok pótlása is. A túlzott trágyázás azonban kedvezőtlen hatással van a tárolhatóságra, az íz kialakulására, valamint betegségekhez is vezethet.

A legjobb, ha az alap tápanyagpótlást egyszer tavasszal, és egyszer ősszel végzünk el. A nagyobb terméshozam eléréséhez június végéig további tápanyagpótlást iktathatunk be. A legjobbak erre a célra a folyékony állagú trágyák. Pl. a természetazonos EM-BIO baktérium trágya.

Az érés illetve a szüret után az őszi időszakban már csak lassan lebomló trágyákat használjon. Legmegfelelőbb erre a célra az istállótrágya, vagy a marhatrágya pellet.

Téli védelem

A fagykároktól úgy védheti meg gyümölcsfáit, ha a metszés fagymentes időben, a kihajtás előtt történik (általában februárban) a fent leírtak szerint. A kemény téli hajnalokon, amikor már -20 fok közelében is járhat a hőmérő higanyszála a fagyok ellen füstöléssel vagy öntözéssel lehet védeke





vissza

Mások ezeket vásárolták

Pallagi óriás köszméte (magastörzsű)

Pallagi óriás köszméte (magastörzsű)

Ribes uva-crispa 'Pallagi Óriás'  

szabadgyökeres oltvány

Ára: 990,- Ft

Kecskeméti vajalma

Kecskeméti vajalma

Alma (Malus domestica)  

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 590,- Ft

Húsos som

Húsos som

Húsos som (Cornus mas)  

konténeres

Ára: 990,- Ft

Értékelés

Hogyan értékelné Ön ezt a terméket az alábbi szempontok alapján?

Megnevezés: Húsos som

Ár
Érték
Minőség

Jelmagyarázat

Napos helyre ültetendő Napos helyre ültetendő
Félárnyékos helyre ültetendő Félárnyékos helyre ültetendő
Árnyékos helyre ültetendő Árnyékos helyre ültetendő
Vízigényes Vízigényes
Szárazságtűrő Szárazságtűrő
Téli védelem szükséges Téli védelem szükséges
Ősi-, történelmi fajta Ősi-, történelmi fajta
Befőzésre kiváló Befőzésre kiváló
Hosszan elálló fajta Hosszan elálló fajta
Gyorsan romlik Gyorsan romlik
Szép, piaci gyülöcs Szép, piaci gyülöcs
Aszalásra kiváló Aszalásra kiváló
Rendkívül ízletes Rendkívül ízletes
Önmeddő, porzó szükséges mellé Önmeddő, porzó szükséges mellé
Borízű Borízű
Szélvédett helyre ültetendő Szélvédett helyre ültetendő
Érzékeny a téli hidegre Érzékeny a téli hidegre
Rezisztens / ellenálló fajta Rezisztens / ellenálló fajta
Korunkbeli fajta Korunkbeli fajta
Új nemesítés Új nemesítés




A gyümölcsfa oltás tízparancsolata

Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!