Ribizli

Kertjeinkben termesztett ribiszke fajtáink a Ribes rubrum L., a R. petraeum L. és a R. nigrum fajok származékai. Fajtáinak a száma — egyéb gyümölcsnemhez viszonyítva és elterjedt voltát tekintve — aránylag kisebb, de még ezek is a legkülönbözőbb hasonnevek alatt fordulnak elő a kereskedelemben. Az érett gyümölcs színe szerint felosztjuk piros, fehér, hússzínű, csíkos és fekete gyümölcsöt termő fajtákra. Az egyes fajtáknak további ismretető jelei a gyümölcs fürtjének egyszerű vagy vállas volta, hosszú a bogyó nagysága és a fürtön való mikénti elhelyezése, tömöttsége, íze, a magvak nagysága, héjának kemény vagy puhább volta, valamint a növény növekedésének jellege, a lombozat színe és az egyes levelek alakja. Két egymástól könnyebben megkülönböztethető fajta például a Hollandi piros és a korai bíborpiros ribiszke. Mindkettőnek erőteljes, felfelé törekvő növése van, de míg az előbbi növése határozottan zömök, addig az utóbb említett fajtának a bokra kevésbé elágazó, nyurga fát nevel. A Hollandi piros levele hegyesebb, keskenyebb, sötétzöld szinü, többnyire három, ritkábban öt mélyebben kivágott karéjjal bir s a levél felülete meglehetősen sima. A korai bíborpiros ribiszke levele széles, többnyire öt, kevésbé mély karéja van, világoszöldszinü, a levél lemeze pedig hullámosan összehúzott. Mindkét fajtának a virágja vörösszínű, olyan, mint a Piros magnélküli ribiszke fajtáé. A korai bíborpiros korábban virágzik, a fürtje hosszú vagy nagyon hosszú, bogyói kisebbek, közepes nagyságúak, sötét biborvörösek, a bogyók a zöld száron sűrűen állanak, íze pedig meglehetősen savanyú. A hollandi piros 8—10 nappal később virágzik az előbb említett fajtánál, fürtje legfeljebb hosszú, csomókban terem, bogyói a fürtön tömötten állanak, a száracska a gyümölcs értével sárgásszínű, a bogyó nagy, fényes, világospiros, áttetsző, középkorai érésű, kellemesen savanyú ízű. Egymástól nehezen megkülönböztethetők, például a Kaukázusi és a Versaillesi piros. Az utóbbi növényének erőteljesebb növekedése van, míg az előbbinek a fürtje rövidebb. Egyébként hasonlók, egymáshoz. A Hollandi fehér és a Versaillesi fehér szintén alig különböztethető meg. Mindkettőnek a gyümölcse sárgásfehér színű, de a Versaillesi-é inkább sárgább. A fürtök egyformán csomókban nőnek, de a Hollandi piros fürtcsomói mindig több fürtből állanak, mint a Versaillesi fajtánál, továbbá az előbbi levelei inkább hegyes, az utóbbi pedig inkább tompa jelleggel birnak.

Ültetési távolság: 80-120 cm.