Málna

A málnáról

A málna a magyar középhegységek egyik legnagyszerűbb őshonos gyümölcse. Igen fontos, hogy az érés szempontjából két csoportba sorolhatók a málnafajták. Az egyik az egyszer termő-, a másik pedig a kétszer termő (folytontermőnek is mondják) fajta.
Már a 19. századtól egészen a 20. század közepéig óriási jelentőséggel bírt a bogyós gyümölcsök és gombák gyűjtögetése a tölgyesekben, a tisztások szélén, majd egyre több házikertben kezdtek el málnát termeszteni. Ezek a málnák, már nagyobb bogyókkal rendelkeztek az erdőben gyűjtötteknél, és ízvilágban sem maradtak el tőlük, ezért gyors iramban közkedvelt gyümölcse lett a házikerteknek. A málna nagyon gyorsan termőre fordul. Egyes fajták már az ültetés évében gyümölcsöt teremnek, de legkésőbb az ültetés utáni évben a már az ültetés évében fejlesztett vesszőkön, mindenképpen terem. A málnatövek sarjait 8-10 év elteltével ajánlott másik helyre telepíteni.
 

Növénytan

Rendkívül sokfaja üzemi termesztésben, és házikertben lévő málna létezik. A málna évelő gyökérzetű és kétéves hajtásrendszerű félcserje. Egy tövön belül a hajtásrendszer egy- és kétéves hajtásokból azaz zöld sarjakból és megfásodott termővesszőkből áll. Keletkezésük alapján kétféle sarj különböztethető meg. A tősarjak a termővesszők legalsó rügyeiből, vagy a gyökértörzsön lévő rügyekből képződnek, és mindig szoros összeköttetésben vannak az anyatővel. A gyökértörzsről csak tépéssel, viszonylag nagy sebfelület okozásával választhatók le, ezért így tovább szaporításra kevésbé alkalmas. A gyökérsarja a gyökéren mindenütt megtalálható járulékos gyökerekből fejlődnek, gyakran elég nagy távolságra az anyatőtől. A gyökérsarjak önálló gyökérzetet fejlesztenek, és idővel leválaszthatók az anyatőről, ezért szaporításra kiválóan alkalmasak. Egy tövön belül rendszerint mindkét sarjtípus megtalálható, ezért a málnatő nem egységes tő, hanem többnyire önállósodott sarjak egymással lazán összefüggő kolóniája. Ez a tulajdonság az, amely lehetővé teszi a málna összefüggő, sövényszerű művelési mód kialakítását.
A sarjak március végén – április elején jelennek meg, majd szeptember elejéig folyamatosan növekednek. A növekedés befejezése a megfásodással zárul, amely minden esetben az alapi részen kezdődik és a csúcs felé tart. Ez a folyamat olykor nem minden esetben tud befejeződni az időjárási viszonyok miatt, így van, hogy a hajtáscsúcsok a fagyok beállta előtt nem tudnak befásodni és elfagynak.
 

Talaj

A málna talajban nem válogat, homokon, mezőségi talajon, középkötött agyagtalajon, egyaránt megtermelhető, de rendkívül tápigényes. Fontos azonban a talaj jó víz- és levegőgazdálkodása, alacsony mésztartalma, kémhatása, de a termőréteg vastagsága is. A túl nedves, magas talajvízszintű, időleges vízborítású, levegőtlen talaj nem alkalmas a termesztésére. Lúgos kémhatású-, nagy mésztartalmú (15% feletti) talajok szintén kedvezőtlenek a számára. A lúgos kémhatású talajokban végbemenő kémiai folyamatok megakadályozzák a vas, mangán, és egyéb, a növény számára igencsak szükséges létfontosságú tápanyagok felvételét. Ilyen esetekben a növényen a klorózis (sárgulás) tünetei jelentkeznek. A legjobb eredményt adja a tápanyagban gazdag, nyirkos, de nem túl nedves, középkötött talajokon, déli, keleti és délkeleti fekvésben, ahol sok levegő és napsugár éri. Olyan területekre, amelyeket rövidebb-hosszabb ideig víz borított, ne telepítse, mert igen érzékeny a stagnáló vízre, ezért ilyen helyen könnyen kipusztul. A kissé savanyú kémhatású talajt szereti és jól érzi magát a 60-80 cm mélységben levő talajvíz felett. Magasabb vízszintnél rosszul fejlődik, elnyomorodik, sőt elpusztul. A csapadékosabb, hűvösebb vidékeken díszlik és terem jól, de megtermelhető a szőlő-övezetben bárhol. A száraz természetű déli lejtőkön, vízben szegény területeken nem ad kielégítő termést. Sekély termőrétegű (50 cm-nél vékonyabb), talajhibás területek, amelyeknél közel a talajfelszín alatt mészkőréteg, vagy terméketlen kavicsréteg van, alkalmatlanok málnatermesztésre. A dombos vidéket szereti, száraz talajviszonyok között feltétlenül öntözni kell. Az öntözést nagyon meghálálja. Amennyiben figyelmen kívül hagyja a málna termőhelyi igényeit, olyan jelenségek, betegségek és egyéb, a terméshozamra és a növény életére, életben maradására erősen hatással levő állapotot idézhet elő, melyet a későbbiekben csak részben, és akkor is jelentős többletráfordítással lehet megszüntetni.

Termőhelyei

A málna a házikertekben igencsak elterjedt bogyós gyümölcs. Alig van olyan gyümölcsöskert, amelynek amely sarkában ne lehetne málnával találkozni. A piacra került mennyiség jelentős része a házikertek termése. Üzemszerűen az országnak egyre több vidékén termelik. Két kifejezett termőtája van, úm. a Dunazug hegység Dunamenti községei, Pomáz , Leányfalu, Dunabogdány, Dömös, Pilismarót, Nagymaros. A másik Győr körzetében Ménfőcsanak, Kisbarát, Nagybarát községek határa. Újabb telepítések ismeretesek a Balaton északi partjainak  nyirkosabb völgyeiben (Balatonhenye, Monoszló stb.), Debrecen határában, a Nyírségben, Vas megye Vasvári járásában, Fejér és Nógrád megyében. Bár termelése örvendetesen fejlődik, telepítésének további fokozására a konzervipar és a külkereskedelem nagy igénye miatt feltétlenül szükség van.

A gyümölcs színe szerint megkülönböztetünk sárga, piros, fekete és lila fajtákat. Termelési szempontból a fajták két csoportba sorolhatók; egyszertermők, és kétszer- vagy folytontermők. Üzemi termelésre csak az egyszertermő piros, vagy fekete fajtának van jelentősége. Az egyszertermő sárga-, és a kétszer-, vagy folytontermő valamennyi fajta a csak házi gyümölcsösökbe, kiskertekbe való.
 

Szaporítása

A málnát rendszerint gyökérsarjakról, ritkábban gyökérdugványról lehet szaporítani. A legtöbb fajta nagy tömegben hoz gyökérsarjat, amelyeket a lomb lehullása után vagy tavasszal jó gyökérrel kell felszedni, A dús gyökérzetű és erőteljes vesszővel vagy vesszökkel bíró sarjakat telepítésre azonnal fel is lehet használni. A gyengébbeket érdemes egy évre erősítő iskolába ültetni. Az erősítő iskola napos fekvésű, és inkább laza talajú legyen. A sarjak erőteljes fejlődése érdekében azok beültetése előtt a talajt ajánlatos jól megtrágyázni. A beültetett sarjakat tavasszal a talaj felszínétől számított arasznyi magasságban vissza kell vágni. A tavasszal iskolázott sarjakat ültetéskor jól be kell öntözni. Az őszi ültetésű sarjakhoz télre arasznyi földkupacot kell húzni. A málnasarjak az erősítő iskolában őszig erőteljes növényekké fejlődnek, amelyek telepítésre nagyon jól megfelelnek. A növények kiszedése után az erősítő iskola talajában maradt gyökerek tavasszal nagy számban kihajtanak. Helyes ápolás mellett őszig ezek is teljes értékű növényekké fejlődnek. Azokat a málnafajtákat, amelyek kevés gyökérsarjat fejlesztenek, gyökérdugványokról szaporíthatók. A szaporítóanyagot (gyökérsarj, gyökérdugvány) csak a legjobb tulajdonságokkal rendelkező egyedekről jó szedni, ezért érés idején érdemes bejárni a málnaültetvényt és megjelölni a logjobb-, legszebb gyümölcsöt termő-, erőteljesen, egészségesen fejlődő töveket. Az ily módon megjelölt anyanövényekről származó szaporítóanyaggal az új telepítések hozamát lényegesen meg lehet növelni.
 

Telepítés

A leghelyesebb minél korábban, ősszel telepíteni, mert a vesszők tövén levő fejlett hegyes rügyek és a gyökér könnyen elpusztulnak.
 

Sor és tőtávolság

Házikertekben egy összefüggő málnás kialakításához az 50 cm-es tőtávolság javasolt. Egyéb esetekben, pl. nagyobb ültetvények kialakításakor a használt sor- és tőtávolság az alkalmazott támrendszertől függ.
Karós művelés esetén a sorokat egymástól 150 cm-re-, a töveket pedig 100 cm-re kell ültetni, de elfogadott még a 150 cm-es sor. és 150 cm-es tőtáv is. Az első esetben a növény anyagszükséglete kh-anként* 3800 db., a másodikban pedig 2800 db.
Huzalos művelésnél a sorokat 150 cm-re-, az egyet töveket pedig 80 cm-re kell ültetni. A gyenge növekedésű fajtáknál a tőtávolságot 60 cm-re is lehet szűkíteni. Az első esetben a kh-ankénti* növényszükséglet 4800 tő, az utóbbi esetben pedig 6400 tő.
A karós művelésnél két irányban-, a huzalos művelésnél egyirányban van a fogatos talajművelés.
A merev növésű, erőteljes vesszejű fajták támaszberendezés nélkül, gyalogművelésre is beállíthatók. Ez esetben a tő és sortávolságok megegyeznek a karósművelésnél alkalmazott sor- és tőtávolságokkal, Üzemi telepitésnél gyalogművelésre nem lehet berendezkedni. mert ha a vesszők a nagy termés, vagy a buja fejlődés miatt mégis lehajlanak, a fogatos talajművelés lehetetlenné válik.
 

Ültetés

Az ültetés előtt a telepítésre szánt, málnasarjak gyökerét meg kell metszeni. A metszésnél ügyelni kell arra, hogy a sarjak tövén levő fejlett, hegyes rügyek (hajtások) le ne törjenek, mert a következő évben azok adják a termővesszöket. A visszametszett gyökereket azonnal be kell besározni, mert a málna gyökerei a szélre és napsütésre igen érzékenyek. Az ültetést általában két ember végzi. Ültetéshez elegendő egy-két lapát földet kiemelni. Az őszi ültetést fel kell kupacolni, Tavaszi ültetés esetén a töveket alaposan be kell öntözni. Az őszi telepítésnél a beöntözésre nincs szükség.
 

A málnaültetvény gondozása

Az első év munkálatai

Amint a talaj művelhető, a felkupacolt málnatövekről a földet le kell húzni és szétteríteni, majd (akár ősszel, akár pedig tavasszal történt a telepítés) a málna vesszejeit 25-30 cm-re vissza kell vágni. A továbbiakban a talajt kézi vagy lovas kapával az időjárásnak megfelelően porhanyítani kell és gyommentesen tartani. Lovas kapázás esetén a tőközöket kézi kapával külön kell művelni.
Ősszel kh-anként 120—150 q Istállótrágyával, 150 kg szuperfoszfáttal és 180 kg kálisóval javasolt az ültetvényt megtrágyázni. A trágyát 12-15 cm mélyen a talajba be kell szántani. A tavasszal 25-30 cm-re visszametszett vesszőket tőben el kell távolítani, az év folyamán kifejlődötteket pedig ritkítani, hogy csak a 2-3 legerősebb maradjon meg.
 

A további évek munkái

Tavasszal, amint az időjárás megengedi, karós művelésnél a telepítést be kell karózni, huzalos művelésnél pedig fel kell állítani a támaszberendezést. Utána, az első kapálással 100 kg pétisót javasolt a talajba juttatni. A második kapálással (virágzáskor) ismét 100 kg pétisót kell kijuttatni, majd a harmadik 100 kg pétisóval július elején kell fejtrágyázást végrehajtani. A továbbiakban annyiszor kell kapálni, ahányszor az időjárás és a gyomok fejlődése megkívánja.
Amennyiben a támrendszer típusa megkívánja a vesszőket kötözni kell a támrendszerhez, annak huzalozásához. Az egyszertermő fajtáknál az érett termés leszedését követően a letermett vesszőket közvetlenül a szüret után (azaz július végén) tőből ki kell vágni, hogy a megmaradt új sarjak (új hajtások) - melyből a következő évben lesznek termővesszők -  jobban fejlődhessenek. Ügyelni kell arra, hogy a letermett vesszőket tőből, csonkok meghagyása nélkül kell eltávolítani, mivel a csonkokon taplógombák telepednek meg amelyek képesek elkorhasztani az egész málnatövet. A levágott vesszőket haladéktalanul el kell égetni, mert rajtuk többféle kártevő és kórokozó szaporítóképletei helyezkednek el és tovább fertőzhetik a málnatöveket. Az azévi friss hajtásokat, amelyek még nem hoztak termést (a kihajtás évében) nem szabad visszametszeni.
Majd 12-15 cm mélyen történő beszántással trágyázást, tápanyagpótlást kell végezni az első év vonatkozó instrukciói szerint.
Késő ősszel az új sarjakat, amelyek a 150 cm-t meghaladják, erre a méretre vissza kell vágni, mert a vessző csúcsán csak igen ritkán fejlődik virág. ezzel nagymértékben elősegíthető a következő évi termés kifejlődése. Így és annak minősége jobb-, mérete nagyobb lesz.
 

A kétszertermő / folytontermő málna metszése

A kétszer, vagy folytontermő málna az első évben kihajtott (sarjak) vesszők felső részén már abban az évben termést hoz. Mikor ezek a vesszők letermettek, ezeket nem szabad tőből kivágni, hanem csak a letermett felső részt kell ősszel visszametszeni úgy, hogy a vessző alsó része (ahol nem volt termés) megmaradjon (ez általában a talajtól számítva 100-120 cm-re van). A következő évben ezen az alsó részen fog virágot hozni, majd termést érlelni. Amikor ezen alsó szárrész is letermett (a második év végén ősszel) akkor kell tőből kivágni a vesszőt, ami ekkorra már jó eséllyel ki is száradt.
 

A huzalos támaszrendszer felépítése

A huzalvezetésnek több módja ismeretes:
1. A huzalok egymás felett két sorban 8a málnatövek sorában) Vannak kifeszítve, melyre két oldalon lehet felerősíteni (hozzákötözni) a termővesszőket. Ebben az esetben a sorok hosszát a könnyű átjárás biztosítása céljából kb. 50 m-ben érdemes maximalizálni. A sor két végére erősebb oszlop (fa, beton) vagy három szőlőkaróból álló kezdő támasztékot érdemes készíteni. A sorokban 8-10 méterenként közönséges szőlőkarók is elegendők a huzalok tartására. Az alsó huzalt a földtől kb. 50 cm távolságra, a felső huzalt kb. 1 m távolságra kell elhelyezni. Jól megfelel erre a célra a 2 mm-es horganyzott huzal (drótkerítés vezérdrót).

2. Az ikerhuzal rendszer azt a célt szolgálja, hogy a kötözés elkerülhető legyen. A karókat a fentiekhez hasonlóan kell leverni, azonban a két sor drótot. nem egymás felett, hanem mindkettőt kb. 80 cm magasságban, 50 cm-re egymás mellett kell elvezetni. A drótok kitámasztásához facövek használata a legegyszerűbb.

3. A kéthuzalos támrendszernél a tövek két oldalán, azoktól 50-50 cm-re kell vezetni kb. 80 cm magasságban. Ebben az esetben ugyab gyöngébb, de kétszerannyi mennyiségű karó szükséges, E rendszernek olyan vidéken van előnye, ahol a málna aránylag kevesebb napfényt, de több csapadékot kap. Hátránya, hogy a fogatos talajmunkát a sorokon kívül álló karó megnehezíti.
 

Gyümölcsszüret

Szedés
A málnának frissen és üdén kell a fogyasztóhoz kerülnie, éppen ezért a szedést csak a nap hűvösebb szakában - leginkább hajnalban – szabad végezni. Ha a közlekedési lehetőségek úgy kívánják, az esti órákban is meg lehet tenni, de csak akkor, amikorra a gyümölcs már lehült. Nyers fogyasztásra a szín-, illetve a zamatanyagok kifejlődése után, de még a teljes érés előtt 2-3 nappal kell szedni a gyümölcsöt. A málna gyümölcsét megfogni nem szabad, hanem szárral vagy egész fürtönként körömmel, ollóval - kell lecsípni. A szedőedénybe azonban kocsány nélkül kell belerázni. Hogy mind a két kézzel lehessen szedni, a leghelyesebb, a nyakba akasztható-, és a csípőre támaszkodó tálcára használata melybe az előre behelyezett 0,5-1 kg-os szállítódobozokba szedhető közvetlenül. A megtelt dobozokat az összegyűjtésig a málnabokor árnyékába kell helyezni. Egy szedő teljesítménye ezzel a módszerrel 10 óra, alatt kb. 25 kg is lehet. A kis dobozokat hatosával lehet a szabványosított rekeszbe helyezni. Egymáshoz erősítve egyszerre több rekesz is szállítható.
A friss fogyasztásra szedett málnák az MSZ 6307-53. sz. szabványnak megfelelően három minőségi osztályba sorolhatók. Az I. osztályba tartozik a kézzel szedett kocsánynélküli, alakban-, színben-, érettségben is kiegyenlített, az adott fajtára jellemző tulajdonságokkal rendelkező gyümölcs. Legnagyobb átmérőjének a termosztett fajtáknál a 12 mm-t, az erdei fajtáknál a 9 mm-t kell elérnie. A II. osztályba minden fajta és különböző érettségi állapotú gyümölcs tartozik, méretelőírás nélkül. A III. osztályba a nem romlott, és nem penészes, de tartósításra alkalmas áru tartozik.

Szedés ipari feldolgozásra
Iparicélra szedett málnának rövid erjedésen kell keresztülmenni Ezért az ipari célokra való felhasználársa szánt málnát a nap bármely szakában lehet szedni (ha csak a feldolgozó üzemnek nincs külön kikötése).

A gyümölcsöt teljesen érett állapotban, fa-, zománcozott vagy papirmassé vederbe szát nélkül kell szedni. A szedést megkönynyíthető, ha nagy liszteslapát formájú szedőtál használatával (tündérlemezből: enyvezett falemez vagy ennak hiányában horganyzott bádogból, melyet úgy kell a nyakba akasztani, hogy az a szedő hasára támaszkodjék. Ezzel a málnabokor mellett, vagy ha szükséges a bokrok között is el lehet férni és fölötte kézzel szedhető a málna szemenként.
Ezzel a módszerrel a szedés közben lehulló szemek is beleesnek a tálba. A termővesszőt a tál fölé hajlítva azt gyönge ütögetéssel az gyümölcs bele is rázható a tálba. Ezzel a módszerrel egy szedő 10 óra alatt 30-40 kg-ot is könnyen tud szedni. A vedrekből a málnát a feldolgozó üzem kívánsága szerint fakádakba vagy félfenekű hordókba öntve szállítják el.
 

A málna növényvédelme

A málnabogár kártétele gyakori. Ellene 1%-os Hungária Matador-oldattal permetezzünk. Az első permetezést akkor végezzük, amikor a virágbimbók egy része már kinyílott. A második permetezést 10 nappal az elvirágzás után. Egyes helyeken nagy károkat okoz a szitaszárnyú lepke és más hasonló rovarok álcája azzal, hogy befurakodva a hajtások és vesszők belsejébe, azokat tönkreteszi. A sárguló hajtásokat tőből messük ki és égessük el, hogy a benne levő kártevőket megsemmisítsük. Gyakori a vessző és hajtás csíkos foltossága, amely a hejátok és a vesszők elszáradását okozza. A betegséget a málna legtöbbször a burgonyától kapja, ezért a közelében burgonyát ne termesszünk. Védekezés ellene: A megtámadott málnatöveket azonnal szedjük ki, égessük el és helyükre újat ne telepítsünk. A hajtás fehérfoltosság ellen március hónapban fakadás előtt 2%-os, június hónapban pedig 1%-os bordóilével permetezzünk.. Nyáron gondoskodni kell a növények ritkításáról, hogy világos és szellős legyen a bokor.
 

Felhasználása

A málna igen értékes gyümölcs, mivel viszonylag korán érik, amikor még más gyümölcsfélékhez nem lehet hozzájutni. Jelentős mennyiségű cukrot, szerves savakat, C-, B1-, B2-vitamint tartalmaz.
A gyümölcsök először a fürtök csúcsán érnek be, és fokozatosan válnak fogyaszthatóvá. Csak teljes érettségben érdemes betakarítani. A szedésérett gyümölcs a bokron gyorsan túlérik, elveszti üde színét és kellemes ízét, A bogyók szétesnek és a földre hullanak. Kora reggeli órákban-, vagy borús-, hűvös időben érdemes szedni.
Friss fogyasztása a legkedvezőbb minden szempontól, de lé, szörp, dzsem is készíthető belőle. Mélyhűtésre szintén kiválóan alkalmas. Hűtőszekrényben - takarás nélkül - legföljebb 2-3 napig tartható el, utána gyorsan megpenészedik.

* kataszteri hold / katasztrális hold, régi nevén; bécsi hold - (jele kh) - Egyéb típusú Terület mértékegység. A hold területi mértékegység legfontosabb alegysége, hagyományosan a lovasekével egy nap alatt felszántható területet jelenti. Földnyilvántartási használatát csak 1970-ben szüntették meg, de használata ma is gyakori. A katasztrális hold szimbóluma: [kh], definíció: 1 [kh] = 1600 □-öl (négyszögöl).

• 1 kh = 5754,6416 m²
• 1 m² = 0,00017377276805562 kh
• királyi hold (2347 négyszögöl = 8440 m² = 84,4 ár)
• kis hold (1000 négyszögöl = 3586,25 m²; Felvidék, Dunántúl)
• magyar hold (1200 négyszögöl = 4315,5 m² csak szántóföld mérték)
• öreg hold (Alsó-Fehér vármegye)
• régi hold (Jászladány, 1754) = 7484 négyszögöl
• angol hold (Acre)