Egres / Köszméte

A köszméténél elsősorban a gyümölcs színe szerint különböztethetjük meg az egyes fajtákat. Felosztjuk ezeket tehát vörös, zöld, fehér és sárga színű gyümölcsöt termő fajtákra. Jellemző azonban a gyümölcs héjának sima, molyhos vagy szőrös volta is. Ismerni kell továbbá az egyes fajták gyümölcseinek jellegzetes alakját, nagyságát, a gyümölcs száracskájának hosszát, a hús tömöttségét és a héj keményebb vagy könnyen lepedő lágyabb voltát, az érés idejét s a gyümölcs zamatát és ízét is. Mind ez utóbbiakat azonban már nagyban befolyásolhatja a növény helye s ezért ismerni kell a hely és a környék befolyása következtében beálló változások lehetőségeit is. Alaposabb megfigyelések után azonban már magának a növénynek a növekedésében, lombozatában, valamint a tövisek minőségében és mennyiségében is jellegzetes különbségeket ismerhetünk fel. Példaképpen a Maurer magcsemete és a Piros győző (Rote Triumphbeere), tehát egymástól elütő két köszméte fajtát hasonlítok össze. Az előbbi gyümölcsek rendes körülmények között nagy, sötétlilavörös színű , vékony, csak a száras vége felé vastagabb héja ritkásan szőrös, szár és kelyhes vége felé gyengébben molyhos alakja tojásdad, vagy gömbölyded, de száras vége felé sokszor körte alakúan boltozódik, érése középkorai, íze kellemesen édeskés. Az utóbb említett Maurer magcsemete gyümölcse nagy vagy igen nagy, sötétvörös, teljes értével majdnem feketevörös ; héja nagyon vékony és sűrűen szőrözött. Alakja gömbölyded, ritkábban tojásdad alakú, néha ferde, vagyis hosszában elvágva a két fél egyenlőtlen, száras és kelyhes vége felé pedig lapított. Korán érik, íze kellemes, zamatos, belevű. Egymáshoz hasonló nehezen megkülönböztethető fajták például a Fehér bőtermő (Shannon) és a Fehér győző (Whitesmith). E két fajtát csak a gyakorlott szem tudja megkülönböztetni. A két fajta gyümölcsének nagysága, íze, a növény alakja, lombozata, galyai és tövisei egymáshoz hasonlók. Különbséget csakis a gyümölcs alakjában, héjában és a száracskában találunk. AFehér bőtermőgyümölcse nagy, fehér ; héjja meglehetős sima, igen vékony, elvétve molyhos ; alakja tojásdad, ritkán gömbölyded , középkorai érésű, kellemes, édes, borra emlékeztető ízzel. A gyümölcsöt tartó száracska hosszú vagy középhosszú. A Fehér győzőgyümölcse nagy, inkább sárgásfehér, mint fehér, napos oldalán néha pirossal gyengén pontozott. Héja sima, elvétve molyhos, vékony ; alakja tojásdad, sokszor pedig ellipsis alakú ; középkorai érésű. A gyümölcsöt tartó száracska rövid.

A köszméte termesztésére hazánk éghajlata kevésbé felel meg, a növény sokat szenved a nyári forróságtól. A humuszban gazdag, középkötött talajokat kedveli. Északi tájolású, magasabb lejtőkön sikeresebben termeszthető. Ültetési távolság: 80-120 cm.

Rendezés: