Levélpirosító alma-levéltetű
Levélpirosító alma-levéltetű
(Dysaphis devecta)Kritikus időszak: Április 01 - Szeptember 30-ig
Tünetek:
Jelentőség:
Megelőzés, kezelés:
Veszélyeztetett fajok (gazdanövények):
A Közönséges levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta, Zöld almalevéltetű / Aphis pomi) áprilistól a fiatal levelek csúcsi részét szívogatja, emiatt a levél széle besodródik a fonáka felé és a torzult részen élénkpiros színű lesz. A rovar a fejlődése során mindvégig az almafán marad. Erős fertőzésnél szinte az összes levél lehullik. Magyarországon az almafákon szívogató levéltetvek közül az egyik legközönségesebb egygazdás faj.
Nemzedékeken keresztül egész vegetációs idő alatt károsít. Tojás alakban a kéregrepedésekben telel. Tavasszal a tojásból kikelő ősanya lárvák indítják az az évi nemzedéket. Tavasszal szűznemzéssel szaporodik, majd nyáron kialakul az ivaros alak is. A megtermékenyített nőstény tojásait kéregrepedésekbe rakja. Szívogatással gyengíti a fákat. Mézharmatot ürítenek, amin megtelepszik a korompenész, ezáltal csökken az asszimilációs felület. A gyümölcs is szennyeződik, eladási értéke csökken. A kártevő családjában található a legtöbb vírusterjesztő faj, ez mint másodlagos kártétel még veszedelmesebb, mint a közvetlen táplálkozása. A levéltetvek veszélyes vírusvektorok.
A szárnyatlan nőstény 2,2-2,3 mm nagyságú, ólomszürke alapszíne viaszportól hamvas. Az állat potrohának végén 2 barna harántcsík található, a test középvonala mentén páros foltokkal. A szárnyas nőstény 1,8 mm. Feji része és a tor fekete, a szürke potroh hátoldalán fekete, nagy középfolttal. Azok a részei, ahol pigment nem található, a potroh viaszportól hamvas, de okkersárga is lehet.
A faj április végén jelenik meg, és főleg az almatermésűeket szívogatja. A tavasszal megjelenő ősanyák és leánynemzedékek az egyéves hajtásokon található leveleken szívogatnak, aminek hatására azok besodródnak, de tömeges megjelenésükkor az egész hajtás megcsavarodik.
A petéiket a kéregrészek alá helyezik el, ami ellen a tél végi permetezés sajnos sokszor nem ad kielégítő védelmet.
Ha csak pár levélen jelentkeztek a tünetek, a leveleket le kell szedni és megsemmisíteni, de ezzel teljesen nem iktatók ki, mert kisebb telepek már más levelek fonákján szívogathatnak. A hatékony védekezésre rövid idő áll rendelkezésre. A tojásból kikelő ősanya lárvákat kell megcélozni, melyek a fiatal leveleken szívogatnak. Későbbi időpontban már a besodródott levelek védelmet nyújtanak a kártevőnek. Általában a virágzás előtti kémiai kezelés a legeredményesebb.
A friss hajtások megjelenése után, de még virágzás előtt ajánlott a kártevők megjelenésétől függően foszforsav-észterekkel (pirimifosz-metil, dimetoát hatóanyagú szerek) végzett permetezés (Gazelle® Vital /Gazelle® SG (2-4 g/10 l víz) + Wuxal® Microplant (5-20 ml/10 l víz)/, szükség szerint többször megismételve), mivel a kéregbe lerakott peték egy része életképes marad. A szerek hatásfokát növeli, ha 12 ºC felett alkalmazza azokat. A sziromhullás után jelentkező levéltetvek ellen felszívódó inszekticideket alkalmazhatók, például tebufenpirad hatóanyagú szert, amelyek különösen a levéltorzulást okozó fajok ellen vethetők be.
Ezen szerek a tenyészidő további szakaszában is alkalmazhatók a várakozási idő betartásával. Fontos tudni, hogy az almatermésűeken tavasszal található kártevők nagy része a nyár kezdetére elvándorol, így szükséges, hogy jelenlétükről győződjön meg, mielőtt védekezést alkalmaz.
Tennivalók a gyümölcsöskertben
Közelgő, aktuális feladatok
