Vörös mirigyek a cseresznye levélnyélen

Kétségbeesett hangvételű leveleket kapunk számos alkalommal főleg tavaszi időszakban, hogy mit lehet tenni a cseresznyével, meggyel, mert mirigyszerű kinövések jelentek meg a levélnyélen. Mi lehet a kórokozó? Mivel lehet védekezni ellene?

Nos, első ránézésre a nem szakmabeli emberek számára maga a látvány jóllehet, hogy ijesztő, de koránt sem nagy a baj. Sőt, mi több, egyáltalán nincs baj. Főleg cseresznyefajtáknál fedezhető fel ez a jelenség többnyire a levélnyélen, de előfordulhat a levéllemezeken is, amely tulajdon képpen nem más, mint mézfejtő kiválasztó szövet (mirigy). Hivatalos nevén extraflorális (virágon kívüli) nektárium. A cseresznye ezeken a nektáriumokon keresztül is kibocsát nektárt cseppfolyós formában (ozmotikusan aktív, kis molekulájú cukorszerű vegyületek illóolajjal).

Ez egy teljesen normális, egészséges jelenség, amelyek az a célja, hogy minél több rovart (első sorban méheket) vonzzon magához a növény (a jobb termékenyülés érdekében), de mindezek ellenére a hangyák és a tetvek sokkal inkább népszerűsítik és előszeretettel látogatják is ezeket a mirigyeket és csemegéznek előszeretettel a kedvelt nedűből.

A mézfejtők vagy nektáriumok tehát a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei, melyeknek két alapvető fajtája van; Virágon belüli, ún. florális vagy intraflorális nektáriumok:
   - Módosult virágrészek pl. sziromlevelek, porzók
   - Elkülönült kiválasztó rendszerek
   - A szirmok tövénél kialakuló különleges bőrszövetek, az ún. illatepidermiszek. Ezek a sziromlevelek alapi részén láthatók néha szabad szemmel is, eltérő kinézetű, fénytörésű felületek.

A virágon kívüli, extraflorális nektáriumok megjelenhetnek pl. lomb- vagy murvaleveleken. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok is előfordulhatnak. A diszkusz (discus) florális, gyűrű alakú nektártartó, mely általában a termő vagy a porzók tövében alakul ki. A sztaminódium (staminodium) módosult, steril porzó, mely mézfejtővé alakult.