Felhívjuk figyelmét, hogy 2018. május 25-én közzétettük Adatkezelési tájékoztatónk (Felhasználói és revíziós irányelveink) frissített verzióját. Kérjük, olvassa el ezeket figyelmesen, és csak ezt követően, ha azokkal egyet is ért, kezdje meg webes felületünk használatát! A jelzett dokumentum terjedelmes, számoljon nagyobb időráfordítással. Továbbá tájékoztatjuk, hogy weboldalunk működése érdekében cookie-kat használ.
Garancia

Kezdje el begépelni a gyümölcsfa nevét, majd válasszon a betöltődő listából!

Kosár icon

Kosár tartalma

Regisztráció nélkül is vásárolhat

Publikációk

Publikációk

Gyümölcsészeti szakanyagok

Szőlővessző gyökereztetése házi készítésű inkubátorban
Maléth J. Zsolt
Szerző:
Maléth J. Zsolt

TündérKertek

Szőlővessző gyökereztetése házi készítésű inkubátorban

Rovat:

Szőlő szporítása,

Szőlészet,

Maléth J. Zsolt – TündérKertek.com - A szőlőt a nemesítők ugyan magról szaporítják, főleg abban az esetben, ha egy új fajtát szeretnének létrehozni, azonban a fajtatulajdonságok megőrzése érdekében a szőlő esetében kizárólag csak a vegetatív-, azaz a vesszőkkel való szaporítási mód vezet célra. A szaporítási módok közül talán az egyik legegyszerűbb megoldás a gyökereztetés. Ez történhet szabadföldben is, de aki szeretne némileg időt nyerni, még a tavasz beköszönte előtt ki lehet gyökereztetni a vesszőket a megfelelő feltételek megtartása mellett, amelynek még egyéb pozitívumai is vannak. Ezekre a későbbiekben rátérek.
Páran elmesélték, hogy megpróbáltak szőlővesszőt gyökereztetni befőttes üvegben vízben, vattacsomóval az alján. A vesszőt gyökereztető hormonba mártogatták, meg mézes vízbe is áztatták, zacskót húztak a tetejébe, és ki tudja még miféle egyéb hókusz-pókuszokat is elkövettek, aminek az lett a vége, hogy a vessző rügyei kihajtottak, a gyökerei azonban nem fejlődtek ki (esetleg csak megduzzadt a vessző alsó része), majd a zöld hajtás idővel lekókadt, elszáradt és leesett.
Nos, valóban igaz az, hogy a méznek gyökereztető hatása van, és persze a gyökereztető por (hormon) is jó dolog, és ezek valóban segítenek, de önmagukban mit sem érnek, ha valaki nincs tisztában a szőlő gyökereztetéséhez szükséges két igen fontos alapfeltétellel és azok nem teljesülnek. Akkor bizony hiába a méz, meg a hormon és az egyéb úri huncutságok, a vesszőből bizony nem lesz semmi. Ha viszont ezek teljesülnek, úgy még a méz és a hormon használata nélkül is meggyökeresedik a vessző, és még csak ráolvasást sem kell alkalmazni.
A szőlő gyökereztetésének két alapfeltétele, hogy a vessző alsó részét (ahol a gyökerek megjelenését kívánjuk) melegben (+25 – +28 °C)-, míg a vessző többi részét hűvösben (maximum +2 - +5 °C ) kell tartani. Tehát el is lehet felejteni a befőttesüveget az ablakban a radiátor mellett, mert ott a teljes vessző melegben van, és a rügy fog hamarabb megindulni. Ez a módszer nem fog működni, csak abban az eseben (viszont akkor igen!), ha az üveg melegben van, a vessző pedig hidegben, ha mondjuk jó huzatos az ablak (még méz és gyökereztető sem feltétlen szükséges hozzá). Ahol padlófűtés van, az optimális lehet erre a célra, mert a padlóra helyezve az üveget, annak alját így közvetlenül melegen lehet tartani. Itt meg is állhatnék, és mondhatnám, hogy ezzel mindent el is mondtam, de ennél azért szeretnék több segítséget adni a téma iránt érdeklődők számára.
Ezek a kívánt alapfeltételek a legkönnyebben úgy érhetők el, ha magát a gyökereztetési műveletet egy fűtetlen helyiségben (pl.: pince, garázs, műhely, alsókonyha, kamra stb.) végzi. Tehát a vessző felső részének így biztosított alapból a hűvös levegő, már „csak” az alsó rész párás, nedves, de nem vizes közegéről kell gondoskodni +25 - +28 °C fokkal. Ez úgy is elérhető, hogy elektromos fűtőszőnyeg kerül a gyökereztető edények alá a kívánt hőfokot folyamatosan tartva, de egy másik módszer is célravezető lehet. Ha valaki nagyobb mennyiségű vesszőt szeretne gyökereztetni és ezt mindenképp még a tavasz előtt tené meg, akkor már akár érdemes lehet építeni egy gyökereztető inkubátort is, mely igaz, igényel némi befektetést egyszeri alkalommal, de ezt követően sok éven keresztül igencsak jó szolgálatot tesz.
Persze biztosan vannak olyanok, akik azt mondják, hogy mi a csudának az, mert régen is csak leszúrkálták az öregek a csupasz földbe a vesszőket, és mégis megeredtek. Az inkubátoros módszerrel egyrészt sok időt lehet nyerni (legalább 2 hónap), hiszen már akár januárban, vagy februárban el lehet kezdeni a gyökereztetést, és így a fagyok elmúltával már egy igencsak fejlett, erős gyökérzetű konténeres csemetét lehet a végén kihelyezni a szabadföldbe, másrészt ebben az optimális környezetben sokkal nagyobb arányú (csaknem 100%-os) gyökeresedésre lehet számítani. Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy ebben a környezetben a fagykárt is ki lehet védeni, és az ily módon um. előnevelt csemeték őszig sokkal jobban kifejlődnek, mint a szabadföldben gyökeresedett társaik. Azt is érdemes átgondolni, hogy a szabadföldben nevelkedett csemete átültetésével (mivel kiemeléskor sérül a gyökér) megint csak egy évnyi fejlődéssel visszaveti a növényt. A konténeres csemeték gyökérzete kiültetéskor nem sérül, tehát ott nem lesz ilyen probléma.
Inkubátor készítése
A célnak egy deszkából készült öreg láda-, egy régi katonai láda-, de akár egy régi szekrény (sőt, egy kimustrált hűtőszekrény) is megteszi. Mivel én mindezeknek híján voltam OSB lapból készítettem egy ládát nyitott felsőrésszel, amire lábakat is csavaroztam. A lára mérete hozzávetőlegesen 60 x 60 x 120 cm, fekvő helyzetű. A láda belső részét kibéleltem ún. hőtükörrel, ami tulajdonképpen egy vékony szivacs, az egyik oldalán ezüst fóliával. Ezt követően a láda belsejébe az aljától kb 15 cm magasságban hosszanti irányban középre egy cseréplécet csavaroztam fel, amelyre egyenlő elosztásban, váltakozó irányban porcelán izzófoglalatokat rögzítettem. A láda oldalára egy gipszkartonhoz használatos elektromos szerelődobozba egy ármerősség-szabályzó került. Ennek segítségével lehet szabályozni az izzók fényerejét, és azzal együtt természetesen azok leadott hőmennyisége is változik. A következő lépés egy olyan láda készítése, amelynek alapja kb 2-3 cm-rel kisebb méretű a nagyobb ládánál, a magassága pedig olyan 25 cm. A külső, felső peremére legkönnyebb cseréplécből egy keretet készíteni, amely ráül a nagyobb láda peremére pontosan. Így a kicsi láda nem esik bele a nagyba, és az alja az izzókhoz sincs túl közel.
Ezek után, már csak annyi a feladat, hogy kisláda belsejét ki kell bélelni fóliával, hogy ne nedvesedhessen át. A gyökereztető közegnek én 0-3 mm-es agroperlitet használok, mert ez nem ülepszik úgy le, mint a termőföld. 5-6 cm vastagságban bőven elég feltölteni a ládát perlittel, majd kicsit be kell öntözni, vigyázva arra, hogy az ne vizes legyen, hanem csak nedves. Érdemes beleszúrni több helyre is hőmérőt, hogy pontosan be lehessen állítani az izzók szabályozásával a kívánt hőfokot. A teljes felmelegedéshez olyan két napra van szükség. Ki kell tapasztalni, hogy milyen állásban kell állnia a kapcsolónak, hogy folyamatosan tartható legyen az a +25 - +28 fok. Ha elérte és stabilan tartja ezt a hőmérsékletet, az előkészítést követően bele lehet szúrkálni a vesszőket.
A vesszők előkészítése
A gyökereztetésre szánt vesszőt a vermelésből / tárolóhelyéről elővéve érdemes ellenőrizni. Az esetlegesen károsodott vesszőket mindenképp ki kell selejtezni. A leggyakoribb probléma a penészesedés szokott lenni. Az optimális méretű vesszők 4-5 rügyesek, de a 3 rügyes vesszők is sikeresen használhatók gyökereztetéshez. Gyökereztetés előtt a vesszőket érdemes 1-2 napra vízbe állítani úgy, hogy a víz magasága ne érje el az alsó rügyet. Ebbe a vízbe a gyökereztetés elősegítése céljából lehet mézet is keverni (1 l vízhez 1 evőkanál méz). Erre a célra a régi időkben krómsavat használtak (100 l víz / 0,5 gramm). Az áztatást követően a vízből kiemelve a vesszőket a legalsó talprügy (nódusz) alatt 3-4 mm-re azokat vissza kell vágni, a legfelső rügy feletti csonkot pedig 2-3 cm-re érdemes megkurtítani. Ezt követően a legalsó rügyet (talprügyet) ajánlott eltávolítani a vesszőről, majd egy oltókéssel, vagy éles pengével érdemes 3 irányból meghasítani függőleges irányban a vessző felületét. A pengét a talprügy felett kb. 3 cm távolságról kell indítani lefelé. Aki valóban biztosra szeretne menni, akkor lehet még gyökereztető port is használni, de nem feltétlen szükséges. Én azt tapasztaltam, hogy nem lesz tőle sikeresebb a gyökereztetés. Az így előkészített vesszőket a már pár nappal korábban az inkubátorba helyezett nedves és meleg perlitágyba kell állítani úgy, hogy a vessző talprügyéhez képest a második rügyig már ne érjen fel a perlit. Az inkubátort már 2-3 nappal a gyökereztetés megkezdése előtt érdemes beüzemelni, és úgy beállítani, hogy stabilan tartsa a 25-28 fok meleget. Fontos, hogy a perlit csak nedves legyen, és ezt a nedvességet folyamatosan ellenőrizi kell és fenntartani. A szőlővesszők olyan 20-25 nap elteltével elkezdenek gyökeret ereszteni. Ahogy közeledik a 20. nap érdemes ellenőrizni, hogy megindult –e a gyökeresedés. Ha már olyan 2-5 mm gyökér felfedezhető a vesszőkön, akkor nem szabad tovább várni, azonnal konténerekbe kell ültetni. Ha valaki ezzel késlekedik, és akkor próbálja meg cserepekbe ültetni a vesszőt, amikor már hosszú gyökereket fejlesztett, akkor fennáll a veszélye, hogy ezek a gyenge, hosszú gyökerek azonnal letörnek, lepattannak. A cserépbe ültetett vesszőket ezentúl már fűtött helyiségbe kell helyezni. Az ültetéskor fontos, hogy az ültetőközeg meleg és nedves legyen, enyhén, esetleg meg lehet kis vízzel permetezni, de ezt követően a locsolást nem szabad túlzásba vinni. Sőt! Három héten át nem is igen kell locsolni. Ezt követően is csak alulról. Ha netán nagyon kiszárad a föld felszíne, enyhe víz-permetezést lehet alkalmazni. Mikor már megindulnak a rügyek és elértek olyan 5-6 cm-t, csak a legfelsőt kell meghagyni, az alatta lévőket le kell pattintani. Amikor már a gyökérzet láthatóan körülszőtte az ültetőedényt (átlátszó műanyagpohár használata javasolt), egy nagyobb konténerbe (cserépbe) azokat át kell ültetni. A szabadba csak az utolsó fagyok elmúltával szabad április második felében, vagy május elején szabad kiültetni.




Kérjük, segítse munkánkat egy megosztással!

Kapcsolódó videók

Kapcsolódó képek

Kapcsolódó letöltések





Facsemete webáruház

ősi-, ellenálló, és rezisztens oltványok

Fursetnij csemegeszőlő

Fursetnij csemegeszőlő

szabadgyökeres

Ára: 750,- Ft

Kismis stoletie csemegeszőlő

Kismis stoletie csemegeszőlő

szabadgyökeres

Ára: 750,- Ft

Blanka fehér ribizli bokor

Blanka fehér ribizli bokor

Fehér (arany) ribiszke (Ribes aurenum)

szabadgyökeres

Ára: 990,- Ft

Karnevál alma

Karnevál alma

Alma (Malus domestica)

szabadgyökeres oltvány
konténeres oltvány

Ára: 2 190,- Ft

Pinot noir

Pinot noir

Szőlő (Vitis vinifera)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 600,- Ft

Preobrazsenie csemegeszőlő

Preobrazsenie csemegeszőlő

szabadgyökeres dugvány

Ára: 0,- Ft

Csemege alma (régi fajta)

Csemege alma (régi fajta)

Alma (Malus domestica)

Csongrád - Nagyrét
szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 590,- Ft

Petőfi körtéje

Elfogyott!

Petőfi körtéje

Körte (Pyrus communis)

Székelykeresztúr - Erdély
szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 790,- Ft

St. Pierre szamóca

Elfogyott!

St. Pierre szamóca

Szamóca (Fragaria vesca)

konténeres

Ára: 290,- Ft

Fehér petúnia
- 7%

Fehér petúnia

Ára: 1 890,- Ft

Akciós ár:1 760,- Ft

Ceglédi óriás kajszi

Ceglédi óriás kajszi

Kajszibarack (Prunus armeniaca)

szabadgyökeres oltvány
konténeres oltvány

Ára: 2 990,- Ft

President

President

Szilva (Prunus domestica)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 990,- Ft

Áfonya színváltó petúnia
- 7%

Áfonya színváltó petúnia

Ára: 1 890,- Ft

Akciós ár:1 760,- Ft

Gloster alma

Gloster alma

Alma (Malus domestica)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 2 590,- Ft

TopHit® szilva

TopHit® szilva

Szilva (Prunus domestica)

szabadgyökeres oltvány
konténeres oltvány

Ára: 3 290,- Ft







A gyümölcsfa oltás tízparancsolata

Gyümölcsészeti tanumány, az első 10 oldal most ajándékba!