A szőlő csonkázása / tetejezése


Szerző:
tunderkertek.com
TündérKertek
tunderkertek.com
A szőlő csonkázása / tetejezése
Rovat:
Szőlészet,
A hajtások visszavágását csonkázásnak vagy tetejezésnek nevezik.
Csonkázni továbbá azért is lehet, hogy ne kelljen nagyobb lombfelületet feleslegesen permetezni, gondozni. A Moser-féle magaskordonon - hacsak nem növekszik túl hosszúra - nincs szükség csonkázásra.
Termő szőlőkben általában az előbbi elvek alapján kell végezni a csonkázást. Fiatal szőlőben azonban a fő feladat a tőkék erősítése, fejlődésük gyorsítása. Mivel a gyökérzet a lombozattal arányosan fejlődik, a fiatal tőkét ne kényszerítse csonkázással s természetes növekedésének korábbi befejezésére, hanem hagyja a hajtásait minél hosszabbra növekedni. Ha azonban a növekedését szeptember közepére sem hagyná abba, akkor csonkázza meg, hogy a vesszők beérését elősegítse.
A gyalogművelésű szőlők csonkázását jóval korábban kell végezni, mint a karós támaszú szőlőkét, mert a hajtások bizonyos hosszúság elérése után súlyuknál fogva elhajlanak, eldőlnek és akadályozzák a szőlő talajmunkáit és a növényvédelmet. A csonkázás ideje gyalogművelésű szőlőben rendszerint egybeesik a Kadarka és Kövidinka virágzásával. Ilyenkor végezve a csonkázást, egyidejűleg termőhajtás bekurtítást is lehet végezni, amely elősegíti a fürtök jobb kötődését. Vannak helyek, ahol a gyalogszőlőt 50-60 centiméterre csonkázzák, de előnyösebb ezt 80-90 cm magasságban végezni. Ilyen magasság mellett a gyalogművelésre alkalmas fajták hajtásai még nem dölnek el.
Kapcsolódó tartalom: