A jégalmáról


TündérKertek
tunderkertek.com
A jégalmáról
Gyümölcsfajták,
Alma,
A jégalma kifejezés sokkal inkább egy jelenséget, mintsem egy konkrét fajtát jelent. Miért is jégalma a jégalma? Az elnevezés eredete tájegységenként változik. Van, ahol azért hívnak jégalmának egy almafajtát, mert a termése a fán marad még télen is. Van, ahol pedig azért (és ez a legjellemzőbb), mert az alma belseje jegecsesedére hajlamos.
A jegecsesedés főként a nyári és korai őszi almafajtáknál figyelhető meg, de néhány későbbi érésű fajtánál is előfordulhat, különösen akkor, ha meleg időben érnek be, vagy magas a cukortartalmuk. Ilyenek például a Melba, Julyred, vagy Starking. Ez a jelenség akkor alakul ki, amikor a gyümölcshúsban a sejtekben lévő víz és cukor aránya olyan módon változik meg, hogy a hús áttetszővé, szinte „jég-szerűvé” válik.
Miért alakul ki a jegecsesedés?
- Gyors érés és cukorfelhalmozódás: A nyári almák gyorsan érnek, és magas cukortartalmuk miatt a gyümölcshúsban lévő sejtek víztartalma koncentrálódik. Ez a cukros lé áttetszővé teszi a sejteket, így a hús „jegecsesnek” tűnik.
- Magas nedvességtartalom: A nyári időszakban a meleg és a nedvesség miatt az almák lédúsabbak, és a sejtekben lévő víz áttetszővé válik.
- Érési idő és tárolás: A jegecsesedés gyakran akkor jelentkezik, amikor az alma éppen a teljes érés határán van, vagy ha kicsit túlérett. Ha a leszedés után túl sokáig tárolják meleg helyen, a jelenség fokozódhat.
- Fajtajelleg: A jegecsesedés fajtajellegből is adódhat, vagyis bizonyos almafajták genetikailag hajlamosabbak rá. Ez azért van, mert ezeknek a fajtáknak a sejtszerkezete, cukortartalma és vízháztartása olyan, hogy könnyebben alakul ki a jegecses, áttetsző állag.
Miért fajtajellegű?
- Sejtfelépítés és szerkezet: Bizonyos fajták sejtfalai vékonyabbak vagy lazább szerkezetűek, ami miatt a sejtekben lévő nedvesség és cukor könnyebben átrendeződik, így kialakul az áttetsző, „jegecses” hatás.
- Magas cukortartalom: A jegecsesedés akkor a leggyakoribb, amikor a gyümölcshúsban magas a cukorkoncentráció. Egyes fajták, például a Melba vagy a Julyred, genetikailag édesebbek, így hajlamosabbak a jegecsesedésre.
- Gyors érési folyamat: A nyári almafajták gyorsabban érnek be, és a sejtek cukor- és víztartalma gyorsan változik. Ez az érési dinamika hozzájárulhat a jegecsesedés kialakulásához.
Hogyan néz ki a jegecsesedés?
- Részleges jegecsesedés: Az alma húsában kisebb áttetsző foltok jelennek meg, mintha apró jégkristályok lennének benne. Ezek a foltok általában a magház közelében kezdődnek, és onnan terjedhetnek szét.
- Teljes jegecsesedés: A teljes gyümölcshús áttetszővé válik, szinte „üvegszerű” lesz, mintha jégből lenne. Ilyenkor az alma különösen ropogós és lédús.
Mely fajtáknál gyakori?
- Melba: Nagyon lédús és édes fajta, ahol a gyors érés és a magas cukortartalom miatt gyakori a jegecsesedés.
- Julyred: Ez a fajta is hajlamos a gyors érésre és a magas nedvességtartalomra, ezért gyakran tapasztalható benne a jelenség.
- Starking: Bár inkább őszi fajta, a meleg időjárás hatására előfordulhat nála is a jegecsesedés.
Befolyásolja-e az ízt és a fogyasztást?
- Íz: A jegecsesedés fokozza az alma édességét, mivel a sejtekben lévő cukor koncentrálódik. Sokan ezért különösen finomnak találják ilyenkor az almát.
- Állag: Ropogós, lédús állagot ad, amelyet sokan kedvelnek.
- Fogyaszthatóság: Az alma teljesen ehető, de ha túléretté válik, akkor gyorsabban romolhat.
Befolyásolja-e más tényező?
Bár a fajtajelleg fontos tényező, a környezeti hatások és a tárolási körülmények is befolyásolják a jegecsesedést:
- Időjárás: Meleg, napos időben több cukor halmozódik fel, ami fokozza a jegecsesedést.
- Öntözés: A bőséges vízellátás lédúsabbá teszi az almát, ami szintén elősegítheti a jelenséget.
- Tárolás: Meleg helyen vagy túl sokáig tárolva a jegecsesedés kifejezettebbé válhat.
Hogyan előzhető meg?
- Időben történő szüretelés: Ha a jegecsesedést nem kedvelik, érdemes az almát akkor leszedni, amikor még nem érte el a teljes érettséget.
- Megfelelő tárolás: Hűvös helyen történő tárolással lassítható a jegecsesedés folyamata.
További jegecsesedésre hajlamos fajták:
1., Summerred
• Érési idő: Nyár vége – kora ősz
• Jellemzői: Lédús, ropogós, édes-savanykás ízű. A gyors érés és magas cukortartalom miatt hajlamos a jegecsesedésre, különösen, ha meleg időben érik be
2., Gravensteini
• Érési idő: Nyár vége
• Jellemzői: Nagyon lédús, zamatos, fűszeres ízű. A bő levű húsa és magas cukortartalma miatt gyakran áttetszővé válik, különösen a magház környékén
3., Early Gold
• Érési idő: Nyár közepe – vége
• Jellemzői: Aranysárga héjú, nagyon édes és ropogós. A magas cukortartalom és a gyors érés miatt szintén hajlamos a jegecsesedésre
4., Discovery
• Érési idő: Nyár vége
• Jellemzői: Friss, üdítően savanykás-édes ízű, ropogós alma. A gyors érés és a nedvdús hús miatt időnként áttetszővé válhat
5., Gala (korai változatok)
• Érési idő: Kora ősz.
• Jellemzői: Édes, ropogós, lédús. Bár nem minden Gala fajta hajlamos rá, a korai változatoknál (mint a Royal Gala) előfordulhat, ha meleg időben érnek.
6., Paula Red
• Érési idő: Nyár vége
• Jellemzői: Enyhén savanykás-édes, ropogós, lédús. Gyorsan érik, és a magas nedvességtartalom miatt gyakran jegecsesedik
7., Wealthy
• Érési idő: Nyár vége – kora ősz.
• Jellemzői: Lédús, zamatos, kiegyensúlyozottan édes-savanykás. A gyors érés és a nagy víztartalom miatt gyakran áttetsző foltok jelennek meg a húsában.
8., Vista Bella
• Érési idő: Nyár közepe
• Jellemzői: Friss, üde ízű, ropogós, de nagyon lédús fajta. A magas víz- és cukortartalom miatt hajlamos a jegecsesedésre
A fán maradó alma, avagy a söprűsödés
Az a tulajdonság több fajtánál is jelentkezhet, hogy képes a fán maradni még télen is, de tulajdonképpen ez az alma söprűsödésének a jelensége és 10-, vagy 10 év feletti almafáknál figyelhető meg leginkább. A fajták tekintetében ilyen például a Fehér pogácsa alma, a Gloster, a Batul, a Galambalma és annak változati, vagy a Tafota almák is. Bereczki Máté Őszi jeges alma néven említ egy fajtát, melynek származását Erdélybe teszi.
Az alma söprűsödés egy olyan jelenség, ami akkor fordul elő, amikor az almafa nem hullatja le az érett gyümölcsöket a megszokott időben, hanem azok a fán maradnak. Ez a jelenség több okra is visszavezethető:
- Időjárási tényezők: Erős szél, eső, vagy más kedvezőtlen időjárás hatására az almafák termései nem tudnak lehullani, és a gyümölcsök a fán maradnak.
- Betegségek vagy kártevők: Ha a fa valamilyen betegségtől szenved (például a levélfoltosodás, vagy gomba- és baktériumos fertőzések), az is okozhatja, hogy az alma nem hullik le. A fák ilyen esetekben "söprűsödnek", mert az érett alma nem válik el könnyen a fától.
- Tápanyaghiány vagy stressz: A fa tápanyaghiányos állapotban, vagy ha valamilyen környezeti stressz éri, szintén nem képes megfelelően lebontani az alma és a fa közötti kapcsolatot, így azok fán maradhatnak.
- Genetikai tényezők: Vannak olyan almafajták, amelyek hajlamosabbak arra, hogy az érett gyümölcsök a fán maradjanak. Ez fajtától függően előfordulhat, és nem minden esetben jelent problémát.
Miért maradnak fent az almák?
Az alma a fa természetes, biológiai folyamatai során válik le a fáról, ha az érett, és a szél vagy egyéb külső hatás segíti a lehullását. Azonban, ha a fa valamilyen okból nem tudja lebontani a termés és a fa közötti kapcsolatot, akkor az alma nem hullik le, és "söprűsödés" következik be.
Ha az alma a fán marad, az felhalmozódhat, megrothadhat, és így a fa gyengülhet, mivel az elrothadt almák vonzhatják a kártevőket és betegségeket is.
Általánosságban elmondható, hogy a következő típusú almák esetében gyakrabban fordul elő söprűsödés:
- Régi magyar almafajták: Sok hagyományos magyar fajta, mint például a Húsvéti rozmaring vagy a Téli arany parmen, hajlamos lehet a söprűsödésre, különösen, ha nem megfelelően gondozzák őket.
- Késői érésű fajták: Az olyan fajták, amelyek késő ősszel érnek, mint például a Jonathan vagy a Starking, szintén mutathatnak hajlamot a söprűsödésre, különösen, ha az időjárási körülmények nem kedveznek a természetes gyümölcshullásnak.
- Alacsony tápanyag-ellátottságú fák: Nem specifikus fajtajelleg, de, ha a fa nem kap elegendő tápanyagot, előfordulhat, hogy a gyümölcsök nem hullanak le időben.
Fontos megjegyezni, hogy a söprűsödés nem kizárólag fajtajellegből adódik. A környezeti tényezők, mint például az időjárás, a talaj minősége, a tápanyag-ellátottság és a fa egészségi állapota is jelentős szerepet játszanak a jelenség kialakulásában. A megfelelő metszés, tápanyag-utánpótlás és növényvédelem segíthet minimalizálni a söprűsödés előfordulását.