Korai piros kajszi

Ismeretlen származású magyar fajta, valószínűleg a Duna-Tisza közéről származik. Társnevei: Kecskeméti korai kajszi, Csipogó barack, Korai rózsa kajszi, Búzával érő kajszi. Korán termőre fordul. Június második felétől július elejéig érik, színelő szedése június közepétől legtöbbször megkezdhető. Igen jól termékenyül és igen bőtermő fajta. Gyümölcse rendszerint kicsi, nagy termés esetén apró, széles, a kocsány felé lapított gömb alakú. Színe eleinte citrom-, majd narancssárga, amelyet a napos oldalon piros fedőszín borít. Kocsánya rövid, középvastag, pirossal mosott, barna színű. Húsa narancssárga, gyengén rostos, puha, gyengén duránci, lédús. Íze közepesen savasan édes, kevés zamattal. Féléreten közepesen szállítható. Levele középnagy, középszéles. Vesszeje középerős, vége vékony, barna alapszínű, amely világospirossal mosott. Koronája fiatalon kissé felfelé törő, később széthajló vagy lehajló, félgömb alakú. Termőhelyre nem igényes fajta, minden éghajlati és talajadottság mellett kifogástalanul fejlődik és terem, viszont sok napot igényel, ezért az Alföld ideális lehet számára. Korai virágzása miatt a késő tavaszi fagyok iránt kissé érzékeny.

Ismeretlen eredetű fajtakör, Cifranic (1964) szerint Délkelet-Európából szarmazik. Brózik (1960) szerint a Duna-Tisza közén alakult ki ez a fajta, mivel Korpongy közölte, hogy Kecskemét-Nagykőrös-Tiszakécske határában százéves Korai piros fák is álltak. A környező országokban is termesztik. Nálunk különösen a Duna-Tisza közén terjedt el. Szaporítási aránya csökkent, 1974 óta csak házikertekben is ültethető.

Gyümölcse rendszerint kicsi, nagy termés esetén apró, átlagtömege az országos fajtakisérletekben 280 g volt. Gömbölyded vagy felülről enyhén nyomott, oldalról kissé lapított (hosszúsága: 35,1 mm; szélessége: 36,5 mm; vastagsága; 345 mm), alakindexe 0.98.  Világos narancssárga héja kárminpirossal mosott vagy márványozott, gyengén molyhos. Húsa világos narancsszínű, kissé rostos, nem túl édes, kissé savas, kellemes ízű. Magbele édes.

Az egyik legkorábbi érésű kajszifajtánk, június végén-július elején érik 10-14 nappal korábban, mint a Magyar kajszi.

A fajtaleírások szerint termőképessége nagyon jó. Az országos fajtakísérletek adatai szerint terméshozamai gyenbbek voltak, mint a Magyar kajszié. Tény, hogy fánként nagyszámúgyümölcsöt nevel, de azok a gyümölcsök alacsony átlagsúlya miatt nem érvényesül igazán jó termőképességű kajszibaracknak..

Főként hazai friss fogyasztásra alkalmas. Éretten gyengén, féléretten közepesen szállítható.

Szürke rothadásal, gnomóniás levélfoltossággal, moníliával szemben kevésbé érzékeny.

 Korai virágzása miatt a késő tavaszi fagyok iránt kissé érzékeny.

Apró gyümölcse az exportpiacokon nem versenyképes. A mélyhűtőipar 30 mm alatti gyümölcsét (korlátozott mennyiségben) gombócgyártásra vásárolja. Főként hazai friss fogyasztásra kerül. Éretten gyengén, féléretten közepesen szállítható.

Fája széles, erőteljes félgömb alakú koronát nevel. Vesszője sötétbordó, A levél széle kétszeresen és tompán fogazott. Levéllemeze nem hólyagos, kissé kanalasodik.

Termőhelyi igényei nem nagyok, viszont nagy fényigényű növény, árnyékolását kerülni kell. Hőigénye közepes, de a szélsőséges, fagyos időjárás kárt tehet a növényben, ezért ikkább az ország délebbi, alföldi területein érdemes nevelni.