Gömöri nyakas szilva

A hol a Beszterczei szilva termékeny, ott ez még termékenyebb és minthogy mindazon célokra, a melyekre a Beszterczei szilvát használni szoktuk, ezt éppen ugy fölhasználhatjuk, valójában még inkább megérdemli, hogy nagyban elszaporítsuk. Vidékem mostoha viszonyai közt ugy a Gömöri-nyakas, mint a közönséges Beszterczei szilva, csak igen kedvező évjáráskor képes teremni.  

Bereczki Máté

 A közönséges magvaváló vagy Beszterezei szilvának eme jeles változványa valószinüleg Gömörmegyéből származik és nagy becsben áll a felvidéken, különösen pedig Hont- és Nógrádmegyékbeu is, ahol termékenyebbnek mutatkozik a Beszterczei szilvánál és gyökhajtásairól éppen úgy elszaporítható, mint a Beszterezei szilva. Oltóvesszejét 1874-ben kaptam először Török Géza, birtokos barátomtól. Káinóról, Losoncz mellől; később pedig, 1881-ben Konyha József, ref. lelkész honfitársamtól, a Rima-Szombathoz közeleső Zeherje nevű faIuból. Több ízben termett már nálam is. Mint terjesztésre méltó, becses hazai szilvafajt ezennel bemutatom. 

Bereczki Máté

Ritkán nagyobb, sőt néha kissebb is a közönséges Beszterczei szilvánál.  Alakja szabálytalan, nyakas tojásalakú. Zöme középtájra esik, ahonnét száras vége felé elejinte szelíden gömbölyödik, aztán pedig hirtelen behajlással fogyva nyakat alkot és a gyümölcs előrésze felé görbülő tompa-kúpos végben enyészik el; hegye felé pedig szelíden fogyva boltozódik s csaknem félgömbalakulag végződik. Két oldala és előrésze csak szelíden domborodik ki; de hátsó vagy vágányos része a középtájon jól ki van duzzadva s félhold-alakot mutat. Vágánya igen sekély, alig észrevehető; többnyire egyenetlen félre osztja a gyümölcsöt. Szára rövid vagy rövides, középvastag, finoman szőrös, kissé bunkósan végződő; a gyümölcs csúcsáról, szűk mélyedéskéből kiálló. Bibepontja a gyümölcs hegyén, az előrész és az egyik oldal fölemelkedése mellett, csaknem a fölszínen látható. Bőre elég vastag és szívós; a gyümölcsről, ennek értével, jól lehámozható; csaknem teljesen kékes-fekete. Pontozata igen apró, szabad szemmel észre sem vehető. Hamva elég sűrű, világos-kék. Húsa homályos zöldes-sárga, finom, sugaras, tömött; leve elegendő, igen czukros, gyöngéd savanynyal emelt, éppen oly kellemes ízű, mint a közönséges, jóféle Beszterczei szilva. Magva, mely húsától könnyen elválik, a gyümölcs nagyságához mérve kicsinynek mondható,  szabálytalan tojásalakú; laposas és csak kevéssé érdespofás; háta keskeny, tompataréjos. Száras végén hirtelen összeszűkölő tompakúpos csúcsot vagy nyakacskát alkot. 

Augusztus végén, szeptember elején ; rendszerint egyszerre érik a Beszterczei szilvával vagy csakhamar utánna. 

 I. rendű csemege-, de kitűnőleg I. rendű háztartási gyümölcs, éppen mint a Beszterczei szilva. 

Erőteljes, vígnövésü, igen edzett; korán, rendesen és igen bőven termő; fölálló vagy elég éles szögekben fölfelé törekvő, nyúlánk ágaival, melyek gyümölcsöző szervekkel jól beruházkodnak, elég lombos, de kellőleg szellős koronát alkotó. Szálas fának legalkalmasabb. Mindenütt jól díszlik: de kötött, termékeny és kellőleg nyírkos földben terem legszebb és legtöbb gyümölcsöt, melyek teljes érésük után sem egy könnyen hullanak le a fáról.