Budapest kajszi

Tamássy állította elő 1957-ben a Kertészeti Egyetem Növényörökléstani és Nemesítési Tanszékén. Ez az első Magyarországon minősített fajta, amelyet keresztezéssel állítottak elő. Gyümölcse oldalról erősen lapított, megnyúlt, alakindexe 1,26. Mérete nagy, külső színe világos narancssárga héja a napos oldalán narancsvörös színnel mosott, élénkpirosan pontozott. Narancssárga húsa magvaváló, közepesen kemény, éretten nem lisztesedik. Íze jobb, mint a rózsakajszié, de elég savas. Későn, július végén-augusztus elején érik. Öntermékeny. Jó termőképességű fajta, fái korán termőre fordulnak. A gyümölcs jó mérete és megfelelő húskonzisztenciája miatt exportra is kiváló, de friss fogyasztásra is jó. Befőttgyártásra a kései fajták közül a legjobb.

Tamássy állította elő 1957-ben a Kertészeti Egyetem Növényörökléstani és Nemesítési Tanszékén. A Nancy virágait és a Magyar kajszi, a Kései rózsa és az Acme fajták pollenkeverékével keresztezte. Ez az első Magyarországon minősített fajta, amelyet keresztezéssel állítottak elő. Szaporítása a faiskolákban 1973-ban kezdődött meg, az OVSZF-adatok között az összes kajsziszemzés 1,7%-a volt ez a fajta.

Gyümölcse oldalról erősen lapított, megnyúlt, (H50.5mm, Sz-47,3 mm, v-428 mm), alakindexe 1,26. Megfigyeléseink szerint a termőre fordulás éveiben a gyümölcs kevésbé lapított. Mérete nagy, egyes években igen nagy. Szigetcsépről származó gyümölcseinek átlagtömege 58,4g volt (5 év átlaga). Világos narancssárga héja a napos oldalán narancsvörös színnel mosott, élénkpirosan pontozott. Narancssárga húsa magvaváló, közepesen kemény, éretten nem lisztesedik. Íze jobb, mint a rózsakajszié, de elég savas. A Helvéciai Fajtakísérleti Állomáson készített minták bírálata alapján különösen az alakja, mérete és színe, vagyis a külleme jó, ennél csak valamivel gyengébb az állománya és az illata, íze. Magbele keserű.

Későn, július végén-augusztus elején érik 4-6 nappal a Kécskei rózsa előtt.

Termesztési tulajdonságai jók. Jó termőképességű fajta, a nemesítő adata szerint csak némileg marad el a Magyar kajszi mögött. Fái korán termőre fordulnak. Az eddigi tapasztalatok szerint kevésbé hajlamos a termésingadozásra.

A gyümölcs jó mérete és megfelelő keménysége miatt szállításra, exportra kiváló.

Virágrügyeinek fagyállósága az átlagosnál jobb.

A gyümölcs jó mérete és megfelelő húskonzisztenciája miatt exportra is kiváló, de friss fogyasztásra is jó. Befőttgyártásra a kései fajták közül a legjobb (Fazekas-Harsányi 1977).

Fája felfelé törő, sudaras, gyönge növésű és sűrű ágrendszerű. Az ágak a gyümölcs terhe alatt széthajlanak, a másodrendű hajtások gyakoriak. A termőgallyak világos, zöldes szürkésbarnák, sűrűn szemölcsösök. A vesszők világosbarnák, sűrűn paraszemölcsösek. A levelek erősen kanalasok, a levéllemez sima, a levél széle hullámos, finoman és kétszeresen fogazott.

Jobban fejlődik meleg fekvésű, mélyebb rétegű agyag altalajal, laza, homokos, kissé nyirkos talajon. Mészigényes növény, csekély mésztartalmú talajban elmézgásodik. Viszont szügsése van ezek mellett nyírkos, jó víz- és levegőgazdálkodású talajra is. Nagyon fényigényes.