Bereczki birs

A Bereczki birs az egész világon ismert magyar fajta. Az alapfajtát Félegyházán 1883-ban találták, és Bereczki Máté, a nagy pomológus nevét viseli. 1995-ben lett árufajta. Az addig Bereczki néven szaporított birsalma fajtának nincs köze az eredeti fajtához.

Magyarország. Az alapfajtát Félegyházán 1883-ban találták, és Bereczki Máté, a nagy pomológus nevét viseli. 1995-ben lett árufajta. Az addig Bereczki néven szaporított birsalma fajtának nincs köze az eredeti fajtához.

Bereczki Máté (Romhány, 1824. szept.24. – Kunágota, 1895. dec. 9.) - gyümölcsnemesítő, pomológus. Kőfaragó mester fiaként született, Bagyinszki Máté néven. Pesten jogot tanult. Egyike volt a márciusi ifjaknak, Petőfi, Vasvári, Jókai barátai közé tartozott. A szabadságharcban tiszti rangot érdemelt ki. 1849-ben üldözötté vált, bujdosnia kellett, csak 1857-ben részesült közkegyelemben. Mezőkovácsházán telepedett le, rövid ideig körjegyző volt, majd tíz évig házitanítóskodott. Munkaadói birtokán kezdett el pomológiával foglalkozni. A lepusztult gyümölcsös újjászületik a keze alatt: több mint ezer, a fajták különböző változataiból álló saját nemesítésű gyümölcsfát ültet el és nevel. Sosem részesült hivatalos kertészeti szakképzésben: tudását önképzéssel, könyvek, szakfolyóiratok olvasásával és gyakorlati tapasztalataiból szerezte. Vásárolt egy területet Kunágota pusztán, ahol a német, francia, belga, holland pomológusoktól hozatott gyümölcsfákból kialakította az akkori Magyarország egyetlen hiteles fajtagyűjteményét. Tevékenységének és mintagyümölcsösének híre volt egész Európában de még a tengerentúlon is. Rendszeresen publikált hazai és külföldi szaklapokban. Főműve egy négykötetes könyv, a Gyümölcsészeti vázlatok (1877-87), amit a gyümölcstermesztők még ma is bibliaként forgatnak: ebben többek között 472 féle körtét, 423 féle almát, 136 féle szilvát, 27 féle cseresznyét különböztet meg. Az ő nevéhez fűződik a jonatán alma első hazai ismertetése. Harminchárom éven keresztül, haláláig gondozta gyümölcsöskertjét, nemesítette fáit. Őt tekintik a hazai gyümölcsészet atyjának.

Gyümölcse nagy, vagy igen nagy (300-500 g), széles, egész felületén bordás, kb olyan széles, mint amilyen magas Színe aranysárga, élénksárga, néha kis részben narancsos mosottsággal. Erősen hamvas, magvai nagyok. Kocsánya általában világosbarna, kiemelkedő dudorral. Csészemélyedése mély. Január végéig tárolható. Húsa fehéressárga, kemény, taplósodó, néha kövecses, Íze édeskés, igen erős illatú, gyengén leves. A legízletesebb és legillatosabb birsfajta. Tárolhatósága jó. Jól is  szállítható, bár néha könnyen barnul.

Szeptember végétől október végéig szedik, szedéstől januárig fogyasztják.

Erős növekedésű, korán termőre fordul, kevés, bár igen nagy méretű gyümölcsöt terem. Bármilyen birsalanyon jól terem.

Igen egészséges fajta, rendkívül ellenálló.

Mind nálunk, mind külföldön kiválónak bizonyult. A birsfajták továbbfejlesztéséig és újabb típusok megjelenéséig mint legkiválóbb fajta foglalja el helyét.

Felfelé törő, majd széthajló, félgömb alakú koronát nevel. Vesszői vastagok, alakjuk hullámos, színük sötétbarna, feketés árnyalatú. Levelei nagyok, középnagyok, tojásdad alakúak  és világosabb zöldek, mint más fajtáké. Levélnyele középhosszú. A sima termőnyárs levelei nagyok, hosszúak, lecsüngőek, hólyagosok.  

Igénytelen, mindenütt jól megterem, homokon is. A száraz meszes talajt nem kedveli.