Felhívjuk figyelmét, hogy 2018. május 25-én közzétettük Adatkezelési tájékoztatónk (Felhasználói és revíziós irányelveink) frissített verzióját. Kérjük, olvassa el ezeket figyelmesen, és csak ezt követően, ha azokkal egyet is ért, kezdje meg webes felületünk használatát! A jelzett dokumentum terjedelmes, számoljon nagyobb időráfordítással. Továbbá tájékoztatjuk, hogy weboldalunk működése érdekében cookie-kat használ.

Kezdje el begépelni a gyümölcsfa nevét, majd válasszon a betöltődő listából!

Kosár icon

Kosár tartalma

Regisztráció nélkül is vásárolhat

Webáruház Gyümölcsfa csemeték Cseresznye

Botond cseresznye

Cseresznye (Cerasus)

%
termek246/botond-246-1053932368-1200.jpg / Botond cseresznye termek246/botond-246-1934626777-1200.jpg / Botond cseresznye

Botond cseresznye

Cseresznye (Cerasus)

Fajta: Botond cseresznye
Faj: Cseresznye (Cerasus)
szabadgyökeres oltvány
Alany:
Szállítási méret: 100 cm felett
Szállítás: ültetési időben
Most is rendelhető! Most is rendelhető!

Ára: 2 940 Ft



Értékelés

Hogyan értékelné Ön ezt a terméket az alábbi szempontok alapján?

Megnevezés: Botond cseresznye

Ár
Érték
Minőség

Jan.
Febr.
Márc.
Ápr.
Máj.
Jún.
Júl.
Aug.
Szept.
Okt.
Nov.
Dec.
Ültetés
Virágzás
Szedésérettség
Gyümölcsérés



Gondozási útmutató
Általános tudnivalók

Annak érdekében, hogy az ön által kiválasztott gyümölcsfa optimális terméssel örvendeztesse meg, és megfeleljen elvárásainak, fontos a megfelelő fajta kiválasztása, ugyanis az adott gyümölcsfa-fajta környezeti- és termőhely igényét is figyelembe kell venni. A kiválasztott fajta számára megfelelő termőhely-, klíma-, és a szakszerű gondozás szükséges. A helyi viszonyok között a már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez.

A füves területen lévő gyümölcsfák alatt tiszta területet kell hagyni, ami télen szalmás istállótrágyával vagy avarréteggel szórhat be vigyázva arra, hogy a trágya közvetlenül ne érintkezhessen a fatörzzsel, gyökérzettel.

Az ön által megrendelt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökércsomagoltan érkezik. A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 24 órára állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje.

Ültetés ideje

Az ültetés (szabadgyökeres oltványok esetében) tavasszal márciusban ajánlott, illetve ősszel október közepétől a fagyok beálltáig végezhető el, de még akár Télen, januárban és februárban is ültethetünk, ha a levegő hőmérséklete 2 C° fok fölött van és a talaj nincs mélyen átfagyva. Tehát ily módon  az ültetési időszak október 20-tól egészen március 20-ig is eltarthat. Optimális azonban szabadgyökeres gyümölcsfát őszi időszakban ültetni a biztonságosabb megeredés érdekében, mert az enyhe, téli napokon a gyökereken keletkezett sebek még a tavaszi időszak előtt kalluszosodnak és az új gyökerek kialakulása megkezdődik, melyek tavaszra már készen is állnak és nem akkor kezdenek még csak kialakulni. Őszi ültetéskor a gyökérzet körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem szükséges, mert a téli csapadék kellő nedvességet biztosít, és a talaj tömörödése is megtörténik.

Tavaszi ültetésnél a talajt a gyökérzet között taposás helyett bőséges öntözéssel kell tömöríteni. Ebben a tavaszi időszakban a kiszáradás is gondot okozhat, ezért ajánljuk a mulccsal való takarást.

A konténeres fákat az év bármely szakában ültethetjük, akár nyáron is.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot alanytól-, korona formától (metszési mód) és alaktól függően kell meghatározni. Vadalanyon lévő fajták általában terebélyesre nőnek és magasságuk is elérheti a 15m-t. Itt ajánlatos a 8-10m-es tőtávolságot tartani, a sortávolság 6m, eltolt ültetési rendben. A törpésítő alanyoknál, mint pl. birs, galagonya, és M-alanyoknál kisebb távolságokat is hagyhatunk (pl.: 6x6m).

  • Közepes törzsű fák esetében 7-8 méter sortávolság és 5-6 méter tőtávolság,
  • Termőkaros orsóesetében 7 méter sortávolság és 3, 5-5 méter tőtávolság,
  • Karcsú orsóesetében 3 méter sortávolság és 1,5 - 2 méter tőtávolság,
  • Sövény esetében 5 méter sortávolság és 0, 8-4 méter tőtávolság,
  • Bokrok esetében 4 méter sortávolság és 4 - 5 méter tőtávolság ajánlott

Az ültetési távolságokról - a korona metszési módja és az alak függvényében fajtákra lebontva - összeállítottunk egy részletes ismertető táblázatot, melyet ide kattintva tekinthet meg.

Kiskertekben érdemes odafigyelni arra is, hogy a telekhatártól milyen távolságra kerülnek elültetésre a kiválasztott növények.

A kis méretűre növő fákat (pl. őszibarack) 3 méterre, a közepes méretű alma, kajszi, körte, szilva, stb. fákat négy méterrel a telekhatártól kell ültetni.

Ültetés módja

A megvásárolt gyümölcsfa gyökereinek végéből szükséges 1-2 cm-t levágni, és a sérült részeket eltávolítani  az egészséges részig, majd  - különösen  tavaszi ültetéskor -  24-48 órára vízbe áztatni.

A gyümölcsfát ültesse lehetőleg napos helyre, mert a napfény kedvezően befolyásolja az aromaanyagok, vitaminok képződését és a gyümölcs színeződését is. A napfény hatására a fák koronájában a harmat hamarabb elpárolog, így nem alakul ki kedvező életfeltétel a gombás- és baktériumos betegségek számára.

A karcsú orsó, szabadorsó korona kialakítású gyümölcsfák mellé, minden esetben támrendszer vagy karó szükséges. A karó esetében érdemes keményfát használni, melynek optimális átmérője 5 - 8 cm, hossza 180 - 200 cm (a karót 50 - 60 cm mélyen kell a földbe helyezni). A karó a korona kezdete fölé érjen. A fákat 3 - 5 helyen elasztikus, erős műanyag szalaggal, nyolcas alakban kell a karóhoz rögzíteni. Időnként ellenőrizze, majd szükség esetén lazítsa meg a kötéseket!

Az ültető gödör  mérete: min. 60 x 60 x 60 cm, de nem túlzás 100 x 100 x 100 cm sem, ugyanis  gyümölcsfa életében ez az egyetlen alaklom amikor tápanyagot tudunk juttatni a gyökérzet alá. Ezt követően erre nincs lehetőség. Az gödör aljára kerüljön a feltalaj föllazítva és összekeverve trágyával, mely lehet szerves trágya (min. 3-4 éves marhatrágya) is, illetve marhatrágya pellet. Az eredeti marhatrágya hosszabb időn keresztül biztosít tápanyagellátást a gyümölcsfának viszont felelhetőek benne károsító lárvák és baktériumok is. A trágya pellet ehhez képest már egy szinte sterilizált ám mégis természetes tápanyagpótlási módeszrt biztosít viszont lebomlási ideje sokkal gyosabb ezért kevesebb időn át tud tápanyagot biztosítani a gyökérzet számára.

Ezután 5 cm föld következik (mivel a gyökérzet közvetlenül nem érintkezhet a trágyával) majd, a gyümölcsfa gyökere.

 Az ültetés mélysége: a legfelső gyökérre 6-8 cm föld kerüljön, de ügyeljünk arra, hogy az oltás/ szemzés forranya nem kerülhet föld alá, mivel abban az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a nemes úgymond lelép az alanyról, azaz legyökeresedik. Ez az adott gyümölcsfa gyors kipusztulását okozza.

Az ültetési mélységet ezért egészen pontosan meg kell határozni, aminek legegyszerűbb módszere  ha egy egyenes lécet átfektetünk a gödör felett és ehhez állítjuk be az oltási heg magasságát, hogy az a föld felszíne fölé essen. Ilyenkor megemelve a facsemetét a földdel kevert trágyaréteg és a gyökérzet közé még be tudjuk lapátolni a megfelelő mennyiségű földet.

Ősszel ültetett gyümölcsfa gyökere körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem szükséges. A téli csapadék ellátja a gyökeret kellő nedvességgel és a talaj tömörödése is megtörténik. Őszi ültetés esetén az oltvány tövét kupacolni (földdel feltölteni) kell.

A tavaszi ültetés annyiban különbözik az őszitől, hogy ekkor a taposás helyett bő vízzel kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Ilyenkor a legnagyobb veszély a szárazság, ezért mulccsal, tőzeggel vagy szalmás trágyával védekezhet a kiszáradástól. Tanácsos legalább 1 m2 területen a talajt betakarni a gyümölcsfa tövében.

Öntözés

Őszi ültetésnél nem szükséges, viszont tavasszal történő ültetés esetén bő vízzel (min. 15-20 l) kell tömöríteni a talajt a gyökerek között. Tavasszal az öntözést hetente meg kell ismételni 2 hónapon keresztül. Nyári száraz időszakokban mindenképp bőségesen pótolni kell a nedvességet 2-3 napi, de szükség esetén akár napi rendszerességgel is.

 

Metszés

A metszés helyes időpontjának megválasztása nagyon fontos a terméshozam-, a fertőzések elkerülése és a koronaalakítás szempontjából is. Szakszerűtlen metszéssel óriási kárt is lehet okozni a gyümölcsfákban, de a metszés elmulasztása sem jó megoldás.

Ültetéskor (őszi ültetésnél is tavasszal - február, március - kell metszeni) a metszés szerepe rendkívül fontos egyrészt koronaalakítás szempontjából, másrészt pedig  - azonban elsődlegesen - azért, mert a facsemeték gyökérzete a kitermelés során sérül (A sérült gyökérrészeket ültetés előtt vissza is kell metszeni az egészséges részig), és nagy része a földben marad. Tehát a megmaradt kisebb gyökérzet nem képes ellátni tápanyaggal a változatlan méretű föld feletti részt, ezért ezt az aránytalanságot a föld feletti részek metszésével szükséges kiegyenlíteni, de legjobb a gyökér javára eltolni. Ellenkező esetben a növény kiszárad, hiszen a leveleken keresztüli légzéssel vizet párologtat el, amit, ha a gyökérzet nem tud pótolni, az a facsemete kiszáradásához vezet.

Őszi ültetésnél semmiképp nem szabad metszeni az elültetett facsemetéket (majd csak tavasszal), mert ilyenkor a metszési felületen bejutási pontot biztosítunk a fertőzések, kártevők számára, illetve fagykár is keletkezhet.

A tavaszi metszés a kívánt korona típus kialakításának megfelelően kell, hogy történjen, amely függ az alanytól és a gyümölcsfa fajtájától és a kívánt művelési módtól is. Az első 5-6 évben a csemetefák koronaalakítása történik. Ezt nem ildomos elhanyagolni és szakszerűtlenül végezni, mert a későbbi évek során csak bosszúságot fog okozni az elhanyagolt és szakszerűtlenül metszett lombkorona, illetve a gyümölcstermés sem fogja ebben az esetben hozni a várt eredményt.

Minden gyümölcsfánál általában alkalmazható metszési mód a sudaras ágcsoportos metszés. Ennek az a lényege, hogy az évek során 3 ágemeletet alakítunk ki metszéssel a gyümölcsfán, az ágemeletek között meghatározott távolságokat kihagyva.

Az első évben a koronás fácskán 3-4 oldalvesszőt hagyunk meg kb 60-100 cm magasságban, minél szabályosabb elrendezésben, és ezeket vágjuk rövidre. A függőleges irányba növekvő sudarat, az oldalvesszők metszési magasságához képest 20 cm-rel magasabban vágjuk el. Oldalvesszők hiányában csak a sudarat kell elvágni és a vágás alatt fejlődő oldalhajtásokból lehet azután kinevelni az első ágcsoport szintet.

Az első és a második oldalág-csoport szint között 80-100 cm távolságot hagyunk, de a 40-60 cm is elfogadott fajtától függően. Tehát az első évben arra törekszünk, hogy a sudár elérje a 100-110 cm magasságot.

A sudaras ágcsoportos metszéstől eltérő korona kialakítás a katlan és a váza korona. Az őszibarack metszése során katlan koronát alakítunk ki. A kajszi, meggy és a szilva koronáját általában váza alakúra neveljük. Mindkét metszésnek az a lényege, hogy a hosszirányban fölfelé növekvő sudarat tőből eltávolítjuk. Amikor az őszibarackot megvásárolja, általában már kis koronás fácska. Arra kell csak ügyelni, hogy a törzs vonalában ne fejlődjön sudár. A kajszi, meggy és a szilva váza koronája úgy alakítható ki, hogy a kívánt törzsmagasság fölött el kell vágni a sudarat. A kihajtott rügyekből nem szabad engedni, hogy a törzs vonalában sudár fejlődjön.

Az ültetési időszakon kívüli minden egyéb metszésmód célja a koronaalakítás, illetve, hogy a napfény és a levegő minél jobban érje a gyümölcsöket, a korona ne sűrűsödjön be, szabályozza a terméshozamot és a koronát megfelelő irányú és intenzitású növekedésre serkentse. A szakszerű metszéssel továbbá a kórokozók és a kártevők számára nem alakulnak ki optimális életfeltételek, ezért bőségesen termő gyümölcsfát nevelhetünk.

Az ún. termőkaros és a hasonlóan kedvező karcsú orsóra nevelt koronaforma jól megfelel ezeknek a követelményeknek megfelelő alanyhasználatnál, és könnyen elsajátíthatók, de a váza és a katlan korona is jó választás lehet adott gyümölcsfajtánál.

Részletes leírást a témában a metszési útmutatóban talál mely szakanyagainkban olvasható.

Körténél, almánál, őszibarcknál a nyári zöldmetszés (július) sem hanyagolható el, ha szép gyümölcstermést szeretne elérni.

Diófa esetében sem az őszi, sem a tavaszi metszés nem ajánlott, mert ezekben az időszakokban még igen magas a diófánál a gyökérnyomás és a metszfelületeken keresztül képes mintegy elvérezni a fa. Tavaszi metszésnél a sebekből kicsordul a fa nedve, ami nehezen szárad be, és ez korhadást indít meg. A ritkító metszés optimális ideje az augusztusi és a szeptemberi időszak.

A korona alakító metszés a diófa csemetéknél optimálisan télen végezhető el.

Vadhajtások

Előfordul, hogy a gyökérzetből vagy az alanyból a törzsön (az oltás/szemzés alatti részen) vadhajtások törnek elő. Ezeket minden esetben el kell távolítani. A vadhajtások nem keverendőek össze a vízhajtásokkal. A vízhajtások a fa nemes részén törnek elő és ezek 2-3 rügyre való visszametszéssel termőre fordíthatóak. A nem kívánatos helyeken el kell távolítani azokat.

Tápanyagpótlás

Ültetéskor a vegyszermentes kertészkedés érdekében érdemes EM-bio trágyával belocsolni az ültető gödröt, illetve a gödör aljára kerüljön szerves trágya, vagy trágya pellet. Részletek ld.: Ültetés módja

A jó gyümölcsberakódáshoz és gyümölcsfák egészséges fejlődése érdekében feltétlenül szükséges évről évre a megfelelő mennyiségű tápanyagok pótlása is. A túlzott trágyázás azonban kedvezőtlen hatással van a tárolhatóságra, az íz kialakulására, valamint betegségekhez is vezethet.

A legjobb, ha az alap tápanyagpótlást egyszer tavasszal, és egyszer ősszel végzünk el. A nagyobb terméshozam eléréséhez június végéig további tápanyagpótlást iktathatunk be. A legjobbak erre a célra a folyékony állagú trágyák. Pl. a természetazonos EM-BIO baktérium trágya.

Az érés illetve a szüret után az őszi időszakban már csak lassan lebomló trágyákat használjon. Legmegfelelőbb erre a célra az istállótrágya, vagy a marhatrágya pellet.

Téli védelem

A fagykároktól úgy védheti meg gyümölcsfáit, ha a metszés fagymentes időben, a kihajtás előtt történik (általában februárban) a fent leírtak szerint. A kemény téli hajnalokon, amikor már -20 fok közelében is járhat a hőmérő higanyszála a fagyok ellen füstöléssel vagy öntözéssel lehet védeke



vissza

Mások ezeket vásárolták

Csengődi meggy Csengődi meggy

Csengődi meggy

Meggy (Prunus cerasus)

szabadgyökeres oltvány
konténeres oltvány

Ára: 3 290,- Ft

Goldrich Goldrich

Goldrich

Kajszibarack (Prunus armeniaca)

szabadgyökeres oltvány

Ára: 3 490,- Ft

Roxana szamóca

Roxana szamóca

Szamóca (Fragaria vesca)

konténeres

Ára: 290,- Ft

Értékelés

Hogyan értékelné Ön ezt a terméket az alábbi szempontok alapján?

Megnevezés: Roxana szamóca

Ár
Érték
Minőség

Jelmagyarázat

Napos helyre ültetendő Napos helyre ültetendő
Félárnyékos helyre ültetendő Félárnyékos helyre ültetendő
Árnyékos helyre ültetendő Árnyékos helyre ültetendő
Vízigényes Vízigényes
Szárazságtűrő Szárazságtűrő
Téli védelem szükséges Téli védelem szükséges
Ősi-, történelmi fajta Ősi-, történelmi fajta
Befőzésre kiváló Befőzésre kiváló
Hosszan elálló fajta Hosszan elálló fajta
Gyorsan romlik Gyorsan romlik
Szép, piaci gyülöcs Szép, piaci gyülöcs
Aszalásra kiváló Aszalásra kiváló
Rendkívül ízletes Rendkívül ízletes
Önmeddő, porzó szükséges mellé Önmeddő, porzó szükséges mellé
Borízű Borízű
Szélvédett helyre ültetendő Szélvédett helyre ültetendő
Érzékeny a téli hidegre Érzékeny a téli hidegre
Rezisztens / ellenálló fajta Rezisztens / ellenálló fajta
Korunkbeli fajta Korunkbeli fajta
Új nemesítés Új nemesítés




A gyümölcsfa oltás tízparancsolata

Gyümölcsészeti tanumány, most ajándékba!